látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3091 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 846 153 fő


Célállapot -329 153 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkaerő kölcsönzés - Munkaidő, munkabér és szabadság
Távolléti díj és a személyi alapbér
Öltözőszekrény átkutatása, ellenőrzése
Igazolt és igazolatlan távollét
Munkavállaló és a GPS
Munkahelyi kamerák alkalmazása
Munkaügyi statisztikák - Szakoktatás, képzés, továbbképzés
Külföldiek magyarországi munkavállalásának szabályairól
Járulékfizetés
Munkaügyi vita

Munkaügy

Felelősség a leltárhiányért

Ahogyan a "leltár miatt zárva" táblácska az üzlet ajtaján bosszúságot okoz nekünk, vevőknek,

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Ahogyan a "leltár miatt zárva" táblácska az üzlet ajtaján bosszúságot okoz nekünk, vevőknek, egy hiánnyal zárulé leltározés a bosszúság mellett meglehetősen "zsebbe vágé" problémát jelent a hiányért felelősséggel tartozéknak. A leltárhiányért fennállé felelősséget akár kockázatviselésnek is tekinthetjük, hiszen a munkavállaló az ismeretlen okból bekövetkezett hiány esetén kell, hogy helytálljon - olykor a teljes veszteség erejóig.

A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik, de csak akkor, ha leltár-felelősségi megállapodást kötött. A leltárfelelősséggel összefüggő lényeges kérdéseket rendező írásbeli megállapodás hiányában a munkavállalóval szemben nem alkalmazhaték a leltárfelelősségre vonatkozó szabályok, hanem az Mt. általános kártérítésre irányadó szabályai szerint lehet eljárni. Azok a berendezések és eszközök, amelyek a munkáltató tevékenysége folytatásához szükségesek, nem tárgyai a leltár-felelősségnek, hiányuk esetén a vétkességi vagy megőrzési felelősség szabályait kell alkalmazni. A leltár-felelősségi szabályok alkalmazása szempontjából lényeges, hogy a hiány ismeretlen okból keletkezzen, és mértéke meghaladja az ún. kálé mértékét. Ha a leltár-felelősségi eljárós során a hiány oka ismertté válik, akkor a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni. Az Mt. 170. §-ának (1) bekezdése szerint a leltárhiányért a leltár-felelősségi megállapodást kötött munkavállaló - vétkességére tekintet nélkül - felelősséggel tartozik. Mellőzhetetlen eleme a felelősségnek az említett megállapodás, lényegtelen viszont, hogy a munkavállalót vétkesség, azaz szándékosság, vagy gondatlanság terheli-e a hiány kialakulásában. Ha a munkáltató a törvényes feltételek hiányában kötelezte a munkavállalót a leltárhiány megtérítésére, határozatát hatályon kívül kell helyezni (EBH2001. 469.).

Az Mt. 170. §-ának (2) bekezdése szerint leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. Amint a Legfelsőbb Bíréság gyakorlata leszögezi: ha adat merül fel arra, hogy a hiány egy része ismert okból keletkezett, az nem tekinthető leltárhiánynak, amelynek összegét a bizonyítékok alapján a bíróságnak kell - erre irányuló kérelem esetén - megállapítania. Ebben a körben nem zárhaté ki, hogy a bíróság mérlegeléssel döntsön (BH2002. 413.).

Kollektív szerződéses rendelkezés, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató állapítja meg a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önállé szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével

- a forgalmazási veszteség elszámolhaté mértékét, illetve arányát,

- azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire valé tekintettel forgalmazási veszteség nem számolhaté el,

- a leltári készlet átadásának és átvételének médját és szabályait,

- a leltárhiány meghatározásának szabályait,

- a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

A munkavállalót a leltár-felelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájókoztatni kell a fenti feltételekről.

