Az intézet felmérése alapján bár a negyedik negyedévben több embert vesznek fel, mint amennyit elbocsátanak, azonban a nettó foglalkoztatás 22-re csökken az előző negyedéves 27-ről. A CIPD szerint továbbá a bérek reálértéke valószínűleg csökkenni fog jövőre, mivel a munkáltatók kisebb mértékben kívánják emelni a fizetéseket, mint ahogy az infláció nő.

„A jelentés rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság gazdaságának bizonyos mértékű ellenszéllel kell szembenéznie azután, hogy eldöntötték: elhagyják az Európai Uniót” – nyilatkozta Gerwyn Davies, a CIPD munkaerő-piaci elemzője. „A fizetési elvárások már eleve gyengék, és ahogy az infláció egyre emelkedik, a következő időszakban a reálbérek alacsony vagy negatív növekedésével lehet számolni” – tette hozzá.

Eddig a brit munkaerőpiac és a tágabb értelemben vett gazdaság nagyrészt túlélte a népszavazás eredménye által kiváltott kezdeti sokkot. Ám a közgazdászok további lassulásra számítanak a fogyasztói árindex növekedésében azután, hogy megkezdik a kilépési tárgyalásokat. Theresa May miniszterelnök kijelentései aggodalomra adnak okot, hogy a szigetország exportcégei számára vajon mennyi hozzáférést engedélyez majd a kormány az EU egységes piacához.

A CIPD felmérése azt mutatja: a munkáltatókat az is aggasztja, hogy tudnak-e majd munkaerőt felvenni az EU-ból. A brit cégek mindössze 6 százaléka támogatja az ún. „hard” Brexitet, vagyis azt az elképzelést, hogy Nagy-Britannia ne csak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról és a vámunióból is vonuljon ki, és ami egyúttal megakadályozná a munkaerő szabad áramlását is a blokkból.
(Kitekintő.hu)

Hirdetés