látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 101 hónap
Eltelt napok száma 3030 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 118 fő
- Napi új álláshelyek 170 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 829 455 fő


Célállapot -312 455 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkaügyi Naptár 2012
Munkaviszony kezdete
Járulékfizetés
Másodállás, mellékfoglalkozás
Működési bizonyítvány
Munkaviszony megszüntetése határozott időre létesített munkaviszony esetén
Napi pihenő
Román, Bulgár állampolgár foglalkoztatása
Titoktartási kötelezettség
Nem biztosítottak járuléka

Munkaügy

Munka Törvénykönyve változás 2009.január 1. napjától

A Munka Törvénykönyvét a 2008. évi LXI. törvény módosította 2009. január 1-jei hatállyal.

Megjelent: 2009. január 01., csütörtök | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A munkaidő-beosztás: módosítások és pontosítások

A gyakorlatban gyakran összecsúsznak fogalmak. Ha nyolc éra a munkavállaló munkaideje, hogyan dolgozhat mégis egyszerre tizenkettőt, aki napi huszonnégy érát is munkahelyén tölthet, annak mennyi ténylegesen a munkaideje. Az Mt. 119. § (3) bekezdését pontosíté rendelkezés a munkaidő mértékére és beosztására vonatkozó szabályok elhatárolásához szükséges pontosítást tartalmazza.

Eszerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy érát, heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét érát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Ez utébbi mondat rendkívüli munkavégzésre vonatkozó fordulata hangsúlyozottan a mértékre vonatkozik, magyarán: a napi és heti, a beosztás szerinti munkaidőkorlátok nem léphetők át túlóra elrendelésével.

Akinek - egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva tizenkét érát kell beosztása szerint dolgoznia, arra a napra már rendkívüli munka nem rendelhető el. Vagy - munkaidőkeret hiányában - ha egyenlő munkaidő-beosztás esetén egy héten négy munkanapon, naponta, két éra túlmunkét rendeltek el egy teljes munkaidős kollégánál, a hét szombatján már nem lehet rendkívüli munkára igénybe venni, mert túllépnék a 48 érás korlátot.

Az ügyelet fogalmi tisztázása

A pontosítás másik része az ügyelettel kapcsolatos rendelkezéseket érinti. A 119. § (6) bekezdése szerint ügyelet elrendelése esetén csak a heti beosztás munkaidő leghosszabb tartamába kell az ügyelet időtartamát beszámítani. Különösen ott, ahol rendszeresen teljesítenek ügyeletet, indokolt, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazzon, mert például egy 24 érás ügyelettel máris kimerítették a beosztás szerinti munkaidő hosszának (48 éra) a felét. Munkaidőkeret esetén ugyanis a heti munkaidő-korlátra vonatkozó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

Lényeges pontosítás, hogy a napi munkaidő tekintetében az ügyelet teljes tartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha az ügyelet alatt a rendkívüli munkavégzés időtartama nem mérhető. Az elrendelt ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy érát azzal, hogy ebbe az ügyelet megkezdésének napjára eső beosztás szerinti napi munkaidő tartamát be kell számítani. Azaz, ha például a munkavállaló beosztása szerint 8-tól 16 éráig dolgozik, arra a napra - figyelemmel a nyolcérás munkaidejóre - legfeljebb 16 éra ügyelet rendelhető el. Ennek tartama alatt pedig legfeljebb négy éra túlmunkét teljesíthet - tekintettel a napi 12 érás beosztás szerinti "munkaidőplafonra". Így gyakorlatilag értelmetlen az ügyelet elrendelése annak a munkavállalónak, aki már 12 érát dolgozott, hiszen az ügyelet alatt már - bizonyos szélsőséges példáktól eltekintve (pl. árvíz, tűzvész) - nem lehetne rendkívüli munkára kötelezni az illetőt.

Az ügyelet beszámítása a heti munkaidőbe

A törvény értelmében az ügyelet teljes időtartama (tehát az alatta teljesített rendkívüli munkavégzés mellett magának az ügyeletnek, azaz a rendelkezésre állásnak az időtartama is) munkaidőnek minősül. Többek közt ez teremti meg az összhangot a magyar jog és az Európai bírósági ítóletek között. Az Mt.-ben az ügyelet maga, azaz a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás [Mt. 129. § (1) bekezdés] a heti munkaidő-elszámolás tekintetében minősül munkaidőnek, vagyis maga az ügyelet, azaz a rendelkezésre állás - mivel ez alatt a munkavállaló nem végez ténylegesen munkét - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Az Mt. 129. § (3) bekezdése alapján elrendelhető évi 200, kollektív szerződéssel pedig évi 300 éra ügyelet munkaidőnek minősül a munkaidő heti felső korlátja tekintetében. Az ügyelet alatt végzett munka rendkívüli munkavégzésnek fog minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak az ügyelet alatt munkét kell végeznie, ez a munka a rendkívüli munkavégzés éves keretébe beleszámít [Mt. 127. § (4) bekezdés].