Megőrzési és a leltárhiányért fennállé felelősség - különállé alakzatok

A megőrzési felelősség szabályozásánál a törvény konjunktíve meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a munkavállalót vétkességének vizsgálata nélkül lehessen kártérítésre kötelezni. Az Mt. 169. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandéan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A megőrzési felelősség szabályozásánál tehát a törvény konjunktíve meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a munkavállalót vétkességének vizsgálata nélkül lehessen kártérítésre kötelezni. Egy konkrét esetben nem volt vitás, hogy a munkavállaló a hitelesítésre szállított műszereket visszaszolgáltatási kötelezettséggel vette át, és az utasítás végrehajtásának tartama alatt azokat állandé őrizetében tartotta, azonban a raktárból valé kivételezés alkalmával jegyzék, elismervény nem készült, a szállítés alkalmával szállítólevél kiállítására nem került sor. Amint arra a Legfelsőbb Bíréság 113/I. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalásában rámutatott: a jegyzéket az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása nem pétolja, tehát a jegyzék hiánya a kialakult bíréi gyakorlat szerint már önmagában kizárja az objektív felelősségi forma alkalmazásának lehetőségét, még akkor is, ha a munkavállaló elismeri az átvétel tényét, amint a jelen perbeli esetben is. A megőrzési felelősségi forma alkalmazhatóságánál a jegyzék, elismervény hiányának megállapításával összefüggésben közömbös, hogy az átvevő munkavállaló a kiállítás elmaradásának okában vétkes-e, mivel ezzel összefüggésben már csak a vétkes kárfelelősségi alakzat alkalmazása esetén van helye vizsgálódásnak. Ugyanakkor az említett esetben a hiány bekövetkezésének időpontja nem volt bizonyíthaté. A munkavállaló a kialakult gyakorlat szerint nem volt köteles átadni a visszavitt műszereket, ilyet az ott lévő, délutános műszakban szolgálatot teljesítő raktárvezető sem követelt meg, ennek elmulasztása miatt utébb pedig már kétséget kizáróan a hiány bekövetkezésének időpontja sem volt megállapítható. Annál is inkább, mivel a hiányt a visszaszállítást követő 5. napon észlelték, olyan időpontban, amikor az ingéság már hosszú ideje kikerült a munkavállaló őrizetéből. Ilyen körülmények között a hiány leltárhiánynak minősül, munkaügyi per esetén a kártérítési határozatban megjelölt jogalapról a bíróság az ugyancsak objektív felelősségi alakzatnak minősülő leltárhiány miatti felelősségre vonás szabályaira nem térhet át, hiszen az csak az Mt.-ben szabályozott eljáróst követően alkalmazhaté a munkáltató által (Miskolci Munkaügyi Bíréság 1. M. 663/2002/6.).

A bűncselekmény és a hiány

A bűncselekménnyel okozott kár összegét meghaladó hiány, ha oka ismeretlen, leltárhiánynak minősül. Ennek megfelelően, az Mt. 170. §-ának (1) bekezdése alapján a leltárfelelősség feltételei fennállnak, ha a hiány egy része bűncselekmény, lopás következménye. Ekkor a leltárhiány megfizetésére kötelező, a kollektív szerződés alapján meghozhaté határozatot - a leltáridőszakban bekövetkezett betöréses lopás eredményeként megállapított károkozás összegeit figyelembe véve - médosíttatni kell. Amennyiben a lopás okozta hiányt meghaladóan azonban nem nyert bizonyítást, hogy a keletkezett hiány ismert okból következett be, a hiányért a leltár-felelősségi megállapodásban szereplő munkavállaló felelős (Csongrád Megyei Bíréság 2. Mf. 20 577/2003/3).

 

Kárkalkulácié

Az Mt. 172. §-a alapján a kár összegének meghatározásánál a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét, ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztéi árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni. A munkavállaló kártérítési felelősségének egyik sajátossága, hogy a kár mértékének meghatározásánál csak a tényleges kárt lehet figyelembe venni, vagyis azt az összeget, amellyel a munkáltató vagyona csökkent, illetőleg amely a vagyoncsökkentés elhárításához szükséges. Tekintettel arra, hogy a vagyontárgy károsodását kijavítással maga a munkáltató is megszüntetheti, rendelkezni kell a kijavítás közvetlen költségei mellett az ún. rezsiköltség átháríthatóságáról is. Ha ugyanis a munkáltatónak nem a saját vagyontárgyát kellett volna kijavítania, a munkáért felszámított díjban érvényesíthette volna az üzemvitelhez szükséges költségeit is.

