2026. augusztus 05. szerda • Krisztina
Időjárás:
Betöltés...
MNB Árfolyam
Betöltés...

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Legnépszerűbb keresések
Felmondás Próbaidő Szabadság Betegszabadság Távolléti díj Munkaközi szünet

Hírek

A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír külön oldalon olvasható.

2026.08.05. - Szerda
Szakmai információk

Mikor számít készenlétről (rendelkezésre állás) a munkavégzés? – Nem minden munkahelyen kívüli elérhetőség jelent készenlétet

A készenlét (rendelkezésre állás) fogalmával számos munkavállaló találkozik, mégis sok bizonytalanság övezi annak pontos jelentését. Gyakran nevezik készenlétnek (rendelkezésre állás) azt is, ha a dolgozónak munkaidő után bekapcsolva kell tartania a telefonját, vagy időnként válaszolnia kell egy üzenetre. A munkajog szerint azonban nem minden munkaidőn kívüli elérhetőség minősül automatikusan készenlétnek (rendelkezésre állás). A készenlétnek (rendelkezésre állás) meghatározott feltételei vannak, és lényeges különbséget kell tenni a készenlét, az ügyelet és a tényleges munkavégzés között.

Részletek
2026.08.03. - Hétfő
Szakmai információk

Jár-e munkabér munkaszüneti napon? Sokan nincsenek tisztában a szabályokkal

A munkaszüneti napok minden évben visszatérő kérdéseket vetnek fel mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről. Gyakran felmerül, hogy jár-e munkabér akkor is, ha a munkavállaló az adott napon nem dolgozik, illetve milyen díjazás illeti meg azt, aki munkaszüneti napon mégis munkát végez. A válasz nem minden esetben egyforma, hiszen azt alapvetően a munkarend, a munkaidő-beosztás és a munkavégzés ténye határozza meg.

Részletek
2026.07.30. - Csütörtök
Szakmai információk

Mi minősül túlórának? Mikor jár túlóradíj? Kötelező-e túlórát vállalni? Megtagadható-e a rendkívüli munkavégzés?

A túlóra szinte minden munkahelyen előfordulhat. Egy váratlan megrendelés, egy beteg kolléga helyettesítése, egy sürgős határidő vagy egy szezonális munkacsúcs könnyen eredményezheti azt, hogy a munkavállalónak a szokásos munkaidején túl is dolgoznia kell. Éppen ezért sokakat foglalkoztat, hogy mikor jár túlóradíj, kötelező-e minden esetben eleget tenni a munkáltató kérésének, illetve előfordulhat-e olyan helyzet, amikor a rendkívüli munkavégzés jogszerűen megtagadható.

Részletek
2026.07.29. - Szerda
Szakmai információk

Átvihető-e a szabadság a következő évre? Sokan meglepődnek a válaszon

A munkavállalók körében gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történik a ki nem vett szabadsággal az év végén. Sokan úgy gondolják, hogy a megmaradt napok automatikusan átvihetők a következő évre. Mások pedig attól tartanak, hogy minden fel nem használt szabadságuk egyszerűen elveszik.

Részletek
2026.07.29. - Szerda
Álláspiaci hírek

Lassul a magyar munkaerőpiac? A részletes adatok szerint új kihívások előtt állhat a foglalkoztatás

A magyar munkaerőpiac első pillantásra továbbra is stabil képet mutat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2026 júniusában a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,6 millió főt, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Ezek az adatok önmagukban kiegyensúlyozott munkaerőpiacra utalnak. A részletes statisztikák ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a kedvező összkép mögött több olyan folyamat is zajlik, amely hosszabb távon hatással lehet a foglalkoztatásra és az álláskeresési lehetőségekre.

Részletek
2026.07.28. - Kedd
Szakmai információk

Felmondás közös megegyezéssel? – Ez a kifejezés jogilag nem létezik.

A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat. A közös megegyezés pedig kétoldalú megállapodás. A kettő jogilag kizárja egymást. Ha megkérdeznénk tíz munkavállalót vagy akár tíz munkáltatót arról, hogyan szűnt meg egy munkaviszony, nagy valószínűséggel többen is azt válaszolnák, hogy „közös megegyezéses felmondással”.

Részletek
2026.07.25. - Szombat
Szakmai információk

Lehet-e a határozatlan idejű munkaszerződést határozott idejűvé módosítani?

A munkaviszony módosítása a munkáltatók és a munkavállalók életében egyaránt gyakran előforduló helyzet. Előfordulhat, hogy a munkáltató gazdasági okokra hivatkozik, átszervezést hajt végre, egy meghatározott projektre szeretné foglalkoztatni a munkavállalót, vagy egyszerűen rugalmasabb foglalkoztatási formát kíván kialakítani. Ilyenkor sokszor felmerül a kérdés, hogy a korábban határozatlan időre létrejött munkaviszony átalakítható-e határozott idejűvé.

Részletek
2026.07.24. - Péntek
Munkáltatóknak

Ki adja ki a szabadságot? – A munkáltató dönt vagy a munkavállaló?

A munkaviszony során az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ki dönthet a szabadság időpontjáról. Sokan úgy gondolják, hogy a munkavállaló saját maga határozza meg, mikor szeretne szabadságra menni, mások szerint kizárólag a munkáltató jogosult erről dönteni. A valóság ennél árnyaltabb. A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, és mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára biztosít jogokat és kötelezettségeket. A szabályok ismerete segíthet elkerülni a munkahelyi vitákat és félreértéseket.

Részletek
2026.07.24. - Péntek
Munkavállalóknak

Mennyi szabadság jár évente? – Így számítható ki a szabadság mértéke

Az egyik leggyakoribb munkaügyi kérdés, hogy évente hány nap szabadság jár egy munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy mindenkinek egységesen húsz vagy huszonöt nap szabadsága van, azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A Munka Törvénykönyve az alapszabadság mellett életkor alapján pótszabadságot is biztosít, emellett bizonyos élethelyzetekben további pótszabadság is megilleti a munkavállalót. Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkavállalók eltérő számú szabadságra jogosultak.

Részletek
2026.07.24. - Péntek
Munkavállalóknak

Mikor jár végkielégítés? – A legfontosabb tudnivalók közérthetően

A munkaviszony megszűnésekor sok munkavállaló első kérdése az, hogy jogosult-e végkielégítésre. A közvélekedéssel ellentétben nem minden munkaviszony megszűnése esetén jár ez a juttatás. A végkielégítés feltételeit a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza, és több tényezőtől is függ, hogy a munkavállaló jogosulttá válik-e rá.

Részletek
2026.07.23. - Csütörtök
Munkavállalóknak

Mennyi felmondási idő jár? – Amit minden munkavállalónak és munkáltatónak tudnia érdemes

A munkaviszony megszüntetésekor az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi felmondási idő jár a munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy minden esetben harminc nap a felmondási idő, azonban a Munka Törvénykönyve ennél részletesebb szabályokat tartalmaz. A felmondási idő hossza több tényezőtől is függ, például attól, hogy ki mond fel, mennyi ideje áll fenn a munkaviszony, illetve mit tartalmaz a munkaszerződés. Éppen ezért érdemes tisztában lenni a legfontosabb szabályokkal, hogy egyik fél számára se érjen kellemetlen meglepetés.

Részletek
2026.07.23. - Csütörtök
Munkavállalóknak

Felmondhat a munkáltató táppénz alatt? – A legfontosabb tudnivalók közérthetően

Sok munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy felmondhat-e neki a munkáltató akkor, amikor táppénzen van. Az interneten számos téves információ kering erről a témáról, ezért érdemes tisztázni, hogy mit mond a Munka Törvénykönyve.

Részletek
2026.07.21. - Kedd
Álláspiaci hírek

Újabb nagy gyár zárhatja be kapuit Magyarországon - Egy nagy múltú üzem sorsa fordulóponthoz érkezett

A Nestlé bejelentette, hogy 2026 végén befejezi a termelést diósgyőri édességgyárában. A vállalat tájékoztatása szerint a döntés hátterében a szezonális édességek iránti kereslet visszaesése, valamint a gyártási kapacitások átszervezése áll. A cég ugyanakkor jelezte, hogy olyan befektetőt keres, aki a telephelyen folytatni kívánja az élelmiszeripari termelést. Ez reményt jelenthet arra, hogy a gyár jövője még nem dőlt el végleg.

Részletek
2026.07.21. - Kedd
Munkáltatóknak

Új lehetőségek a kis- és középvállalkozások előtt – egyre nagyobb szerepet kaphatnak a védelmi innovációban

A magyar kis- és középvállalkozások számára új üzleti és fejlesztési lehetőségeket jelenthetnek azok a nemzetközi innovációs programok, amelyek a védelmi ipar kutatás-fejlesztési projektjeit támogatják.

Részletek
2026.07.20. - Hétfő
Álláspiaci hírek

Húszéves mélypontra csökkent az uniós vállalatok adóssága

Húszéves mélypontra csökkent az uniós vállalatok adóssága – mit jelent ez a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából?

Az Európai Unió vállalatainak adósságállománya 2025 végére húszéves mélypontra csökkent a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva. Az Európai Bizottság adatai szerint a nem pénzügyi vállalkozások adóssága az unióban a GDP 70,1 százalékát, az euróövezetben pedig 71,6 százalékát tette ki.

