Mindent maguknak akarnak az óriásvállalatok
A McKinsey kutatásai szerint: a világ legnagyobb vállalatainak 10 százaléka termeli az összes profit 80 százalékát.
Theodore Roosevelt 1910-ben figyelmeztetett, hogy az egyenlőség alapjaira épített ország ideája egyre inkább veszélybe került, mivel egyre több kiváltság jut az óriásvállalatok és az azok élén álló elit számára. A helyzet azóta sem sokat változott, sőt. Az amerikai vállalati profitok GDP-hez való hozzájárulása magasabb, mint bármikor az 1920-as évek óta. Az Apple, Google és Amazon valószínűleg ugyanannyira befolyásos gazdasági szereplő napjaikban, mint a US Steel, a Standard Oil vagy a Roebuck and Company volt Roosevelt idejében.
Óriási tőkén ül az Apple, amelyet valószínűleg nem akar felvásárlásokra használni, de ha a cég mégis ötleteket keres, akár Magyarország megvételét is megfontolhatná - viccelődik a LinkedIn közösségi oldal egyik alapítója a Fortune magazinban. A vállalatnak ugyanis éppen annyi szabadon felhasználható pénze van, mint amennyi Magyarország GDP-je.
Az úgynevzetett „szupersztár”-hatás, vagyis hogy kisszámú óriáscég termeli a profitok legnagyobb részét, leginkább Amerikában figyelhető meg. A Fortune 100 legnagyobb vállalata által termelt nominális GDP az 1994-es 33 százalékról, 2013-ra mintegy 44 százalékra nőtt, ráadásul ugyanebben az időszakban az általuk termelt bevétel aránya is 57 százalékról 63 százalékra emelkedett. Mindez úgy, hogy a vállalatok száma 1997 és 2013 között mintegy megfeleződött, a 6797-ről 3485-re csökkent. Az induló cégek száma is kisebb, mint 1970-ben volt, és több vállalat is megy csődbe, mint amennyit alapítanak.
(HVG)
