látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 101 hónap
Eltelt napok száma 3029 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 118 fő
- Napi új álláshelyek 170 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 829 181 fő


Célállapot -312 181 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Női munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése
Július 1-től megszűnt a passzív táppénzt
Gyermekápolási táppénz
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Utasítási jog
Külföldi munkavállalás 10 legfontosabb tanácsa
Sok a betegnap, lehet a felmondás alapja
Munkaszüneti napon való munkavégzés szabályai
Külföldi állampolgár foglalkoztatása

Pályakezdőknek

A gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó törvényi előírások

Megjelent: 2013. január 31., csütörtök | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

   Témához kapcsolódik

[ 2017-12-08 ] Dr. Takács Árpád: A Békés megyei munkaerő helyben tartása a cél

[ 2017-11-27 ] Megállapodást írtak alá az agrárszakképzésért

[ 2017-11-20 ] "A kormány diktálja, mi lesz a munkahelyeken - ennyi a párbeszéd"

[ 2017-10-06 ] Norvég fizetést akarsz? Megmondta a szakértő, mi kell hozzá

[ 2017-10-06 ] Gyakorlati képzéseket sürget az EU

[ 2017-10-04 ] Alba Regia felsóoktatási expó, majd FHM állásbörze

[ 2017-10-04 ] A szakképzés megújítását szorgalmazza a munkaadók és gyáriparosok országos szövetsége

[ 2017-09-21 ] Semmit sem ér az OKJ-s képzés? 100 emberből csak 18 tud elhelyezkedni

[ 2017-09-19 ] Ha nem csinálunk valamit gyorsan a magyar oktatással, állva hagy minket a világ

[ 2017-09-11 ] Aranyat ér a lojális munkaerő

A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola, vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. (A szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében – a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján – a központi képzőhely is részt vehet. (a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény).

Ki köthet tanulószerződést?

Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél –a 19. §-ban foglaltak kivételével  a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben minden olyan szakképesítés esetén, amelyben a gyakorlati képzést a képzési idő legalább25 százalékában összefüggően szervezik, a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél –a 19.§-ban foglaltak kivételével  a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat.

A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni. /Szt. 27. §. (1), (2) bek./

Tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt. /Szt. 28. §. (1), (2) bek./

Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki

a.) betöltötte a 16. életévét, továbbá

b.) a szakképzésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki.

A szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsga lebonyolításában a gazdálkodó szervezetek felkérésére – a feltételek biztosítása esetén – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. /Szt. 32. §. (1)-(3) bek./ 

Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni

A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el.

A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.

A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. /Szt. 30. §. (1)-(4) bek./ 

Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. §. (2), (3) bekezdéseiben említett esetekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.

Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni. /Szt. 31.§. (1), (2) bek./ 

A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.

A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni az előbbi bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. /Szt. 29. §. (1), (2) bek./

 

A tanulószerződésben vállalt kötelezettség

A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.

A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy

a.) a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

b.) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

c.) biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

d.) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

A tanulószerződés tartalma:

A tanulószerződésnek tartalmaznia kell

a.) a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait,

b.) az OK J-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,

c.) a gyakorlati képzés helyét,

d.) a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét,

e.) a gazdálkodó szervezet által – a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit.

A tanulószerződés megszűnése:

A tanulószerződés megszűnik:

a) a szakmai vizsga sikeres letételével,

b) a szakképző iskolából való kizárással, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni,

c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével,

d) a tanuló halálával,

e) a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől.

A tanulószerződés a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg.

A tanulószerződés módosítása, felmondása:

A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha 

a.) a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére,

b.) a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget

c.) a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel

a.) a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig,

b.) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,

c.)  a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

d.) A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és – a gazdasági kamarával együttműködve – a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 15§ (4) és (5) bekezdése szerint szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett.

A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni. A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.

A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell.

A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezeta tanuló részére -kérelmére – köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításáhozbe kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is. /Szt. 40/A. §./

 

A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények:

Oktatási szünet, pihenőidő:

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő tanulót

a.) tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap oktatási szünet,

b.) a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg.