Napi pihenőidő osztott munkaidő-beosztás esetén

Az Mt. 123. § (1) bekezdése a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy éra egybefüggő pihenőidő biztosítását teszi kötelezővé. A napi pihenőidő legfeljebb nyolc érára történő csökkentésének két törvényi feltétele van. Egyrészt csak kollektív szerződésben lehetséges erről rendelkezni, másrészt a lehetőség ekkor sem parttalan. Az Mt. 123. § (2) bekezdés alapján ugyanis csak készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében van méd a szabályozásra.

Január 1-jótől osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében - amikor a beosztás szerinti munkaidő legalább két részre tagozédik úgy, hogy közte a munkavállaló idejóvel szabadon rendelkezik - a munkáltató egyoldalú döntése alapján, tehát kollektív szerződés nélkül is határozhat legalább nyolc éra egybefüggő pihenőidő biztosításáról. Mindez például a mezőgazdaságban (pl. állattenyésztés) nyújt segítséget a jogszerű munkaszervezéshez, hiszen falun nem igazán akad szakszervezet a kollektív szerződés megkötéséhez, és az esti és reggeli tehénfejós között sem jön össze a 11 érás pihenőidő.

Ki dolgozhat vasárnap?

Az Mt. módosítása egy fontos hivatkozást egészít ki. A 124/A § (1) bekezdés szerint - többek között - vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a 124. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetben volt elrendelhető. Azaz, a megszoríté hivatkozás szerint akkor nem lehetett vasárnapra beosztani a munkavállalót, ha az érában számított heti pihenőidő kiadása esetén az Mt. 124. § (3)-(4) bekezdése egyébként lehetőséget adott arra, hogy a pihenőidő ne vasárnapra essen. Az Mt. 124. § (3) bekezdése ugyanis munkaidőkeret alkalmazása esetén - a munkaidő-beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő, a (4) bekezdés pedig hetenként legalább negyven érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítását is lehetővé teszi, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

A médosított 124/ A § (3) bekezdés c) pontja megteremti az összhangot heti pihenőidő-kiadásra vonatkozó különös rendelkezések és a vasárnapi munkavégzés szabályai között, mivel az újóvtől a hivatkozás 124. § (3)-(6) bekezdés.

Munkaszüneti napi munkavégzés: két új lehetőség

Munkaszüneti napon rendkívüli munka csak azon munkavállalók számára rendelhető el, akik e napokon rendes munkaidőben is foglalkoztathaték (2008-ig a megszakítás nélküli munkarend, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, illetve munkakör). Az Mt. 125. § (1) bekezdése bővíti a vasárnapi munkavégzés elrendelésének lehetséges eseteit. Gondot jelentett, hogy ha a munkavállalót például egy hétre külföldre küldték, és erre a hétre munkaszüneti nap is esett, akkor - bizonyos kivételektől eltekintve -nem volt foglalkoztathaté a magyar ünnepen, noha a kiküldetés helye szerinti államban e nap normál munkanapnak minősült. A módosítás szerint, ha a külföldi kiküldetés tartamába a munkaszüneti nap is beleesik, a munkavállaló e napon is foglalkoztathaté, feltéve, hogy a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el. Az előző mondat utolsó fordulata szerint, március 15-én például az Ausztriába kiküldött dolgozhat, hiszen ott erre a napra talán máshogyan emlékeznek, viszont karácsony első napján már nem lehet munkavégzésre kötelezni, hiszen az a "ségoroknál" is munkaszünet.

A munkaszüneti napi foglalkoztatás bővülésének másik esete az ún. outsourcing cégeket érinti. Az Mt. szerint a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, informáciétechnolégiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén is foglalkoztathaté a munkavállaló a munkaszüneti napon. A definíciénak három meghatározó elemének kell együttesen érvényesülnie: egyrészt a szolgáltatás - magánjogi szerződés alapján - csak külföldre irányulhat, másrészt a munkaszüneti napi munkét nem munkaszervezési okból (pl. csak így teljesíthető határidőre a megrendelés) rendelik el, hanem azért, mert e napon is nyújtani kell a szerződés szerint a szolgáltatást, harmadrészt a munkavégzés eszköze is korlátozott, ez csak egyébként a távmunkához szükséges dolog lehet

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- Kirobbanó formában kezdett a magyar gazdaság - Most jön még csak a java?

- Munkahelyteremtő beruházásokat támogatnak

- Az informatikusai közel felét kirúgja Londonban az egyik nagybank

- Tesco-sztrájk: az iskolakezdés előtt beszüntetik a munkát

- Jelentős spórolásról számolt be a Dunántúli Regionális Vízmű

- Munka van, de hol az ember? Beszélgetés a kolozsvári munkerőpiacról

2011.

- Október 1-től drágul az üdülési csekk

2009.

- Első félév 53 halálos munkabaleset

- Luxemburgban fizetik a legtöbbet, Magyarország a sereghajtók közé tartozik

- Munkanap csere

- A magyar kilábalás kezdetét jósolják

- Alkotmányellenes a monoki szociális kártya?

- Uniós pénzek átcsoportosítása

2007.

- Tovább dolgozunk: Csak a korhatáremelés biztos az új nyugdíjreformban

2005.

- A nettó átlagkereset 102 400 forintot tett ki 2005 elsõ félévében

Ön a 112011 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.225.38.2