látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3094 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 846 975 fő


Célállapot -329 975 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Külföldi állampolgár foglalkoztatása
Munkaviszony típusai, alkalmazható foglalkoztatási gyakorlat
Ügyelet szabályai
Női munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése
Diákmunka
Munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos nyilvántartások
Munkarend, munkaidő beosztás illetve annak közlése
Nyugdíjszabályok 2012. január 1. napjától
Rendkívüli felmondás
Fiatal munkavállalók munkajogi védelme

Munkaügy

2011 - Munkaviszonnyal kapcsolatos változásai

Társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás és a Start program szabályainak legfontosabb változásai 2011-ben

Megjelent: 2011. január 12., szerda | Forrás: NAV

Magánnyugdíj-pénztári tagdíj változás

(167. számú Magyar Közlöny) - 2010. november 1-jótől a tagdíj mértéke 8 százalékról 0 százalékra csökkent - Az egyéni nyugdíjjárulékot teljes egészében az állami nyugdíjrendszerbe fizetik meg - Az új szabály már az október havi nyugdíjjárulékok bevallására és megfizetésére is vonatkozik - A tagdíj kiegészítést nem érinti a változás, 10 százalékra kiegészíthető a cafeteria keretében - Pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény értelmében már nincs kötelező pénztártagság

Őstermelők nyugdíjjárulék fizetése

A magánnyugdíj-pénztári tagsággal rendelkező mezőgazdasági őstermelő esetében 2011. január 1-je és január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék

2011. január 13-a és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék lesz (Tbj. 30/A. § (5) bek.)

Egyéni nyugdíjjárulék mérték változás

2011. január 1-jótől az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik (a pénztártagokra is vonatkozik)

Biztosítási jogviszony fogalmának változása

Új elem, hogy a biztosítási jogviszony kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a MK területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót

Továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a MK területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a magyar társadalombiztosítási törvény hatálya alá tartozik (Tbj. 2. § (5) bekezdés)

Speciális járulékfizetési szabályok külföldi munkáltató magyar biztosítottja esetén

Az új rendelkezéssel összefüggésben a Tbj. 56/A. §-a alapján a munkét végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a külföldi vállalkozó 27 százalék tb-járulékot, illetve a jövedelemből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot von le

A külföldi vállalkozés a bejelentési, járulékfizetési, valamint bevallásadási kötelezettségét az Art. által meghatározott képviselő útján (belföldi fiéktelep, pénzügyi képviselő), ennek hiányában saját maga teljesíti.

Ha elmulasztja e kötelezettségeit, akkor a foglalkoztatott teljesíti és viseli a járulékkötelezettség elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve az adó és mulasztási bírságot). Korábban, mint képviselő mulasztási bírsággal volt sújthaté.

A bejelentkezés, befizetés egyszerűsítése érdekében a részletszabályokat a Tbj. Vhr. fogja tartalmazni.

Ha a munkavállaló foglalkoztatására kirendelés/munkaerő-kölcsönzés útján kerül sor, akkor az a munkáltató fizeti a közterheket, amelyhez kirendelték, illetve a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás

A foglalkoztatással összefüggő bejelentési és nyilvántartás, valamint a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése azt a munkáltatót terheli, amelyhez kirendelték a munkavállalót, illetve a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli

Járulékalapot képező jövedelem fogalmának változása

Az Szja. tv. változásaihoz igazodik

2011-től a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj ismét járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére jogosít

Minimálbér fogalmának változása

Két elemből áll 2011-től

A tárgyhónap első napján érvényes, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér legkisebb összege

Korábban a tárgyhónapot megelőző hónap első napját kellett alapul venni

Belekerült a minimálbér fogalmába a garantált bérminimum, vagy más néven „szakmunkás bérminimum” fogalma is…

Garantált bérminimum lényege, hogy amennyiben a biztosított egyéni és társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképesítést igényel, akkor ezt kell járulékalapnak tekinteni; ha nem, akkor a „normál” minimálbér a minimális járulékalap

Ebben az esetben is a tárgyhónap első napján érvényes összeg az irányadó

Pontosították a biztosítási jogviszony kezdő napját

A Munka tv. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép (Tbj. 7. § (2) bek.)

Mt.: ha a felek kifejezetten nem rendelkeznek róla, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő munkanap.

Jogalkalmazás során probléma volt, hogy a munkaviszony és a biztosítás is kezdetét veszi akkor is, ha a munkavállaló ténylegesen nem lép munkába…mostantól a biztosítés akkor jön létre, amikor a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkét. Ezzel elkerülhetőek lesznek a téves bejelentések.

Nem biztosítottak járulékfizetése

Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 2010-ben 4950 Ft havonta (naptári naponta 165 Ft), míg 2011-ben 5100 Ft havonta (naptári naponta 170 Ft)

Munkáltatéi tb járulék változás

Megszűnik a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya és újra a munkavállaló ténylegesen kifizetett jövedelme képezi a járulékok alapjait (Tbj. 20. § )

Járulékplafon

Egyéni nyugdíjjáruléknál 20.420Ft/nap (Tbj. 24. § (2) bek.)

Munkáltatéi tb-járuléknál nincs ilyen összeg meghatározva.

Járulékalapot nem képező jövedelem

A hatályos kormányrendeleti szabály törvényi szintre emelése történt meg a Tbj. 25/A. § b) pontjában

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép vagy felsőoktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy munkaviszonnyal rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van).

Új járulékfizetési alsé határ a főállású egyéni és társas vállalkozóknál

2011-től megszűnik a tevékenységre jellemző piaci kereset utáni járulékfizetés szabálya a biztosított egyéni és társas vállalkozóknál

Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér összege, illetve középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum alapulvételével fizeti meg

A biztosított evás egyéni vállalkozó is a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékait.

Megállapodás Tb ellátásra

Tbj. 35. § (2) bekezdése úgy médosul, hogy nem szűnik meg az egészségügyi szolgáltatásra valé jogosultsága annak a megállapodást kötő személynek, aki  a járuléktartozását a tárgyhónap végéig rendezi. Amennyiben nem fizet, akkor a járulék esedékességének napját magába foglalé naptári hónap utolsó napján szűnik csak meg az ellátásra valé jogosultsága.

Hajléktalan személyekről történő bejelentés

A Tbj. 44/A. § kiegészül két bekezdéssel (10)-(11)

A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek a hajléktalanok otthona/átmeneti szállása/rehabilitációs intézménye/éjjeli menedékhelye/nappali melegedője.

A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan részére

A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magába foglalé hónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig tart

Ha a hajléktalan nem veszi igénybe a szociális ellátérendszer szolgáltatásait, akkor is jogosult szociális részorultság címén ellátásra (jelenleg is), erről a jegyző ad ki egy évre hatósági bizonyítványt és ő jelenti be az illetékes megyei egészségbiztosítási szerv felé

Az új rendelkezés célja, hogy a hajléktalanelláté intézmények tegyenek bejelentést. Azonban az intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolhaté.

Ellenőrzés szabályai

Az ún. szívességi bejelentéseknél, amikor a bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy magasabb összegű tb ellátások megszerzése érdekében rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a tb járulékot, illetve a magasabb összeg utáni tb járulékot megfizetni.(Tbj. 55. §)

Átmeneti rendelkezések

2011-től megszűnnek a tevékenységre jellemző piaci kereset utáni járulékfizetéshez kapcsolédé szabályok

Azok a vállalkozók, akik nem megfelelően alkalmazták e szabályokat, emiatt a NAV utólagos adómegállapítás keretében nem állapíthat meg mulasztási bírságot, vagy adóbírságot

Egészségügyi hozzájárulás változások

A kivét kiegészítés és díjkiegészítés utáni ehé szabályok hatályukat vesztik visszamenőleg

Szja tv. változások miatt változik az ehé alapba tartozé jövedelmek köre:

Szja tv. 69-70. § szerinti jövedelmek után 27 százalék ehé-t kell a kifizetőnek fizetni (nem tb-járulékot)

Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások ehé mentesek (és tb mentesek is )

Tőzsdei osztalék után nincs a magánszemélyeknek 14 százalékos ehé fizetési kötelezettsége

Továbbra is 450 ezer forint a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ

Megszűnik a kivételszabály, hogy az állandé lakóhely szerinti lakás mentesül az ehéfizetési kötelezettség alél. A kisjövedelműek ehé aléli mentességét továbbra is biztosítja az a szabály, hogy egymillió forint alatti bérbeadásból származé jövedelmet nem terheli ehé.

Rehabilitáciés hozzájárulás

Foglalkoztatásról szóló törvényben (Flt.) meghatározásra kerül,hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából 7 pontban (Flt. 42. §)

A megváltozott munkaképességet bizonyíté igazolás, határozat felsorolása az Flt 42/B. §-a tartalmazza

Az Flt. 58. § (5) bek. m) pontja alapján”a megváltozott munkaképességű személy fogalma is változott: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek”, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy

A munkadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú, közcélú vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót

Újként került a felsorolásba (miszerint figyelmen kívül kell hagyni a létszám megállapításából) a fegyveres szervek, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozé munkavállaló,

továbbá a Munka tv. szerint más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót

A felsorolásból kikerült (vagyis a létszámba be kell számítani) a kirendelés (Mt. 106. §) és a munkaerő-kölcsönzés(Mt. 193/C.§) (Flt. 41/A. § (2) bek.)