Részletek
2026.07.20. - Hétfő
Munkáltatóknak

A kis- és középvállalkozások a kiszámítható gazdasági környezetben bíznak – ezt várják leginkább a cégek

Egy friss vállalkozói felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások számára továbbra is a kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet jelenti a legfontosabb feltételt a fejlődéshez. A válaszadók szerint az adminisztratív terhek csökkentése, az adóterhek mérséklése, valamint a jogbiztonság erősítése olyan területek, amelyek közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését, beruházási döntéseit és foglalkoztatási lehetőségeit.

Részletek
2026.07.18. - Szombat
Munkavállalóknak

Érettségizett a gyermeke? Erre a családi pótléknál minden szülőnek figyelnie kell

Az érettségi időszak sok család számára egy új élethelyzet kezdetét jelenti, azonban ilyenkor nemcsak a továbbtanulással kapcsolatos teendőkre kell figyelni. A családi pótlék folyósításának szabályai is megváltozhatnak, és ha a jogosultság megszűnését a szülő nem jelenti be időben, akár visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. Érdemes ezért tisztában lenni a legfontosabb tudnivalókkal.

Részletek
2026.07.18. - Szombat
Munkavállalóknak

100 000 forintos iskolakezdési támogatás – Kik jogosultak rá és mit kell tudni az új támogatásról?

Az iskolakezdés minden évben komoly anyagi terhet jelent a családok számára. Egy gyermek tanévkezdése sok esetben több tízezer forintos kiadással jár, hiszen a tanszerek, az iskolatáska, a sportfelszerelés, a ruházat és egyéb szükséges eszközök beszerzése jelentős költséget jelenthet. Éppen ezért nagy érdeklődés övezi a bejelentett, gyermekenként legfeljebb 100 000 forintos iskolakezdési támogatást.

Részletek
2026.07.17. - Péntek
Szakmai információk

Mit jelent mindez a munkáltatók és a munkavállalók számára?

Az elmúlt öt év bérnövekedése alapvetően átalakította a magyar munkaerőpiac működését. Míg korábban a bérek emelése sok vállalkozás számára elsősorban évente egyszer meghozott döntést jelentett, napjainkra a bérezés stratégiai kérdéssé vált. A munkáltatóknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a piaci folyamatokat, a versenytársak ajánlatait és a munkavállalói elvárások változását. Azok a cégek, amelyek későn reagálnak ezekre a változásokra, könnyen elveszíthetik legértékesebb munkatársaikat.

Részletek
2026.07.17. - Péntek
Szakmai információk

Miért emelkedtek ilyen gyorsan a magyar bérek az elmúlt öt évben?

Az elmúlt öt évben Magyarországon tapasztalt bérnövekedés nem egyetlen tényező eredménye volt, hanem több gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci folyamat együttes hatása. Bár sokan kizárólag az inflációval vagy a minimálbér-emelésekkel magyarázzák a keresetek növekedését, a valóság ennél jóval összetettebb.

Részletek
2026.07.17. - Péntek
Szakmai információk

Magyarország helye az európai bérrangsorban – átlagbérek, minimálbérek és vásárlóerő

A közép-európai régió országai az elmúlt öt évben hasonló kihívásokkal szembesültek, azonban a bérek növekedésének üteme és a gazdasági teljesítmény között jelentős különbségek alakultak ki. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Horvátország egyaránt jelentős béremeléseket hajtott végre, ugyanakkor a fejlődés üteme nem volt minden országban azonos. A munkáltatók egyre inkább regionális összehasonlításban is kénytelenek gondolkodni, hiszen a munkaerő ma már sokkal könnyebben mozog az Európai Unión belül.

Részletek
2026.07.16. - Csütörtök
Szakmai információk

Mi az a mediánbér, és miért fontosabb sokszor, mint az átlagbér?

A mediánbér egy statisztikai mutató, amely megmutatja, hogy mennyit keres a "középen lévő" munkavállaló. A számítás során az összes dolgozó keresetét a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezik. A medián az a bér, amely pontosan a sor közepén helyezkedik el.

Részletek
2026.07.16. - Csütörtök
Álláspiaci hírek

A mediánbér mutatja meg a valóságot – ennyit keres ma egy átlagos magyar munkavállaló

A bérekről szóló hírekben legtöbbször az átlagkereset szerepel, amely azonban nem mindig tükrözi a munkavállalók többségének valós jövedelmét. A legfrissebb statisztikák alapján érdemes a mediánkeresetet is megvizsgálni, mert ez sokkal pontosabb képet ad arról, hogy mennyit visz haza egy tipikus magyar dolgozó.

