2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Időjárás
Betöltés...
MNB Árfolyam

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Hírlevél Munkaügyi hírek, jogszabályváltozások és szakmai újdonságok.
1 Email cím megadása
2 6 számjegyű ellenőrző kód
Általános munkarend
Hétfőtől péntekig tartó munkavégzés napi egyenlő munkaidővel. Ez a törvényi alapértelmezés. (Mt. 97. § (2))
Munkaügy Jó tudni!
Törzsbér
A rendszeres munkabér alapját képező díjazás. (Mt. 136. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Munkaeszköz
Minden olyan gép, berendezés, készülék vagy szerszám, amelyet a munkavégzés során használnak. A munkaeszköznek biztonságos állapotban kell lennie. (1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. §)
Munkavédelem Jó tudni!
Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO adó: 13%
2017.03.09.

Nők 50 felett: gyakran mellőzöttek, pedig megérné odafigyelni rájuk

Érthetetlen, hogy a gazdasági életben miért nem vették észre a trendváltást. Az ötvenes nők sokan vannak és köszönik szépen, nem kérnek még a passzív nyugdíjas évekből.


Azt mondjuk: változókor. Korrekt megfogalmazás, hiszen az ötvenes éveikben járó nők átmeneti élethelyzetben vannak. A társadalom szemében már nem igazán középkorúak, de még nem idősek. Maga a társadalom is változik körülöttük: szerepeik és lehetőségeik mások, mint a múlt században. Így aztán nincs könnyű dolguk, amikor keresik az identitásukat. Igaz, hogy épp az átmenetiség miatt tulajdonképpen bármilyen életmód belefér az „ötven pluszos” időszakba. Ezt a sokszínűséget láthatjuk, ha erre a korosztályra tekintünk most, a 21. század elején.

A nőknél a reprodukciós kor lezárultával óhatatlanul elkezdődik az öregedés. Vagyis – ha definíció szerint nézzük – biológiai, szociológiai és pszichológiai változások következnek be mindenkinél. Ám a fizikai változások mellett egyre lényegesebb lesz a szubjektum, vagyis tényleg érvényessé válik az, hogy mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Hogy ez az érzet mennyire nem kötődik a naptári valósághoz, mutatja, hogy minél korosabb csoportot kérdeznek meg arról, hogy ki számít idősnek, annál magasabb számok hangoznak el.

Arányukat tekintve is szomorú, hogy a társadalom mintha nem elsősorban erőforrásként tekintene rájuk, hanem inkább koloncként, passzív eltartottként. Bár az ötvenesekre ez még semmiképp nem igaz, a fiatalság és hibátlan külső bűvöletében élő, modern fogyasztói társadalom hajlamos egyrészt elnagyolt dobozokban gondolkodni és elmosni a különbségeket, másrészt eleve lemondani azokról, akik életük delén túl vannak. Az idősebb korosztályok nemhogy nem kapnak elég figyelmet és tiszteletet, de napjainkra jellemző az ’ageizmus’ (életkor szerinti diszkrimináció), amely leginkább a munkaerő-piaci mellőzöttségben érzékelhető. Ennél is érthetetlenebb, hogy a gazdasági életben sem igazán vették még észre a trendváltást, és azt, hogy a lakosság elöregedése óriási piaci lehetőségeket teremt. A mai, nyugdíjas kor felé haladó generáció ugyanis többet fogyaszt és költ, mint elődei – és már van is miből.
(HVG)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →