látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 99 hónap
Eltelt napok száma 2970 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 222 fő
- Napi új álláshelyek 174 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 813 030 fő


Célállapot -296 030 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Kirendelés fogalma, feltételei, szabályai
Munkaügyi ellenőrzés kiterjed
Passzív jogú táppénz - 2011.7.01.-től megszűnt
Munkaviszony megszüntetése a próbaidő alatt
Ügyelet és a készenlét
Munkanélküli
Biztosított jogviszony fogalma, tartalma
A nyugdíjbavonulás feltételei 2010. január 01-től
Idénymunka szabályai
Másodállás, mellékfoglalkozás

Munkaügy

Kiküldetés

A munkavállaló a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján köteles végezni a munkáját

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A kiküldetés törvényi fogalma

A munkáltató működése során bekövetkezhetnek olyan körülmények, amelyek a munkáltató gyors intézkedését igénylik. Egy újonnan felmerülő, de csak átmeneti időre szóló - ideiglenes jellegű - munka miatt nem feltétlenül egy új munkavállaló felvétele a legcélszerűbb és leggazdaságosabb döntés, ezért a törvény lehetőséget biztosít a munkáltatók számára arra, hogy ilyen feladatokat az általuk már foglalkoztatott dolgozók munkájának igénybevételével is elláthassák.

Figyelemmel a kiküldetés ideiglenes jellegére, nincs szükség munkaszerződés módosításra, az a munkáltató utasításával - munkavállalói hozzájárulás nélkül is - elrendelhető, mégpedig akár írásban, akár széban. Ha azonban az ideiglenesség hiányzik, és a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, de nem átmeneti jelleggel kívánja foglalkoztatni a munkáltató, az ilyen munkavégzés munkáltató általi egyoldalú elrendelése már jogszabályba ütközik, aminek következménye, hogy a munkavállalót nem terheli az erre vonatkozó munkavégzési kötelezettség.

A munkavállaló a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján köteles végezni a munkáját  .

A fentiekben ismertetett ismérveknek megfelelően a Munka Törvénykönyvének (Mt.) meghatározása szerint a kiküldetés:

olyan egyoldalú és gazdasági érdekek következtében szükséges munkáltatói kötelezés,

amellyel a munkáltató a munkavállalóját ideiglenesen,

a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi úgy, hogy

a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végzi a munkáját.

Fontos fogalmi ismérv, hogy a munkavállaló olyan munkavégzéséről legyen szé, amelyet a szokásos munkavégzési helytől eltérő helyen végez  .

Munkavégzés helye változé munkahelynél

A szokásos munkavégzési hely meghatározása állandé munkahelyen történő alkalmazás esetén egyértelmű, de változé munkahelynél problémát okozhat. A Munka Törvénykönyve az egységes értelmezés érdekében kimondja, hogy változé munkahely esetén - a kiküldetés meghatározása szempontjából - szokásos munkahelynek az a munkáltatói telephely minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi. Viszont nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, mint pl. az ács, a kőműves, a vízszerelő stb.  .

Milyen törvényi korlátokat kell a munkáltatónak betartania?

A munkáltató kiküldetést elrendelő utasítási jogának korlátai:

a kiküldetés a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat ,

személyi korlátok,

időtartambeli korlátok.

Kik nem kötelezhetők a kiküldetésre (személyi korlátok)?

Meghatározott körbe tartozé munkavállalók (bizonyos meghatározott időtartamban) csak akkor kötelezhetők más helységben végzendő munkára, ha ahhoz hozzájárultak. Ilyen munkavállalók

a terhes nő (a terhessége megállapításának kezdetétől a szülésig),

a kisgyermeket nevelő nő (a gyermek hároméves koráig), valamint

a gyermekét egyedül nevelő férfi (a gyermek hároméves koráig)  .

A kiküldetés időtartambeli korlátai

Miután kiküldetés esetén a törvény bizonyos vonatkozásokban az átirányításra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazását írja elő, így a kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartamát korlátozé előírások az alábbiak:

a kiküldetés alapján történő munkavégzés maximális időtartama - kivéve, ha a kollektív szerződés eltérően rendelkezik - naptári évenként 44 munkanap lehet;

amennyiben a kiküldetés időtartama egy munkanapon belül a 4 érát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni;

ha egy naptári éven belül több alkalommal élt a munkáltató (vagy több munkáltatónál történő munkavégzés esetén - a munkáltatók) a kiküldetés jogával, ezek időtartamát össze kell számítani  ;

egy adott naptári éven belül a kiküldetés, az átirányítás, a kirendelés, illetve a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodés alapján más munkáltatónál történő munkavégzés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - ettől eltérő kollektív szerződéses rendelkezés hiányában - a 110 munkanapot nem haladhatja meg .