Az előző bekezdés b) pontjában biztosított felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik.

Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni.

Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt.

A felkészülési idő – függetlenül a szakmai vizsga sikerétől – egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni.

A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben –naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár.

Az oktatási szünet és  a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.

A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdő napjától jogosult.

A tanuló pénzbeli juttatása:

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.

A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a meghatározott időponttól kezdve – az oktatási szünet időtartama alatt is – megilleti.

Ha atanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló részére járó pénzbeli juttatásból való levonásnak csak jogszabály, végrehajtó határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye

A levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók.

Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.

Egyéb juttatások:

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – a külön jogszabály rendelkezései szerint – kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.

1. Kedvezményes étkeztetés:

A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani.

Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.

Eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet akkor is köteles gondoskodni az előzőekben meghatározottak szerint a tanuló étkeztetéséről, illetve viselni annak költségeit, ha a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére időlegesen más gazdálkodó szervezetnél vagy szakképző iskolában kerül sor.

Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány , jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvényben meghatározott – adómentes összegnél.

2. Útiköltség-térítés: 

Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazáshoz, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést – eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező fizeti.

A gazdálkodó szervezet ezen felül megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el. 

Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utazás illeti meg.

3.További juttatások:

A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodó eszközök (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt.

Az előző bekezdésben meghatározott juttatásról – a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik.

A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási idő is meghatározható. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.

Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.

A munkaruha tisztántartása a tanuló kötelezettsége, de a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, továbbá az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ettől eltérően is rendelkezhetnek

Amennyiben a gyakorlati képzést szervező átmenetileg a székhelyén, illetve az állandó gyakorlati képzési helyén kívül lévő munkahelyen szervezi meg a gyakorlati képzést, napi háromszori – térítési díj nélküli – étkezés, szállás és utaztatás illeti meg a tanulót. E juttatásokról a gyakorlati képzést szervező természetben köteles gondoskodni.

A gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és más juttatásban, továbbá szociális támogatásban részesítheti.

A gyakorlati képzés időpontja, időtartama: 

A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében – a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában – lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idő befejezését követően (összefüggő szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni. A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

a.) az elméleti képzési napokon,

b.) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,

c.) a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain, továbbá

d.) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól

A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell.

 

A gyakorlati képzés személyi feltételei:

A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen előéletű.

A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával, vagy szakoktatóiképesítéssel rendelkező személyeket.

Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, akiszakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű.

 

A gyakorlati képzés finanszírozása:

A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban résztvevő tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetőleg költségtérítést. Az illetékes szakképző iskola e tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara – a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve – legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. Az eltiltásról szóló döntést öt napon belül írásban az illetékes szakképző iskola tudomására hozza.

 

A gyakorlati képzés egyéb követelményei:

A gyakorlati képzést szervező – eltérő megállapodás hiányában – köteles a gyakorlati képzés körülményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket biztosítani.

A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.

A képzési idő alatt a gyakorlati képzést szervezőnek gondoskodni kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

 

A gyakorlati képzés okmányai:

A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

A tanuló részvételét, ill. mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni.

Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlanmulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.

Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetve az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

Agazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.

A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

 

Kártérítési felelősség:

A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkesmegsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.

A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók.

A tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik.

A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.

A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Nyolc óra alatt kifújt az ötmilliárdos házfelújítási keret

- Ne stikában döntsön a vasárnapról a kormány!

- Nincs több munkáskéz Győrben

- Hatalmas dobás lenne a járulékcsökkentés

- Lasszóval fogják a helyi munkaerőt

2010.

- 10 milliárdból munkaerőpiaci program indul

2007.

- 250 millió forint roma vállalkozóknak

- Tanulni csak elõmenetelért hajlandóak a férfiak

2005.

- 772 munkahely, 410 millió forint állami támogatással

Ön a 57592 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.161.49.216