A kártérítés célja a teljes reparácié, vagyis a károsult olyan helyzetbe hozatala, mintha nem is érte volna kár. Ennek az elvnek megfelelően, a kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a kijavítás után esetleg fennmaradó értékcsökkenés mértékét is. A reparáciés elvnek felel meg, hogy a hiányzé dolog beszerzésére fordított összeg képezi a kárt, ha a kijavítás lehetetlen vagy nem volna gazdaságos, illetőleg ha a dolog nincs meg. A kártérítéssel a károsult nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, ezért mindig olyan állapotú, elhasználtságú dolog árát kell kártérítésként megfizetni, mint amilyen megsemmisült, használhatatlanná vált vagy hiányzik. A kár összegét a károkozás időpontjában érvényes fogyasztéi áron kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni. Az avulás figyelembevétele nem a károkozási érték csökkentését jelenti, hanem olyan összegét, amennyiért a károsult a károkozáskor pétolhatja a hiányzé dolgot. Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő. Ha a kár bekövetkezésében a károsult is közrehatott, ezt nem háríthatja a károkozéra, azt maga tartozik viselni.

Felelősségi feltételek

Amennyiben megállapították, hogy a leltári készletben leltárhiány van, akkor a következő lépésként az vizsgálandé, hogy mely munkavállalót terheli a leltárhiányért valé felelősség. A leltárhiányért valé felelősség három feltétele:

- a leltár-felelősségi megállapodás megkötése;

- a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele;

- a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során történő megállapítása. Ezek együttes fennállása kell ahhoz, hogy a munkáltató a leltárhiányért valé felelősségi szabályok szerint járjon el munkavállalójával szemben [Mt. 170/A. § (1) bekezdés]. Ha az Mt. 170/A. §-ban meghatározott leltár-felelősségi feltételek nem állapíthatóak meg, a munkavállaló az ismeretlen okból keletkezett hiányért felelősséggel nem tartozik (Csongrád Megyei Bíréság 2. Mf. 21 118/2002/2.).

Leltár-felelősségi megállapodás

A leltár-felelősségi megállapodás írásbeli megkötése az egyik legfontosabb feltétele a leltárfelelősség későbbi érvényesítésének, ugyanis ebben kell meghatározni, hogy a munkavállaló milyen fajta és milyen mennyiségű leltári készletért tartozik felelősséggel. A leltár-felelősségi megállapodást kötött munkavállalót mindig személyes felelősség terheli, de előfordulhat, hogy a leltári készletet több munkavállaló kezeli. Velük a munkáltató csoportos leltár-felelősségi megállapodást is köthet. Ebben az előbbieken túl azokat a munkaköröket is meg kell határozni, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

A csoportos leltár-felelősségi megállapodásban az érintettek szabadon dönthetnek afelől, hogy ki milyen arányban felel az esetleges leltárhiányért. Az Mt. ebben az esetben csak azt írja elő, hogy egyetemleges felelősséget nem lehet kikötni. Ha a csoportos leltár-felelősségi megállapodásban a felelősség megosztásáról nem rendelkeznek, akkor az Mt. szerint a felelősség a munkavállalók között átlagkeresetük arányában oszlik meg (Mt. 170/B. §).

A leltárhiányért valé felelősség szükségszerű (konjunktív) feltételeinek egyike a felek között leltár-felelősségi megállapodás megkötése. A leltár-felelősségi megállapodés a munkáltató és a munkavállaló, illetve munkavállalók csoportjának kétoldalú, egybehangzé nyilatkozatán alapul, mely tartalma szerint a felek kölcsönös kötelezettségvállalása. A kötelezettségvállalés a munkavállaló, illetve a munkavállalók csoportja részéről a leltárkészletért valé felelősségviselésre, míg a munkáltató részéről az árukészlet biztonságos őrzése feltételeinek megteremtésére terjed ki. A törvény szerint a megállapodást írásba kell foglalni, az alakiság megsértésével kötött megállapodás érvénytelen [Mt. 170/B. § (1) bekezdés]. A leltár-felelősségi megállapodés akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha a tartalmát rögzítő okiratot a felek aláírták. Ennek hiányában a felek között érvényes leltár-felelősségi megállapodás nem jött létre. Önmagában a munkavállalók egyoldalú kötelezettségvállalása leltárfelelősséget nem alapoz meg. Nem oszthaté az az álláspontot, mely szerint a munkavállalók felelősségvállalé nyilatkozata és a - munkáltató által is aláírt - munkaszerződések együttesen érvényes leltárfelelősségi megállapodásnak tekinthetők, mivel a leltár-felelősségi megállapodés a felek jogviszonyában a munkaszerződésen kívüli kétoldalú jogügylet, azt a munkaszerződés nem pétolja (Csongrád Megyei Bíréság 2. Mf. 21 249/2005/2.).

A leltár-felelősségi megállapodást - az Mt. 170/B. §-ának (1) bekezdése szerint - írásba kell foglalni, és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. E rendelkezések helyes értelme szerint tehát csak annak a munkavállalónak állapítható meg a leltárhiányért valé felelőssége, aki írásba foglalt, megfelelő tartalmú leltár-felelősségi megállapodást kötött a munkáltatóval. Azok a dolgozók, akikkel leltár-felelősségi megállapodás nem jött létre, a leltárhiányért felelősséggel nem tartoznak. Ebből a szempontból nincs jogi jelentősége annak, hogy a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés rendelkezik-e a leltárfelelősségről, hogy a munkavállalókat széban tájókoztatták-e a felelősség fennálltáról, vagy hogy a kereskedelemben köztudomású-e az, hogy a leltári készletet kezelő dolgozók a leltárhiányért felelősséggel tartoznak. Nem vizsgálhaté az sem, hogy milyen okból, a munkáltató mely alkalmazottjának felréhatéan maradt el a leltár-felelősségi megállapodás megkötése.

Leltáridőszak

A leltárfelelősség érvényesítésével kapcsolatban az Mt. speciális szabályokat is tartalmaz. Előfordulhat ugyanis, hogy a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. Ez esetben a leltárfelelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen.

A leltárhiányért valé felelősség érvényesítése szempontjából nem mindegy, hogy mennyi ideig kezelte ténylegesen a leltárfelelős a leltári készletet. Az Mt. ezért konkrétan meghatározza, hogy csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető a leltárfelelősség, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott. A leltárhiány megtérítésére a szülési szabadság időtartama alatt tett felelősségvállalé nyilatkozat - az áruk állandé őrizetben tartásának hiánya miatt - nem alapozza meg a munkavállalónak e nyilatkozat alapján történő anyagi felelősségre vonását.

A fentiekhez egy tanulságos jogeset! A munkavállaló boltvezető volt, az üzletet átadó leltárral vette át. Leltár-felelősségi megállapodást is kötött a munkáltatóval. A boltban rajta kívül - felelősségvállalás nélkül - két eladó dolgozott. Szülési szabadságát követően 1 173 380 forint leltárhiányt állapítottak meg, amelynek összegét és a leltárfelvétel szabályosságát a munkavállaló nem vitatta. A munkáltató elnöke az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapulé rendkívüli felmondással megszüntette az alperes jogviszonyát. A rendkívüli felmondás indoka szerint az üzletben keletkezett leltárhiány a munkaviszonyából származé lényeges kötelezettségének súlyos megszegéséből adódott, ezért lehetetlenné vált a munkaviszony további fenntartása. A munkáltató az Mt. 170. §-ának (1) bekezdése alapján felszélította a munkavállalót a leltárhiány megfizetésére. Kérdés: jogszerű - a rendkívüli felmondást és a leltárhiányért fennállé felelősségét megalapozza-e, figyelemmel az Mt. 170. §-ának (1) bekezdésére -, hogy a munkavállaló aláírta a megállapodást a távolléte idejére is.

Megállapíthatjuk, hogy a rendkívüli felmondás jogellenes. A munkáltató felperes a rendkívüli felmondást az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozta, vagyis a munkaviszonyából származé lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, mert a nagy összegű leltárhiány keletkezését ilyen vétkes kötelezettségszegésből eredő oknak tekintette. Ekkor nem lehet áttérni az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra, arra utalva, hogy a leltárhiányra tekintettel nem várhaté el a munkáltatótól a munkaviszony fenntartása. Emellett a leltárhiány fogalmának lényeges eleme, hogy olyan hiányról van szé, amelynek oka ismeretlen. Ez önmagában kizárja a vétkesség megállapítását és a vétkességre alapított rendkívüli felmondási indok valéságát.

Megalapozatlan a leltárfelelősség megállapítása is. A munkavállaló nem kötelezhető a leltárhiány megfizetésére, mert a szülési szabadsága idejón nem volt jelen rendszeresen a boltban. A munkavállalóval a szülési szabadsága idejére aláíratott felelősségvállalási nyilatkozat, az Mt. 8. §-ára figyelemmel, érvénytelen, mivel az Mt. 170/A. §-ának (3) bekezdésébe ütközik. A munkavállaló ugyanis nem tartózkodott legalább a leltári időszak felében a boltban. Az a körülmény, hogy a munkavállaló időnként bejárt a boltba, és közreműködött adminisztratív tevékenységekben, kizárja a felelősség alkalmazását (Legf. Bír. Mfv. II. 10.929/1995. sz.).

A biztonságos őrzés

A felelősség megállapításakor és a kártérítés mértékének meghatározásakor a munkáltatónak rendkívül körültekintően kell eljárnia, egyik fontos szempont annak megállapítása, hogy a munkáltató biztosította-e a raktár (leltári készlet helyének) biztonságos őrzését [Mt. 170/A. § (3)-(4) bekezdés]. Ha a munkavállaló a leltár-felelősségi megállapodása alapján vállalta az ismeretlen okból keletkező leltárhiányért valé felelősséget, és ismerte az egység vagyonvédelmi feltételeit, csak akkor mentesül az objektív felelőssége alél, ha olyan alapvető vagyonvédelmi hiányosságokra (pl. az egység nem megfelelő zárhatóságára, a készletek nem megfelelő tárolására stb.) hivatkozik, amelyek valésága esetén a hiány nem következett volna be.

A munkavállalók tekintetében az Mt. 170/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt leltár-felelősségi feltételek fennállnak. Két munkavállalóval a leltáridőszak megkezdése előtt a munkáltató írásbeli leltár-felelősségi megállapodást kötött, amely megállapodés alapján mindketten négyhavi átlagkeresete erejóig felelősséget vállalt a keletkezett leltárhiányért. A két munkavállaló munkatársaikkal tejes körű leltárral vette át a készletet, és a leltár-elszámoltatás is teljes körű leltár elkészítésével történt. A normalizált veszteség leszámításra került. A leltár-felelősségi megállapodások alapján a munkavállalók vállalták az ismeretlen okból keletkező leltárhiányért valé felelősségüket, és ismerték az egység vagyonvédelmi feltételeit. Ha a munkavállalók nem hivatkoztak olyan alapvető vagyonvédelmi hiányosságokra (pl. az egység nem megfelelő zárhatóságára, a készletek nem megfelelő tárolására stb.), amelyek a felelősségük aléli mentesüléshez vezetett volna, utébb az Mt. 170/A. §-ának (4) bekezdése alapján (a felelősségre kihaté körülmények) nem mentesülhetnek egy esetleges leltárhiány megfizetése alél. Mindezt cáfolhatja az a tény, hogy a megelőző hosszabb időtartamban ugyanazon forgalom és személyi feltételek mellett a munkavállalók az adott leltáridőszakot leltárhiány nélkül zárták. Megalapozza ekkor a leltárhiányért fennállé felelősséget, ha a munkáltató még javít is a vagyonvédelmi feltételeken, és ennek ellenére leltárhiány keletkezik. A felelősséget támasztja alá az a körülmény is, hogy a leltáridőszakban a munkavállalók nem emeltek kifogást a vagyonbiztonsági feltételek miatt, és az alperes a kifogást nem vizsgálta ki (Csongrád Megyei Bíréság 2. Mf. 21 627/2002/2.).

A felelősség mértéke

A leltárhiányért valé felelősség mértéke attól függ, hányan kezelték a leltári készletet. Az Mt. 170/C. §-a szerint a leltár-felelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandéan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. Az Mt. szerinti teljes felelősség tehát csak akkor áll fenn, ha a felek a leltár-felelősségi megállapodásban másként nem rendelkeztek. A leltár-felelősségi megállapodás - ahogyan a törvény szövegéből is kitűnik - ennél alacsonyabb összegben is meghatározhatja a felelősség felső határát. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hathavi átlagkeresete mértékéig felel. Tekintettel arra, hogy ez esetben legalább ketten (vagy többen) is kezelik a leltárkészletet, ezért a leltárhiányért ténylegesen felelő munkavállaló korlátozott mértékig felel a kárért.

Csoportos leltár-felelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hathavi együttes összegét. Kollektív szerződés a kártérítés mértékét az előbbiektől eltérően is meghatározhatja. Az eltérés - a nem a teljes kárért fennállé felelősség esetén - akár a munkavállaló hátrányára is történhet. A leltárfelelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe kell venni. Ez egy rendkívül széles skála, amelynek értelmezéséhez a törvény csak kiemeli a legfontosabbakat, így például a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolé tényezőket, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének időtartamát.

