látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3097 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 166 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 847 796 fő


Célállapot -330 796 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Női munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése
Külföldi kiküldetés
Munka Törvénykönyve változás 2009.január 1. napjától
Kirendelés fogalma, feltételei, szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Béren kívüli juttatások - Kafetéria
Öltözőszekrény átkutatása, ellenőrzése
Segítő családtag
Munkaerő kölcsönzés - Munkaviszony megszüntetése
Nem biztosítottak járuléka

Pályakezdőknek

A gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó törvényi előírások

Megjelent: 2013. január 31., csütörtök | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

   Témához kapcsolódik

[ 2017-12-08 ] Dr. Takács Árpád: A Békés megyei munkaerő helyben tartása a cél

[ 2017-11-27 ] Megállapodást írtak alá az agrárszakképzésért

[ 2017-11-20 ] "A kormány diktálja, mi lesz a munkahelyeken - ennyi a párbeszéd"

[ 2017-10-06 ] Norvég fizetést akarsz? Megmondta a szakértő, mi kell hozzá

[ 2017-10-06 ] Gyakorlati képzéseket sürget az EU

[ 2017-10-04 ] Alba Regia felsóoktatási expó, majd FHM állásbörze

[ 2017-10-04 ] A szakképzés megújítását szorgalmazza a munkaadók és gyáriparosok országos szövetsége

[ 2017-09-21 ] Semmit sem ér az OKJ-s képzés? 100 emberből csak 18 tud elhelyezkedni

[ 2017-09-19 ] Ha nem csinálunk valamit gyorsan a magyar oktatással, állva hagy minket a világ

[ 2017-09-11 ] Aranyat ér a lojális munkaerő

A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola, vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. (A szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében – a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján – a központi képzőhely is részt vehet. (a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény).

Ki köthet tanulószerződést?

Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél –a 19. §-ban foglaltak kivételével  a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben minden olyan szakképesítés esetén, amelyben a gyakorlati képzést a képzési idő legalább25 százalékában összefüggően szervezik, a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél –a 19.§-ban foglaltak kivételével  a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat.

A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni. /Szt. 27. §. (1), (2) bek./

Tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt. /Szt. 28. §. (1), (2) bek./

Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki

a.) betöltötte a 16. életévét, továbbá

b.) a szakképzésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki.

A szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsga lebonyolításában a gazdálkodó szervezetek felkérésére – a feltételek biztosítása esetén – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. /Szt. 32. §. (1)-(3) bek./ 

Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni

A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el.

A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.

A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. /Szt. 30. §. (1)-(4) bek./ 

Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. §. (2), (3) bekezdéseiben említett esetekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.

Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni. /Szt. 31.§. (1), (2) bek./ 

A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.

A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni az előbbi bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. /Szt. 29. §. (1), (2) bek./

 

A tanulószerződésben vállalt kötelezettség

A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.

A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy

a.) a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

b.) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

c.) biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

d.) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

A tanulószerződés tartalma:

A tanulószerződésnek tartalmaznia kell

a.) a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait,

b.) az OK J-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,

c.) a gyakorlati képzés helyét,

d.) a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét,

e.) a gazdálkodó szervezet által – a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit.

A tanulószerződés megszűnése:

A tanulószerződés megszűnik:

a) a szakmai vizsga sikeres letételével,

b) a szakképző iskolából való kizárással, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni,

c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével,

d) a tanuló halálával,

e) a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől.

A tanulószerződés a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg.

A tanulószerződés módosítása, felmondása:

A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha 

a.) a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére,

b.) a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget

c.) a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi.

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel

a.) a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig,

b.) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,

c.)  a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

d.) A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és – a gazdasági kamarával együttműködve – a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 15§ (4) és (5) bekezdése szerint szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett.

A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni. A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.

A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell.

A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezeta tanuló részére -kérelmére – köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításáhozbe kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is. /Szt. 40/A. §./

 

A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények:

Oktatási szünet, pihenőidő:

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő tanulót

a.) tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap oktatási szünet,

b.) a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg.

Az előző bekezdés b) pontjában biztosított felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik.

Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni.

Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt.

A felkészülési idő – függetlenül a szakmai vizsga sikerétől – egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni.

A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben –naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár.

Az oktatási szünet és  a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.

A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdő napjától jogosult.

A tanuló pénzbeli juttatása:

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.

A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a meghatározott időponttól kezdve – az oktatási szünet időtartama alatt is – megilleti.

Ha atanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló részére járó pénzbeli juttatásból való levonásnak csak jogszabály, végrehajtó határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye

A levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók.

Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.

Egyéb juttatások:

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – a külön jogszabály rendelkezései szerint – kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.

1. Kedvezményes étkeztetés:

A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani.

Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.

Eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet akkor is köteles gondoskodni az előzőekben meghatározottak szerint a tanuló étkeztetéséről, illetve viselni annak költségeit, ha a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére időlegesen más gazdálkodó szervezetnél vagy szakképző iskolában kerül sor.

Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány , jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvényben meghatározott – adómentes összegnél.

2. Útiköltség-térítés: 

Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazáshoz, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést – eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező fizeti.

A gazdálkodó szervezet ezen felül megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el. 

Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utazás illeti meg.

3.További juttatások:

A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodó eszközök (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt.

Az előző bekezdésben meghatározott juttatásról – a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik.

A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási idő is meghatározható. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.

Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.

A munkaruha tisztántartása a tanuló kötelezettsége, de a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, továbbá az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ettől eltérően is rendelkezhetnek

Amennyiben a gyakorlati képzést szervező átmenetileg a székhelyén, illetve az állandó gyakorlati képzési helyén kívül lévő munkahelyen szervezi meg a gyakorlati képzést, napi háromszori – térítési díj nélküli – étkezés, szállás és utaztatás illeti meg a tanulót. E juttatásokról a gyakorlati képzést szervező természetben köteles gondoskodni.

A gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és más juttatásban, továbbá szociális támogatásban részesítheti.

A gyakorlati képzés időpontja, időtartama: 

A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében – a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában – lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idő befejezését követően (összefüggő szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni. A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

a.) az elméleti képzési napokon,

b.) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,

c.) a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain, továbbá

d.) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól

A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell.

 

A gyakorlati képzés személyi feltételei:

A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen előéletű.

A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával, vagy szakoktatóiképesítéssel rendelkező személyeket.

Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, akiszakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű.

 

A gyakorlati képzés finanszírozása:

A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban résztvevő tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetőleg költségtérítést. Az illetékes szakképző iskola e tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara – a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve – legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. Az eltiltásról szóló döntést öt napon belül írásban az illetékes szakképző iskola tudomására hozza.

 

A gyakorlati képzés egyéb követelményei:

A gyakorlati képzést szervező – eltérő megállapodás hiányában – köteles a gyakorlati képzés körülményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket biztosítani.

A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.

A képzési idő alatt a gyakorlati képzést szervezőnek gondoskodni kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

 

A gyakorlati képzés okmányai:

A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

A tanuló részvételét, ill. mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni.

Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlanmulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.

Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetve az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

Agazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.

A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

 

Kártérítési felelősség:

A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkesmegsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.

A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók.

A tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik.

A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.

A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2007.

- Nem ellentétes az uniós előírásokkal az iparűzési adó

Ön a 59222 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.162.118.107