látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3091 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 846 153 fő


Célállapot -329 153 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Szabadság kiadása, idejének meghatározása, tervezése
Ügyelet és a készenlét
Munkaügyi ellenőrzések
Rendszeres Szociális Járadék
Távolléti díj
Sok a betegnap, lehet a felmondás alapja
Munkavállalók által küldött elektronikus levél megismerhetőségéről
Munkaszüneti napon való munkavégzés
Munkabér megállapítása és kifizetése
Nyugdíjas vállalkozó

Munkaügy

Munkaszüneti napon történő munkavégzés

A munkaszüneti nappá minősített napokon a munkavállalónak nem kell dolgoznia

Megjelent: 2009. augusztus 01., szombat | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A munkaszüneti nappá minősített napokon a munkavállalónak nem kell dolgoznia, de díjazás, távolléti díj (a távollét idejón érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének időarányos átlaga) megilleti erre a napra. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény határozza meg a munkaszüneti napokat: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Célunk, hogy minden munkáltató és munkavédelmi szakember hatékonyan tudja elvégezni a munkahelyi kockázatbecslést- és értékelést, amelyet különböző módszerek ismertetésével, gyakorlati példákkal, ellenőrzőlistákkal teszünk szemléletesebbé. Tanfolyamunk a megfelelő szakmai ismeretek átadása mellett a jogszabályi előírások betartásában nyújt segítséget.

További informáciéért kattintson ide >>>

A munkaszüneti napokkal kapcsolatos munkarend meghatározása a szociális és munkaügyi miniszter feladatkörébe tartozik; a 16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet értelmében a 2009. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől valé eltéréssel járó - munkarend a következő:

január 10., szombat munkanap,

január 2., péntek pihenőnap,

augusztus 29., szombat munkanap,

augusztus 21., péntek pihenőnap,

december 19., szombat munkanap,

december 24., csütörtök pihenőnap.

A rendeletben meghatározott munkarend érvényes minden munkáltatóra, közigazgatási szervre és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, köztisztviselőkre. A rendelettől eltérően is meghatározhaté a munkarend a lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében.

Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztathaté. Ez a rendelkezés kötelező, akkor lehetséges még munkaszüneti napon dolgozni, ha baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn és a munkáltató ennek megoldása érdekében berendeli a dolgozót (vagyis túlmunkét rendel el számára).

A munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltató, illetve munkakör a következőket jelenti: a munkáltató által nyújtott szolgáltatásra a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolédé helyi szokások, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokások alapján van igény. Ilyen munkáltatók lehetnek például az idegenforgalmi, turisztikai szempontból kiemelt települések bevásárlé üzletei, központjai, élelmiszerboltjai, vásári rendezvények árusai, virágüzlet halottak napján stb.

Megszakítás nélküli munkarendet akkor lehet megállapítani, ha a munkavégzés egy napon legfeljebb 6 érára áll le és alapvető lakossági szolgáltatást nyújt, vagy a gazdaságos, rendeltetésszerű működés, vagy a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Ilyen munkahelyek az egészségügyi ellátás, közüzemi szolgáltatás, közlekedés, kárelhárítás területén találhatéak.

2009. január 1-től a munkaszüneti napi foglalkoztatás bővül két további lehetőséggel. Eszerint munkaszüneti napon elrendelhető munkavégzés

- a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, informáciétechnolégiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve

- ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el - külföldi kiküldetés során.

Az új rendelkezések indoka a következő: több területen gondot okozott (például a pénzügyi szektorban), hogy amíg nálunk nemzeti ünnep miatt nem lehetett dolgozni, a multinacionális cég más országban lévő telephelyein viszont tovább folyt a munka, a magyar munkaszünet viszont a kinti folyamatos munkét is akadályozta. Ennek megoldása érdekében tehát az ilyen jellegű speciális esetben a munkaszüneti napi munkavégzés megengedett.

Az új szabályozás lehetővé teszi a munkavégzés elrendelését kiküldetés során abban az esetben, ha Magyarországon munkaszüneti nap van, azonban a kiküldetéssel érintett országban munkavégzés folyik. (A kiküldetés során a munkáltató a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi munkavállalóját gazdasági érdekből, ennek időtartama csak ideiglenes lehet.)

Azoknak a dolgozóknak, akik rendes munkaidőben munkaszüneti napon dolgozhatnak túlmunkét is elrendelhet a munkáltató.

A munkaszüneti napon történő munkavégzés díjazása

A munkaszüneti napon rendes illetve rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén, a munkabérén felül a következő díjazás illeti meg a dolgozót. Havidíjas munkavállalót a havi bérén felül a munkaszüneti napon végzett munkája díja is megilleti, a teljesítménybérben dolgozót pedig munkaszüneti napon végzett munkájáért valé munkabéren felül távolléti díja is megilleti.

Ha a dolgozó ezen a napon rendkívüli munkét végez akkor neki a fenti díjazáson túl 100%-os pótlék, vagy 50%-os pótlék és egy másik pihenőnap is jár.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Kevesebb profitot, több bért

- Orbán: a munkaerő elfogyott

- Egyedül dolgozni nem is olyan rossz?

- Hidat épít a felhőbe az SAP

- Összeszerelő ország

- A listázást is bevállalják a londoni magyarok

- Magyarok is dolgoznak az Audi mexikói okosgyárában

2011.

- Járulékmentesség a rehabilitációs foglalkoztatásnál

2007.

- Törvényes a kényszernyugdíjazás

- Tovább bővül az OMMF létszáma

- Csak anyagi szankciókkal nem lehet ezt a folyamatot megakasztani

- A kormány elkötelezett az igazságos nyugdíjrendszer kialakításában

- Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen

- A kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosítanak

2005.

- Vonzza az osztrák cégalapítás a hazai vállalatokat

- Ki nyer a minimálbér-emeléssel?

2004.

- GYES melleti munkavégzés változásai

- Vállalkozói járadék 2005. január 1-tõl

- Nem változnak a járulékfizetési kötelezettségek jövõre

Ön a 130566 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.92.160.119