A járműgyártás a feldolgozóiparon belül is a gazdaságpolitika egyik legfontosabb ágazatává vált: a kecskeméti Mercedes-gyár beüzemelése, az Audi újabb beruházásainak megvalósítása, valamint az Opel termelésének felfutása az elmúlt 2-3 évben további jelentős lökést adott az ágazat fejlődésének, amely ez idő alatt mintegy 40 százalékkal bővítette termelési volumenét. A válság előtti szinthez képest ez nem kevesebb, mint 70 százalékos növekedést jelent. A teljes feldolgozóipar ugyanebben az időszakban összességében 14 százalékkal bővült, vagyis a járműgyártás nélkül ez a terület még mindig csak a válságot megelőző szintet produkálná.
A járműgyártás kibocsátása 2015-ben elérte a 7 100 milliárd forintot, miközben a szektorban alkalmazott munkaerő létszáma átlépte a 80 ezer főt. Az export részesedése az árbevételből tavaly 93 százalék volt, ami jóval meghaladja a teljes hazai feldolgozóipar 75 százalékos exportarányát. A szektorban összesen közel 300 cég működik, közülük a legnagyobb 50 állítja elő a hozzáadott érték 93 százalékát.
A járműgyártás közvetlen hozzájárulása a magyar GDP-hez immár elérte a 4,3 százalékot. A 3,8 milliárd euró közvetlen hatáson felül a közvetett és indukált hatásokat is figyelembe véve a teljes súlya eléri a 6,2 milliárd eurót. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy nincs-e túlzottan kiszolgáltatva a magyar gazdaság ennek az egy ágazatnak, különösen tekintettel arra, hogy a járműgyártás az átlagosnál érzékenyebben reagál a gazdasági környezet változásaira.
"A kibocsátás járműgyártással összefüggő hányadát tekintve Csehország és Szlovákia igen magas szintjéhez állunk közelebb. Ha azonban a GDP (hozzáadott érték) és a foglalkoztatottság arányait vizsgáljuk, sokkal inkább a lengyel, román vagy szlovén szinteket jelentő középmezőnybe tartozunk. Vagyis egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy a magyar gazdaság extrém módon függene a járműipari szektortól." - jelentette ki Romhányi Balázs.
(Portfólió)