látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 99 hónap
Eltelt napok száma 2970 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 222 fő
- Napi új álláshelyek 174 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 813 030 fő


Célállapot -296 030 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkahelyi dohányzás
A nyugdíjbavonulás feltételei 2010. január 01-től
Kirendelés fogalma, feltételei, szabályai
Tanulmányi szabadság
Munkavállalók együttes károkozása
Kiküldetés
Nyugdíjas vállalkozó
Közös megegyezés
Jeremie típusú pénzügyi eszköz
Átirányítás

Munkaügy

2011 - Munkaviszonnyal kapcsolatos változásai

Társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás és a Start program szabályainak legfontosabb változásai 2011-ben

Megjelent: 2011. január 12., szerda | Forrás: NAV

Magánnyugdíj-pénztári tagdíj változás

(167. számú Magyar Közlöny) - 2010. november 1-jótől a tagdíj mértéke 8 százalékról 0 százalékra csökkent - Az egyéni nyugdíjjárulékot teljes egészében az állami nyugdíjrendszerbe fizetik meg - Az új szabály már az október havi nyugdíjjárulékok bevallására és megfizetésére is vonatkozik - A tagdíj kiegészítést nem érinti a változás, 10 százalékra kiegészíthető a cafeteria keretében - Pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény értelmében már nincs kötelező pénztártagság

Őstermelők nyugdíjjárulék fizetése

A magánnyugdíj-pénztári tagsággal rendelkező mezőgazdasági őstermelő esetében 2011. január 1-je és január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék

2011. január 13-a és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék lesz (Tbj. 30/A. § (5) bek.)

Egyéni nyugdíjjárulék mérték változás

2011. január 1-jótől az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik (a pénztártagokra is vonatkozik)

Biztosítási jogviszony fogalmának változása

Új elem, hogy a biztosítási jogviszony kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a MK területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót

Továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a MK területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a magyar társadalombiztosítási törvény hatálya alá tartozik (Tbj. 2. § (5) bekezdés)

Speciális járulékfizetési szabályok külföldi munkáltató magyar biztosítottja esetén

Az új rendelkezéssel összefüggésben a Tbj. 56/A. §-a alapján a munkét végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a külföldi vállalkozó 27 százalék tb-járulékot, illetve a jövedelemből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot von le

A külföldi vállalkozés a bejelentési, járulékfizetési, valamint bevallásadási kötelezettségét az Art. által meghatározott képviselő útján (belföldi fiéktelep, pénzügyi képviselő), ennek hiányában saját maga teljesíti.

Ha elmulasztja e kötelezettségeit, akkor a foglalkoztatott teljesíti és viseli a járulékkötelezettség elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve az adó és mulasztási bírságot). Korábban, mint képviselő mulasztási bírsággal volt sújthaté.

A bejelentkezés, befizetés egyszerűsítése érdekében a részletszabályokat a Tbj. Vhr. fogja tartalmazni.

Ha a munkavállaló foglalkoztatására kirendelés/munkaerő-kölcsönzés útján kerül sor, akkor az a munkáltató fizeti a közterheket, amelyhez kirendelték, illetve a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás

A foglalkoztatással összefüggő bejelentési és nyilvántartás, valamint a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése azt a munkáltatót terheli, amelyhez kirendelték a munkavállalót, illetve a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli

Járulékalapot képező jövedelem fogalmának változása

Az Szja. tv. változásaihoz igazodik

2011-től a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj ismét járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére jogosít

Minimálbér fogalmának változása

Két elemből áll 2011-től

A tárgyhónap első napján érvényes, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér legkisebb összege

Korábban a tárgyhónapot megelőző hónap első napját kellett alapul venni

Belekerült a minimálbér fogalmába a garantált bérminimum, vagy más néven „szakmunkás bérminimum” fogalma is…

Garantált bérminimum lényege, hogy amennyiben a biztosított egyéni és társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképesítést igényel, akkor ezt kell járulékalapnak tekinteni; ha nem, akkor a „normál” minimálbér a minimális járulékalap

Ebben az esetben is a tárgyhónap első napján érvényes összeg az irányadó

Pontosították a biztosítási jogviszony kezdő napját

A Munka tv. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép (Tbj. 7. § (2) bek.)

