GKM elemzésének fő következtetése, hogy a magyar gazdaságot továbbra is a nyugat-Európai átlagot meghaladó ütemű, elsősorban a beruházások és az export által vezérelt növekedés jellemzi. Bár a tavalyinál mérsékeltebb ütemű nyugat-Európai növekedés mellett a magyar gazdaság is lassult az első negyedévben, a felzárkézáshoz szükséges (az EU-hoz viszonyított) pozitív növekedési ütemkülönbség változatlan maradt.

A kiadvány legfontosabb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze:

A magyar gazdaság az első negyedévben (a 2004. évi szökőnap torzíté hatását kiszűrve) 3,5%-kal növekedett, ami bár elmarad a tavalyi, 4% fölötti növekedéstől, beleillik az Európai Unió lassulé trendjóbe.

Az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó hazai növekedést elsősorban az újra lendületesen bővülő beruházások és a továbbra is gyorsan növekvő kivitel hajtják, miközben a fogyasztás dinamikája mérsékelt maradt az első negyedévben.

A nyugat-Európai kereslet szűkülése nyomán az első negyedévben mérséklődött az ipar lendülete, de a kedvező áprilisi előzetes adat optimizmusra ad okot. Az építőipar két számjegyű ütemben bővült az első negyedévben.

Bár a munkanélküliségi ráta 7% fölé emelkedett, ez nagyobb részben a korábban gazdaságilag inaktívaknak a munkaerőpiacon valé újbóli megjelenésének köszönhető, amit a nemzetközi összehasonlításban alacsony munkaerő-piaci aktivitás fényében pozitívan kell értékelni. E mellett folytatódik a versenyszféra alkalmazotti létszámának emelkedése, miközben a közszféra tovább zsugorodik.

Az áruexport dinamikája változatlanul két számjegyű, és a külkereskedelmi termékforgalom hiánya jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az inflácié év elejón több évtizedes mélypontra csökkent, és a dezinflácié tartósságát jelzi, hogy a maginflácié 3% alá mérséklődött.

Kiadvány

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)