„Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni”, ha viszont nem, akkor „kiürül az ország” – tette hozzá Parragh László, a kamara országos elnöki találkozóját megelőző, rögtönzött sajtótájékoztatón.
A felzárkózás, a nyugathoz való közeledés elengedhetetlen feltétele, hogy éveken át fenn tudjuk tartani ezeket a folyamatokat.
A kamarai vezető szerint ugyanakkor a munkaerő biztosítását tekintve „az árral szemben úszunk”: nem csak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok „elszívó hatása”.
Meg kell győzni az embereket, ha a gyereknek van olyan munkája, amit a piac keres, és megfelelő jövedelemre tesz szert, az számára önbecsülést is ad – mutatott rá a kamarai elnök, aki szorgalmazta a felsőoktatás átjárhatóságát, vagyis, hogy a diák a szakképzésből be tudjon jutni a felsőoktatásba.
„Egy jó autószerelőből lehessen autóipari mérnök, ha tovább akar lépni” – mondott példát Parragh László megemlítve, hogy e folyamatnak már jó keretet biztosítanak a szakgimnáziumok, de – mint mondta – a társadalommal még meg kell értetni, hogy ez így is működik.
Miklóssy Ferenc, a kamara alelnöke, a hajdú-bihari kamara elnöke szerint „nem lehet a gazdaság erős, ha a középvállakozói réteg nem erős, nem versenyképes”.Hozzátette: a magyar középvállalkozók megerősítéséhez kell, hogy az európai uniós támogatások 60 százaléka ténylegesen a vállalkozásokat erősítse. A szakember ennek érdekében sürgette a pályázati döntéseket, hogy a támogatásokat mielőbb közvetlenül eszközök, gépek, technológiák beszerzésére fordíthassák, ami megalapozza a következő évek versenyképességét.
A debreceni találkozón A jövő gazdasági kihívásai a kamarák tükrében, célok, feladatok és lehetőségek címmel cserélnek véleményt az ország kamarai vezetői.
(Világgazdaság)