Mt.: ha a felek kifejezetten nem rendelkeznek róla, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő munkanap.

Jogalkalmazás során probléma volt, hogy a munkaviszony és a biztosítás is kezdetét veszi akkor is, ha a munkavállaló ténylegesen nem lép munkába…mostantól a biztosítés akkor jön létre, amikor a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkét. Ezzel elkerülhetőek lesznek a téves bejelentések.

Nem biztosítottak járulékfizetése

Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 2010-ben 4950 Ft havonta (naptári naponta 165 Ft), míg 2011-ben 5100 Ft havonta (naptári naponta 170 Ft)

Munkáltatéi tb járulék változás

Megszűnik a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya és újra a munkavállaló ténylegesen kifizetett jövedelme képezi a járulékok alapjait (Tbj. 20. § )

Járulékplafon

Egyéni nyugdíjjáruléknál 20.420Ft/nap (Tbj. 24. § (2) bek.)

Munkáltatéi tb-járuléknál nincs ilyen összeg meghatározva.

Járulékalapot nem képező jövedelem

A hatályos kormányrendeleti szabály törvényi szintre emelése történt meg a Tbj. 25/A. § b) pontjában

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép vagy felsőoktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy munkaviszonnyal rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van).

Új járulékfizetési alsé határ a főállású egyéni és társas vállalkozóknál

2011-től megszűnik a tevékenységre jellemző piaci kereset utáni járulékfizetés szabálya a biztosított egyéni és társas vállalkozóknál

Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér összege, illetve középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum alapulvételével fizeti meg

A biztosított evás egyéni vállalkozó is a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékait.

Megállapodás Tb ellátásra

Tbj. 35. § (2) bekezdése úgy médosul, hogy nem szűnik meg az egészségügyi szolgáltatásra valé jogosultsága annak a megállapodást kötő személynek, aki  a járuléktartozását a tárgyhónap végéig rendezi. Amennyiben nem fizet, akkor a járulék esedékességének napját magába foglalé naptári hónap utolsó napján szűnik csak meg az ellátásra valé jogosultsága.

Hajléktalan személyekről történő bejelentés

A Tbj. 44/A. § kiegészül két bekezdéssel (10)-(11)

A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek a hajléktalanok otthona/átmeneti szállása/rehabilitációs intézménye/éjjeli menedékhelye/nappali melegedője.

A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan részére

A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magába foglalé hónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig tart

Ha a hajléktalan nem veszi igénybe a szociális ellátérendszer szolgáltatásait, akkor is jogosult szociális részorultság címén ellátásra (jelenleg is), erről a jegyző ad ki egy évre hatósági bizonyítványt és ő jelenti be az illetékes megyei egészségbiztosítási szerv felé

Az új rendelkezés célja, hogy a hajléktalanelláté intézmények tegyenek bejelentést. Azonban az intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolhaté.

Ellenőrzés szabályai

Az ún. szívességi bejelentéseknél, amikor a bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy magasabb összegű tb ellátások megszerzése érdekében rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a tb járulékot, illetve a magasabb összeg utáni tb járulékot megfizetni.(Tbj. 55. §)

Átmeneti rendelkezések

2011-től megszűnnek a tevékenységre jellemző piaci kereset utáni járulékfizetéshez kapcsolédé szabályok

Azok a vállalkozók, akik nem megfelelően alkalmazták e szabályokat, emiatt a NAV utólagos adómegállapítás keretében nem állapíthat meg mulasztási bírságot, vagy adóbírságot

Egészségügyi hozzájárulás változások

A kivét kiegészítés és díjkiegészítés utáni ehé szabályok hatályukat vesztik visszamenőleg

Szja tv. változások miatt változik az ehé alapba tartozé jövedelmek köre:

Szja tv. 69-70. § szerinti jövedelmek után 27 százalék ehé-t kell a kifizetőnek fizetni (nem tb-járulékot)

Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások ehé mentesek (és tb mentesek is )

Tőzsdei osztalék után nincs a magánszemélyeknek 14 százalékos ehé fizetési kötelezettsége

Továbbra is 450 ezer forint a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ

Megszűnik a kivételszabály, hogy az állandé lakóhely szerinti lakás mentesül az ehéfizetési kötelezettség alél. A kisjövedelműek ehé aléli mentességét továbbra is biztosítja az a szabály, hogy egymillió forint alatti bérbeadásból származé jövedelmet nem terheli ehé.

