Az Euromonitor elemzőcég tanulmánya szerint a kínai gyári munkások soha korábban nem kerestek annyi pénzt átlagosan, mint tavaly.
Az átlagos órabér elérte a 3,6 dollárt (kb. 1000 forint), ami 2011-hez képest 64%-os (!) emelkedést jelent. Ez az összeg közel ötszöröse az indiai átlagnak, valamint több olyan feltörekvő országét is megközelíti, amitől évekkel ezelőtt még nagyon messze volt Kína.
A növekedés elképesztő üteme talán meglepő lehet, de maga a jelenség semmiképp sem. Köztudott tény, hogy a globalizáció elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb nyertese Kína volt. Nagy nemzetközi vállalatok tömege érkezett az országba az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő miatt. Ez egyrészt rohamos gazdasági növekedést generált az országban, másrészt pedig felgyorsította a bérfelzárkózást a gazdagabb országokhoz.
Mostanra már annyira nem igaz, hogy olcsó a kínai munkaerő, hogy sok vállalat, aki egykor emiatt települt az országba, termelésének kihelyezését tervezi például Sri Lankára, ahol az átlagos órabér mindössze 0,5 dollár.
A folyamat persze összhangban van a kínai vezetés ambícióival, miszerint a beruházás- és iparvezérelt kínai növekedési modellt egy fogyasztásközpontú, a szolgáltató szektor által dominált modellé alakítsák, ez azonban a munkanélküliség növekedésével egyre nagyobb (politikai) feszültségekkel jár majd, különösen egy hivatalosan kommunista országban.
(Portfólió)