A létszám fogalma: eszerint a KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatásához kiadott útmutatójában foglaltak szerint tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A létszámot 1 tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Rehab. hozzájárulást a munkadó továbbra is akkor fizet, ha az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 20 főt és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékét

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke nem változik 2011-ben, továbbra is 964 500 Ft/fő/év

START törvény változásai

2011-től megszűnik a Start „RÉGIÓ”, ami az Extra kártya keretében a rendelkezésre állási támogatásra jogosult (RAT) munkavállalók után volt érvényesíthető. Az átmenti rendelkezés alapján azonban ha a kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jót megelőzően megállapodást kötött a munkadó, akkor a megállapodás érvényességének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére

A törvény személyi hatálya kiterjed a részmunkaidős munkavállalókra is január 1-jótől

Az új Start Plusz és Extra kártyák legkésőbb 2011. december 31-éig igényelhetőek, ezek alapján a munkadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a járulékkedvezmény

2010-ben az Uniós költségvetés lezárul, így nem lesz támogatás, amiből finanszírozták a Start Plusz kártyát

Marad a sima Start kártya, amit a magyar költségvetésből finanszíroznak

A Start Extra célcsoportja 2011-ben bővül azáltal, hogy a kiváltásra jogosult az is, aki a kártya igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.

Korábban a tartósan álláskereső fogalma szerepelt, amely előírta, hogy az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy legyen

Új munkáltatói járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására 2011-től

Feltétele: gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló –aki tgyás, gyes, gyed ellátásban részesült - munkakörét közvetlenül a visszatérést követően osszák fel két részmunkaidős állásra, oly médon, hogy a visszatérő munkavállaló és a távolléte idejére e célból foglalkoztatott munkavállaló, vagy annak lejártát követően vele azonos és hasonlé munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló között heti 20-20 érás részmunkaidős munkaviszony keretében osszák meg.

További feltétel, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább egy évig fennállnak a fent elmondott feltételek. Maximum 3 évig jár a kedvezmény

Feltétel még, hogy a munkadó létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti

Ha megfelel a feltételeknek, a munkadót a 27 százalékos tb-járulék helyett 20 százalékos mértékű tb járulék terheli, amelyből 18 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék és 2 százalék az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék)

A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető

Ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe

Fontos, hogy a járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók estén alkalmazhaté

    Kapcsolódó hírek, információk

2011 - Személyi jövedelemadó | 2011-01-03

2011 - Cafeteria | 2011-01-03

2011 - Minimálbér, foglalkoztatás, munkavállalás, munkaerőpiac | 2011-01-02

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- Bérbuborékot fúj a kormány

- A képzett munkaerő húzza fel a béreket

- Béreket emel a MÁV

- Beperelték a Teslát az egykori gyári munkások

2013.

- A nők 40 év szolgálati jogviszonyának megszerzésének elősegítése elnevezésű központi munkaerő-piaci

- GYED-EXTRA program beindítását tervezik

2011.

- A kormány elfogadta az új munka törvénykönyve tervezetét

2009.

- Még mindig keresik a szakképzett munkaerőt

- A kormány hajlandó könnyítéseket tenni

- Szombaton állásbörze

- Az új szabályok jövő év első napján lépek hatályba

- Várhatóan 13-14 milliárd forint deficit keletkezne az alapnál

2008.

- A megváltozott munkaképességű álláskeresők részére rendeztek állásbörzét és információs napot Győrbe

- Javítani kell a foglalkoztatási szintet

2007.

- A szakácstanulók harmada külföldön dolgozna

- Szeretjük a munkánkat

- Nem sérti az uniós jogot a kényszernyugdíjazás

- A dolgozók harmada lenézi fõnökét

2004.

- Megjelent

- Ifjúsági Sajtódíj 2004

- A legjobb munkahely

- Bõvülhet az adómentes meleg étkeztetés

- Konjunktúra figyelés - 2004. második negyedév

- Biztonságos utakon a XXI. században" konferencia

- Országgyűlési vitanapot rendeztek az életszínvonalról

- PM - Bankszövetség - Bankadó

- Jegybanki alapkamat

- Hosszú távú kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia

Ön a 115623 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.161.100.24