Már nincs olyan ágazat a magyar gazdaságban, amelyet ne húzna vissza a munkaerőhiány. Az Eurostat felmérése szerint a negyedik negyedévben az építőiparban tízből hat cég a munkaerőhiányt jelölte meg, mint a termelést korlátozó legfontosabb tényezőt, egy évvel korábban még csak 40 százalék körül mozgott a mutató. Az építőiparban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint 3 ezer üres álláshely volt a második negyedévben, a szám azóta minden bizonnyal tovább nőhetett, miután a szektor tartós növekedési pályán van.
A feldolgozóiparban még kedvezőtlenebb a helyzet. Az év utolsó negyedévére vonatkozó felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 36 százaléka gondolta úgy, hogy a növekedésének legfőbb akadálya az általános munkaerőhiány. Ennél is fontosabb, hogy még többen, 44 százaléknyian a "képzett munkaerő" hiányát jelölték meg. Itt vegyes elmozdulásokat láthatunk az egy negyedévvel korábbihoz viszonyítva, összességében azonban a 80 százalékot karcolja a teljes munkaerőhiány, vagyis szinte minden feldolgozóipari cég küzd ezzel valamilyen formában. A második negyedévben már csaknem 20 ezer dolgozót tudott volna felvenni a feldolgozóipar (a KSH ennél frissebb számokkal csak decenberben szolgál), és minden bizonnyal azóta sem csökkent a létszámigény.
A szolgáltató szektorban tízből csaknem négy cég küzd azzal, hogy dolgozókat találjon. A negyedik negyedévben mért 37 százalékos érték jelentős ugrás az előző három hónapban látott 31 százalékhoz képest, de az év első felében ennél is nagyobb számokat láthattunk.
Nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a betöltetlen állások száma. A KSH adatai szerint a második negyedévben már csaknem 50 ezer állás maradt üresen a versenyszférában, ami történelmi csúcsot jelentett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint szeptemberben a foglalkoztatók összesen 42 800 üres álláshelyet jelentettek be. Összességében a hónapban 134 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végén 88 ezer maradt üres.
Habár hivatalosan 50 ezer munkavállaló hiányszik a versenyszférából, szakmai szervezetek 100-200 ezerre teszik azt a létszámot, amely azonnal el tudna helyezkedni a munkaerőpiacon. Miután a magyar gazdaság a következő években tartós növekedési pályán haladhat - amelyből a legtöbb szektor kiveheti a részét -, így a munkaerőhiány tartósan velünk maradhat, sőt, még nagyobb is lehet. A vállalatok a fizetések jelentős emelésével, a munkaerő iránti elvárások csökkentésével, saját képzési programokkal reagálnak a kialakult helyzetre, ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja őket a robotizáció azokban a munkakörökben, ahol gépekkel helyettesíthetőek a dolgozók.
(Portfólió)