Részletek
2026.07.16. - Csütörtök
Szakmai információk

Magyarország helye az európai bérrangsorban – átlagbérek, minimálbérek és vásárlóerő

Az Európai Unió munkaerőpiaca rendkívül sokszínű, ezért a bérek összehasonlítása önmagában nem egyszerű feladat. Az egyes tagállamok gazdasági fejlettsége, termelékenysége, adórendszere, munkaerőpiaci sajátosságai és megélhetési költségei jelentősen eltérnek egymástól. Emiatt ugyanaz a bérösszeg teljesen más életszínvonalat biztosíthat egy nyugat-európai országban, mint Közép- vagy Kelet-Európában. A bérek elemzésekor ezért nem elegendő kizárólag a nominális összegeket vizsgálni. Ugyanilyen fontos figyelembe venni a vásárlóerőt, az inflációt és a munkavállalókat terhelő adókat is.

Részletek
2026.07.16. - Csütörtök
Álláspiaci hírek

Európa csendben ipart veszít – Mit üzen a Zetor döntése a magyar munkaerőpiac számára is?

Az európai ipar átalakulása az elmúlt évek egyik legjelentősebb gazdasági folyamata. Egyre több gyártó vizsgálja felül, hogy hosszú távon hol érdemes termelnie, miközben a globális verseny, az energiaárak és a működési költségek folyamatos nyomás alatt tartják az európai vállalatokat. Ennek a folyamatnak egy újabb látványos példája, hogy a közel nyolc évtizedes múltra visszatekintő Zetor bejelentette: traktorainak gyártását Indiába helyezi át, és kínai együttműködésben is gondolkodik.

Részletek
2026.07.15. - Szerda
Szakmai információk

Az elmúlt öt év béralakulása Magyarországon és az Európai Unióban (2021–2026)

Az elmúlt öt év az európai munkaerőpiac egyik legmozgalmasabb időszaka volt. A világjárvány utóhatásai, az energiaválság, a magas infláció, a munkaerőhiány és a gazdasági szerkezet átalakulása egyaránt jelentős hatással voltak a bérek alakulására. Magyarországon és az Európai Unió legtöbb tagállamában egyaránt gyors béremelkedés volt megfigyelhető, azonban a növekedés mértéke és annak valódi értéke országonként jelentősen eltért.

Részletek
2026.07.15. - Szerda
Álláspiaci hírek

Az autóipar átalakulása új korszakot nyithat a foglalkoztatásban – mire kell felkészülniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak?

Az európai autóipar az elmúlt évtized egyik legjelentősebb átalakulási időszakát éli. A növekvő gyártási költségek, a nemzetközi verseny erősödése és az elektromobilitás térnyerése olyan változásokat indított el, amelyek közvetlenül hatással lehetnek a foglalkoztatásra is. Bár egy-egy nagyvállalat döntése elsősorban saját működését érinti, a következmények gyakran a teljes beszállítói láncon végighullámoznak.

Részletek
2026.07.14. - Kedd
Szakmai információk

Az európai uniós OECD-tagállamok béralakulása – jelentős különbségek és gyors kelet-közép-európai felzárkózás

Az OECD legfrissebb béradatai alapján továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg az Európai Unió OECD-hez tartozó tagállamainak kereseti szintjei között. A nyugat- és észak-európai országok éves átlagbérei lényegesen magasabbak a közép- és kelet-európai tagállamokban mérhető összegeknél. A százalékos bérnövekedés ugyanakkor több felzárkózó országban gyorsabb volt, mint a már eleve magas kereseti szinttel rendelkező tagállamokban.

Részletek
2026.07.14. - Kedd
Álláspiaci hírek

Egyre nehezebb tanárt találni – mit üzen a munkaerőpiacnak a pedagógushiány növekedése?

Az új tanév közeledtével ismét előtérbe került a pedagógushiány kérdése. Az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett a meghirdetett tanári állások száma, ami arra utal, hogy számos intézmény még mindig keresi azokat a szakembereket, akikkel szeptemberben biztosítani tudja a zavartalan oktatást. A jelenség ugyan az oktatást érinti, ugyanakkor jól mutatja a magyar munkaerőpiac egyik általános problémáját is: egyre nehezebb megfelelő szakképzettségű munkavállalót találni

Részletek
2026.07.13. - Hétfő
Szakmai információk

A próbaidő leggyakoribb hibái – mire érdemes figyelni munkáltatóként és munkavállalóként?

A próbaidő a munkaviszony egyik legfontosabb időszaka, hiszen ekkor derül ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló valóban megfelel-e egymás elvárásainak. Bár sokan csupán egy kötelező időszaknak tekintik, a gyakorlat azt mutatja, hogy a későbbi munkaügyi problémák jelentős része már a próbaidő alatt megelőzhető lenne.

Részletek