Rehabilitáciés hozzájárulás

Foglalkoztatásról szóló törvényben (Flt.) meghatározásra kerül,hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából 7 pontban (Flt. 42. §)

A megváltozott munkaképességet bizonyíté igazolás, határozat felsorolása az Flt 42/B. §-a tartalmazza

Az Flt. 58. § (5) bek. m) pontja alapján”a megváltozott munkaképességű személy fogalma is változott: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek”, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy

A munkadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú, közcélú vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót

Újként került a felsorolásba (miszerint figyelmen kívül kell hagyni a létszám megállapításából) a fegyveres szervek, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozé munkavállaló,

továbbá a Munka tv. szerint más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót

A felsorolásból kikerült (vagyis a létszámba be kell számítani) a kirendelés (Mt. 106. §) és a munkaerő-kölcsönzés(Mt. 193/C.§) (Flt. 41/A. § (2) bek.)

A létszám fogalma: eszerint a KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatásához kiadott útmutatójában foglaltak szerint tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A létszámot 1 tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Rehab. hozzájárulást a munkadó továbbra is akkor fizet, ha az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 20 főt és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékét

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke nem változik 2011-ben, továbbra is 964 500 Ft/fő/év

START törvény változásai

2011-től megszűnik a Start „RÉGIÓ”, ami az Extra kártya keretében a rendelkezésre állási támogatásra jogosult (RAT) munkavállalók után volt érvényesíthető. Az átmenti rendelkezés alapján azonban ha a kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jót megelőzően megállapodást kötött a munkadó, akkor a megállapodás érvényességének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére

A törvény személyi hatálya kiterjed a részmunkaidős munkavállalókra is január 1-jótől

Az új Start Plusz és Extra kártyák legkésőbb 2011. december 31-éig igényelhetőek, ezek alapján a munkadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a járulékkedvezmény

2010-ben az Uniós költségvetés lezárul, így nem lesz támogatás, amiből finanszírozták a Start Plusz kártyát

Marad a sima Start kártya, amit a magyar költségvetésből finanszíroznak

A Start Extra célcsoportja 2011-ben bővül azáltal, hogy a kiváltásra jogosult az is, aki a kártya igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.

Korábban a tartósan álláskereső fogalma szerepelt, amely előírta, hogy az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy legyen

Új munkáltatói járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására 2011-től

Feltétele: gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló –aki tgyás, gyes, gyed ellátásban részesült - munkakörét közvetlenül a visszatérést követően osszák fel két részmunkaidős állásra, oly médon, hogy a visszatérő munkavállaló és a távolléte idejére e célból foglalkoztatott munkavállaló, vagy annak lejártát követően vele azonos és hasonlé munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló között heti 20-20 érás részmunkaidős munkaviszony keretében osszák meg.

További feltétel, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább egy évig fennállnak a fent elmondott feltételek. Maximum 3 évig jár a kedvezmény

Feltétel még, hogy a munkadó létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti

Ha megfelel a feltételeknek, a munkadót a 27 százalékos tb-járulék helyett 20 százalékos mértékű tb járulék terheli, amelyből 18 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék és 2 százalék az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék)

A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető

Ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe

Fontos, hogy a járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók estén alkalmazhaté

    Kapcsolódó hírek, információk

2011 - Személyi jövedelemadó | 2011-01-03

2011 - Cafeteria | 2011-01-03

2011 - Minimálbér, foglalkoztatás, munkavállalás, munkaerőpiac | 2011-01-02

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2009.

- Adómentes lesz a cég által fizetett internethasználat

- Nem lesz egységes a minimálbér

- Napok óta várnak bérükre

- Blanketta szerződéssé alakul az AM könyv

- Csökkent a külföldi munkavállalók száma

2007.

- Munkaerő-kölcsönzés ellenőrzési szabályai

- Hőségriasztás

- Sokba kerülõ hibák az állásinterjún

- Könnyebb a pályázás

Ön a 108511 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.162.224.176