A Munka Törvénykönyve 122. § (2) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló meghallgatását követően – a munkáltató határozza meg, figyelemmel a munkaszervezési és gazdasági érdekekre.

Erre tekintettel a munkáltató jogosult úgy rendelkezni, hogy a (különösen a műhelyben dolgozó) munkavállalók részére az év folyamán csak olyan mértékben kerül kiadásra szabadság, hogy az év végi, ünnepek közötti időszakra elegendő szabadságnap álljon rendelkezésre.

A munkáltató célja, hogy az ünnepek közötti időszakban – a termelési, karbantartási vagy működési szünettel összhangban – a szabadság kiadása biztosított legyen, szükség esetén az Mt. 122. § (4) bekezdése szerinti, évente legfeljebb hét munkanap munkáltatói rendelkezés körében történő elrendeléssel.

Amennyiben a munkarend vagy a termelési érdekek indokolják, a munkáltató a szabadság kiadását olyan módon szervezi, hogy az esetleges áthelyezett munkanapokra (pl. pihenőnapként kijelölt szombatra) is megfelelő szabadságfedezet álljon rendelkezésre.