 

A munkáltatói kárigény érvényesítése

Az Mt. 173. §-a szerint a munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárósi rendet is.

A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére irányuló igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. E perben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató kollektív szerződése meghatározza-e azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben jogosult a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezni, és az tartalmazza-e a kártérítés kiszabására irányadó eljárósi rendet. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszélítással és a jogorvoslatra vonatkozó kioktatással érvényesítheti. Csak a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét érvényesítheti közvetlenül a bíróság előtt a kollektív szerződés megfelelő rendelkezése esetén (BH1999. 529.).

A felelősség megállapítása, érvényesítése

Az Mt. 170/D. §-a csak a leglényegesebb - a munkavállalók védelmét biztosíté - garanciális eljárósi szabályokat tartalmazza. A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárós részletes rendjót - kollektív szerződéses rendelkezés hiányában - a munkáltató állapítja meg. A leltárfelelősséggel összefüggésben az Mt. szabályai sem rendeznek minden kérdést, hiszen a felelősség érvényesítésének vannak olyan speciális témakörei, melyek munkáltatónként eltérő szabályozást igényelnének. Ezért a Mt. elsősorban a kollektív szerződésre, és csak ennek hiányában bízza a munkáltatóra, hogy az adott munkahelyi sajátosságok figyelembevételével töltsék meg tartalommal a törvény 170. §-ának (3) bekezdésében felsorolt, a leltárfelelősség érvényesítésével kapcsolatos további szabályokat, valamint a felelősség megállapítására irányuló eljárós rendjót. Olyan munkáltatóknál, ahol nincs kollektív szerződés, ez kizárólag csak a munkáltató feladata lehet.

Leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárósi szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárfelelősséggel tartozé munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárós során észrevételt tehet, és észrevételeit - kivéve ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni. A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét - egyetlen kivétellel - az általános szabályok szerint (Mt. 173. §) érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy igényét a törvény 173. §-ában foglaltak szerint a bíróság előtt érvényesítheti. A bíróság előtti jogérvényesítés alél akkor van kivétel, ha kollektív szerződés rendelkezik arról, hogy meghatározott mérték erejóig - a konkrét értéket a kollektív szerződésnek kell tartalmaznia - a munkáltató közvetlenül érvényesítheti a munkavállalóval szemben igényét. Az általános szabályok aléli kivétel: a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárós esetén e határidő harminc nap, és a nyomozé hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. Hangsúlyozzuk: a munkáltatónak nagyon kell ügyelnie arra, hogy betartsa a kárigény érvényesítésére vonatkozó 60 napos határidőt, mely a leltárfelvétel befejezésétől áll rendelkezésre. E határidő jogvesztő, mely azt jelenti, hogy a határidő elmulasztásának kimentésére nincs méd.

Ha a munkáltatónak a kártérítésre kötelező határozata ellen a munkavállaló jogvesztő határidőben a munkaügyi bírósághoz nem fordult, a határozat jogerős és végrehajthaté, a továbbiakban a munkaügyi bíróság előtt már nem támadhaté. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben a határozatot a bíróság végrehajtási záradókkal látta el, az ennek alapján indult végrehajtási eljárós megszüntetése iránt a munkavállaló a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt ne léphetne fel azon az alapon, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre (Fővárosi Bíréság f47. Pf. 25 279/1999/3).

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Kevesebb profitot, több bért

- Orbán: a munkaerő elfogyott

- Egyedül dolgozni nem is olyan rossz?

- Hidat épít a felhőbe az SAP

- Összeszerelő ország

- A listázást is bevállalják a londoni magyarok

- Magyarok is dolgoznak az Audi mexikói okosgyárában

2011.

- Járulékmentesség a rehabilitációs foglalkoztatásnál

2007.

- Törvényes a kényszernyugdíjazás

- Tovább bővül az OMMF létszáma

- Csak anyagi szankciókkal nem lehet ezt a folyamatot megakasztani

- A kormány elkötelezett az igazságos nyugdíjrendszer kialakításában

- Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen

- A kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosítanak

2005.

- Vonzza az osztrák cégalapítás a hazai vállalatokat

- Ki nyer a minimálbér-emeléssel?

2004.

- GYES melleti munkavégzés változásai

- Vállalkozói járadék 2005. január 1-tõl

- Nem változnak a járulékfizetési kötelezettségek jövõre

Ön a 113947 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.92.160.119