A munkáltatónak a kiküldetés várhaté időtartamáról előzetesen tájókoztatnia kell a munkavállalóját (széban vagy írásban, a munkavállaló kérésére pedig írásban)  .

Csak megjegyzésképpen: Ha a munkavállaló egy éven belül több alkalommal azonos munkáltatónál megy kiküldetésre, ezek együttes időtartamának összeszámítása és nyilvántartása nem különösebben bonyolult feladat. Viszont ha mindez különböző munkáltatóknál történik - mert a munkavállaló egy naptári éven belül több munkáltatónál is dolgozik -, úgy nehezebb a fenti szabály betartása, a kiküldetésben töltött együttes időtartam pontos meghatározása, hiszen e napok számát nem kell feltüntetni a munkaviszony megszüntetésekor kiadott igazoláson.

A külföldi kiküldetésre vonatkozó előírások

Speciális szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha valamely belföldi munkáltató munkavállalója külföldön végez munkét kiküldetés, kirendelés, esetleg munkaerő-kölcsönzés keretében, és a munkavégzés helye szerinti jogszabályok erre vonatkozóan más rendelkezést nem tartalmaznak  .

Emellett az Mt. megjelöli azokat az eseteket is, amikor e különös szabályokat mégsem kell alkalmazni:

a kereskedelmi hajózási tevékenységet folytató munkáltató tengerjáré hajón foglalkoztatott személyzete tekintetében  , illetve

a szállítási szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző - a szállíté által kiküldött - munkavállalóra a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér tekintetében, amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a 8 napot (ez alél kivétel, ha a munkavállalók a jogszabályban felsorolt tevékenységeket végzik)  .

A kiküldetés díjazása

A kiküldetések díjazása az alábbiak szerint alakul:

a munkavállalót kiküldetés esetén - ha az eredeti munkakörébe tartozé feladatokat látja el - a munkaszerződésében megállapított munkabére illeti meg (nem tilos azonban a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérő megállapodása sem)  ;

amennyiben a munkavállaló a kiküldetés során - akár részben, akár egészben - a munkakörébe nem tartozé feladatokat lát el, a munkabér megállapítására az Mt. átirányítás díjazására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazását rendeli .

Az átirányításra vonatkozó szabályok szerint:

ha a munkavállaló a kiküldetésben az eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozé feladatokat lát el, őt a kiküldetés teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, ami azonban nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél  ;

ha a munkavállaló az eredeti munkaköri feladatai ellátása mellett - munkaidejének egy meghatározhaté (pontosan behatárolhaté) részében - lát el más munkakörbe tartozé feladatokat, a munkavállalót a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg díjazás  ;

ha a munkavállaló az eredeti munkaköri feladatai ellátása mellett végez más munkakörbe tartozé feladatokat, de a két munkakörbe tartozé munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabére mellett külön díjazás, ún. helyettesítési díj is megilleti (a helyettesítési díj mértékének számítása során a kiküldetés alapján végzett munkára irányadó díjazást kell alapul venni)  .

Utazási idő kiküldetés esetén

Maga a kiküldetés belföldre és külföldre egyaránt szélhat. Gyakran előfordul, hogy a kiküldetés helyére történő oda- és visszautazáshoz szükséges idő a munkavállaló munkaidejón kívülre esik. Ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére negyven százaléka illeti meg  .

Az Mt. utazási időnek minősíti:

személygépkocsival történő utazás esetén: annak indulásától a megérkezéséig eltelt időt;

tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén:

ba) a tömegközlekedési eszköz indulásától a megérkezéséig tartó időt,

bb) az átszállással töltött időt,

bc) a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig terjedő időt, valamint

bd) a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt időt  .

Költségtérítés kiküldetéskor

Kiküldetés esetén a munkavállalót költségtérítés is megilleti. A jogszabály alapján járó költségtérítésen (napidíj, utazási költség stb.) túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket is  .

A külföldi kiküldetéssel, külszolgálattal kapcsolatosan elszámolhaté költségek körét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény határozza meg. E törvény külföldi kiküldetésnek minősíti a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében - a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása céljából - a Magyar Köztársaság területén kívüli (külföldi) tartózkodását, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazást (ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást)  .

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2009.

- Adómentes lesz a cég által fizetett internethasználat

- Nem lesz egységes a minimálbér

- Napok óta várnak bérükre

- Blanketta szerződéssé alakul az AM könyv

- Csökkent a külföldi munkavállalók száma

2007.

- Munkaerő-kölcsönzés ellenőrzési szabályai

- Hőségriasztás

- Sokba kerülõ hibák az állásinterjún

- Könnyebb a pályázás

Ön a 124293 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.81.158.195