2026. június 16. kedd Jusztin
Időjárás
Betöltés...
MNB Árfolyam

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Hírlevél Munkaügyi hírek, jogszabályváltozások és szakmai újdonságok.
1 Email cím megadása
2 6 számjegyű ellenőrző kód
Felmondási idő
A felmondás közlésétől a munkaviszony megszűnéséig tartó időszak. (Mt. 69–70. §)
Munkaügy Jó tudni!
Rendkívüli munkaidő pótléka
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót pótlék vagy szabadidő illeti meg. A díjazás attól függ, hogy a rendkívüli munkaidő mikor és milyen beosztás mellett történt. (Mt. 143. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Ismétlődő munkavédelmi oktatás
A munkavállalók rendszeres időközönként történő munkavédelmi képzése. (Mvt. 55. §)
Munkavédelem Jó tudni!
Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO adó: 13%
2016.11.02.

Óriási a romák munkaerőpiaci leszakadása

A statisztikákat a közfoglalkoztatás javítja.


A magyarországi 15-64 éves roma népesség 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, míg a nem roma lakosság esetében ez az arány csak 20 százalék – írja a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzésére hivatkozva.

A „Munkaerőpiaci helyzetkép” című kiadványból az is kiderül, hogy tavaly a munkaképes romák 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával. Az etnikai hovatartozás 2014 óta szerepel a munkaerő-felmérés háttérváltozói között, ami lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci jelenléten túl a foglalkoztatás milyenségében megmutatkozó különbségeket is megismerjük.

A romák 16 százalékát tartják nyilván munkanélküliként, 45 százalékukat inaktívként szemben a nem romák 4, illetve 31 százalékos mutatóival. Tavaly ugyanakkor javultak az előző évhez képest a romák foglalkoztatási mutatói, sőt, a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt, de ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka a közfoglalkoztatásban vett részt 2015-ben.

A munkaerőpiaci diszkrimináció is a romákat sújtja leggyakrabban: 52 százalékuk jelezte, hogy szembesült már ezzel, és 45 százalékuk szerint ennek oka a származás volt. A KSH szerint az alacsony iskolai végzettség származástól függetlenül magas diszkriminációs kockázatot jelent, a romák esetében azonban a középfokú végzettség sem csökkenti ennek esélyét, a diszkriminációs érintettség hasonlóan magas a szakmunkás végzettséggel, illetve az érettségivel rendelkezők körében is.
(24)

Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →