A pozitív trendet több, egymástól független dolog is elősegítette: az uniós finanszírozású, illetve az állami közbeszerzésű projektek magas száma, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) és a lakások áfacsökkentése. A növekvő kereslet és az ehhez kapcsolódó termelésnövekedés elvileg pozitív hatással lenne a szektor jövedelmezőségére is, erre azonban erős nyomást gyakorol az építőanyagok árának folyamatos növekedése és a képzett munkaerő egyre aggasztóbb hiánya.
Az építőipar folyamatos, fenntartható, hosszútávú növekedése az egyik legegyértelműbb jele egy ország gazdasági fejlődésének. A 35 százalékos növekedés, melyet 2016 és 2017 második negyedéve között a magyarországi építőipar elért, az EU tagországok között is a legjobb eredmény, ami mindenképpen pozitív fejlemény. Mindez ugyanakkor nagyrészt köszönhető az alacsony 2016-os bázisnak, illetve az állami és uniós beruházások magas szintjének, így egyelőre a folyamatosság és a fenntarthatóság kapcsán komoly kérdőjeleket láthatunk.
Az Euler Hermes szektorelemzése alapján az épületek és az egyéb építmények esetében is komoly növekedés láthatunk a vizsgált időszakban: az előbbi 27,2, míg az utóbbi 46,7 százalékkal tudott bővülni. Az épületek kapcsán elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sport- és oktatási létesítmények jelentették a növekedés alapját. Az egyéb építmények esetében a termelés az út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült.
Ez a kedvező tendencia várhatóan a 2017-es év hátralevő részében is folytatódik, mivel a szerződések száma emelkedik: a májusban megkötött új szerződések mennyisége 53,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumenében még ennél is nagyobb növekedést láthatunk: idén május végére 94,3 százalékos emelkedést mutatott fel egy év alatt a hazai építőipar, elsősorban az építményeknek köszönhetően.

(Tőzsdefórum)