Ismeretes, Ukrajnában klasszikus marketingkampánnyal hívják fel a figyelmet a magyarországi munkalehetőségre, itthon pedig egy tizenhárom helyszínt érintő országos szakmai konferenciasorozat indítanak a témában. Korábban pedig útjára indult az Ukrán állampolgárok hazai hiányszakmákban történő foglalkoztatása című munkaerőpiaci roadshow.
Pedig Orbán Viktor miniszterelnök óvott ettől. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén ugyanis azt mondta: „Óvnám magunkat attól, hogy bármilyen vendégmunkásprogramot hirdessünk meg, ugyanakkor nagyon támogatom a cégeket, tehát anélkül, hogy meghirdetnénk egy országos vendégmunkásprogramot, abban én nagyon támogatom a cégeket, keressük az útját-módját a miniszter úrral (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a szerk.), hogyha valakinek az adott munkahelyre nincs Magyarországon már munkaerő-lehetősége vagy fölvételi lehetősége, nem talál ilyet, akkor legyen minél könnyebb és egyszerűbb idehozni olyanokat, akik egyébként hajlandók ezt a munkát elvégezni” – mondta a miniszterelnök.
Csath Magdolna közgazdász is úgy nyilatkozott lapunknak a Mitsubishi esetleges magyarországi megjelenése kapcsán, hogy valószínűsíthető, hogy a beruházás megvalósulása esetén már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam.
A munkaerőhiánnyal küszködő cégeknek nincs idejük arra, hogy megvárják, míg bekopogtat hozzájuk a szakképzett dolgozó. Azonnali megoldásokra van szükségük, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy a háború sújtotta Ukrajnából importálnak munkásokat. A külföldiek alkalmazásával a cégek jól járnak, mivel olcsón jutnak hozzá motivált munkásokhoz, az ukránok pedig azért örülnek, mert akár a négyszeresét is megkaphatják az otthoni bérüknek, noha kevesebbet kell dolgozniuk. Első látásra úgy tűnik, a munkaerő-áramlással mindenki jól jár, mégis vannak olyan vélemények, hogy ebből még nagy balhé lesz.
(MNO)