Munkaügyi Tudástár
Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!
Legalább 5 karakter megadása szükséges.Híreink
Mi az a mediánbér, és miért fontosabb sokszor, mint az átlagbér?
A mediánbér egy statisztikai mutató, amely megmutatja, hogy mennyit keres a "középen lévő" munkavállaló. A számítás során az összes dolgozó keresetét a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezik. A medián az a bér, amely pontosan a sor közepén helyezkedik el.
A mediánbér mutatja meg a valóságot – ennyit keres ma egy átlagos magyar munkavállaló
A bérekről szóló hírekben legtöbbször az átlagkereset szerepel, amely azonban nem mindig tükrözi a munkavállalók többségének valós jövedelmét. A legfrissebb statisztikák alapján érdemes a mediánkeresetet is megvizsgálni, mert ez sokkal pontosabb képet ad arról, hogy mennyit visz haza egy tipikus magyar dolgozó.
Magyarország helye az európai bérrangsorban – átlagbérek, minimálbérek és vásárlóerő
Az Európai Unió munkaerőpiaca rendkívül sokszínű, ezért a bérek összehasonlítása önmagában nem egyszerű feladat. Az egyes tagállamok gazdasági fejlettsége, termelékenysége, adórendszere, munkaerőpiaci sajátosságai és megélhetési költségei jelentősen eltérnek egymástól. Emiatt ugyanaz a bérösszeg teljesen más életszínvonalat biztosíthat egy nyugat-európai országban, mint Közép- vagy Kelet-Európában. A bérek elemzésekor ezért nem elegendő kizárólag a nominális összegeket vizsgálni. Ugyanilyen fontos figyelembe venni a vásárlóerőt, az inflációt és a munkavállalókat terhelő adókat is.
Európa csendben ipart veszít – Mit üzen a Zetor döntése a magyar munkaerőpiac számára is?
Az európai ipar átalakulása az elmúlt évek egyik legjelentősebb gazdasági folyamata. Egyre több gyártó vizsgálja felül, hogy hosszú távon hol érdemes termelnie, miközben a globális verseny, az energiaárak és a működési költségek folyamatos nyomás alatt tartják az európai vállalatokat. Ennek a folyamatnak egy újabb látványos példája, hogy a közel nyolc évtizedes múltra visszatekintő Zetor bejelentette: traktorainak gyártását Indiába helyezi át, és kínai együttműködésben is gondolkodik.
Az elmúlt öt év béralakulása Magyarországon és az Európai Unióban (2021–2026)
Az elmúlt öt év az európai munkaerőpiac egyik legmozgalmasabb időszaka volt. A világjárvány utóhatásai, az energiaválság, a magas infláció, a munkaerőhiány és a gazdasági szerkezet átalakulása egyaránt jelentős hatással voltak a bérek alakulására. Magyarországon és az Európai Unió legtöbb tagállamában egyaránt gyors béremelkedés volt megfigyelhető, azonban a növekedés mértéke és annak valódi értéke országonként jelentősen eltért.
Az autóipar átalakulása új korszakot nyithat a foglalkoztatásban – mire kell felkészülniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak?
Az európai autóipar az elmúlt évtized egyik legjelentősebb átalakulási időszakát éli. A növekvő gyártási költségek, a nemzetközi verseny erősödése és az elektromobilitás térnyerése olyan változásokat indított el, amelyek közvetlenül hatással lehetnek a foglalkoztatásra is. Bár egy-egy nagyvállalat döntése elsősorban saját működését érinti, a következmények gyakran a teljes beszállítói láncon végighullámoznak.
Az európai uniós OECD-tagállamok béralakulása – jelentős különbségek és gyors kelet-közép-európai felzárkózás
Az OECD legfrissebb béradatai alapján továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg az Európai Unió OECD-hez tartozó tagállamainak kereseti szintjei között. A nyugat- és észak-európai országok éves átlagbérei lényegesen magasabbak a közép- és kelet-európai tagállamokban mérhető összegeknél. A százalékos bérnövekedés ugyanakkor több felzárkózó országban gyorsabb volt, mint a már eleve magas kereseti szinttel rendelkező tagállamokban.
Egyre nehezebb tanárt találni – mit üzen a munkaerőpiacnak a pedagógushiány növekedése?
Az új tanév közeledtével ismét előtérbe került a pedagógushiány kérdése. Az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett a meghirdetett tanári állások száma, ami arra utal, hogy számos intézmény még mindig keresi azokat a szakembereket, akikkel szeptemberben biztosítani tudja a zavartalan oktatást. A jelenség ugyan az oktatást érinti, ugyanakkor jól mutatja a magyar munkaerőpiac egyik általános problémáját is: egyre nehezebb megfelelő szakképzettségű munkavállalót találni
A próbaidő leggyakoribb hibái – mire érdemes figyelni munkáltatóként és munkavállalóként?
A próbaidő a munkaviszony egyik legfontosabb időszaka, hiszen ekkor derül ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló valóban megfelel-e egymás elvárásainak. Bár sokan csupán egy kötelező időszaknak tekintik, a gyakorlat azt mutatja, hogy a későbbi munkaügyi problémák jelentős része már a próbaidő alatt megelőzhető lenne.
A jó dolgozó ma már nagyobb érték, mint valaha – miért a munkaerő megtartása lett 2026 legfontosabb HR-feladata?
A magyar munkaerőpiac az elmúlt években jelentősen átalakult. Egyre több vállalkozás tapasztalja meg, hogy nemcsak új munkavállalót találni nehéz, hanem a már bevált, jól teljesítő dolgozókat megtartani is komoly kihívássá vált. A munkaerő megtartása ezért 2026-ban már nem egyszerű HR-feladat, hanem stratégiai üzleti kérdés. Egy tapasztalt munkavállaló elvesztése nem csupán egy üres álláshelyet jelent, hanem tudásvesztést, betanítási költséget, termelékenységcsökkenést és sok esetben a csapat működésének megbillenését is.
Bértranszparencia: felkészültek-e a magyar cégek az új HR-korszakra?
A bértranszparencia a következő időszak egyik legfontosabb HR- és munkaügyi témája lehet Magyarországon. Bár a hazai részletszabályok még nem minden tekintetben véglegesek, az európai irány már egyértelmű: a munkáltatóknak átláthatóbb, következetesebb és jobban dokumentált bérezési rendszerekre kell felkészülniük. A kérdés ezért ma már nem az, hogy érdemes-e foglalkozni a témával, hanem az, hogy a vállalkozások időben elkezdik-e a belső felkészülést.
Vendégmunkások foglalkoztatása 2026-ban: milyen hatással lehetnek a módosult szabályok a magyar munkaerőpiacra?
A magyar munkaerőpiac az elmúlt években folyamatos változáson ment keresztül. A gazdasági környezet, a demográfiai folyamatok, valamint a vállalkozások munkaerőigénye új megoldásokat tett szükségessé. Ezek közül az egyik legjelentősebb a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának bővülése volt. 2026-ban azonban módosult a vendégmunkások foglalkoztatását érintő szabályozás, amely számos munkáltató és munkavállaló számára vet fel gyakorlati kérdéseket.
Létszámleépítések 2026-ban: mi áll a háttérben, és mely ágazatok kerülhetnek még nehéz helyzetbe?
Az elmúlt hetekben több jelentős magyarországi munkáltató is létszámcsökkentést jelentett be, ami ismét ráirányította a figyelmet a hazai munkaerőpiac átalakulására. Az autóiparban, a médiában és más szervezeteknél bejelentett elbocsátások ugyan különböző okokra vezethetők vissza, mégis közös bennük, hogy a vállalatok egy változó gazdasági környezethez próbálnak alkalmazkodni.
Létszámleépítések 2026 első félévében: egyre több ágazatot érint a munkaerőpiaci alkalmazkodás
2026 első hat hónapjában több jelentős magyarországi vállalat és szervezet is létszámcsökkentést jelentett be, ami arra utal, hogy a gazdasági környezet továbbra is komoly alkalmazkodásra kényszeríti a munkáltatókat. A folyamat már nem kizárólag az autóipart érinti, hanem a gyógyszeriparban, az építőipari beszállítóknál, a médiában és az informatikai szolgáltatások területén is megjelent.
Havonta 15 ezer munkahely tűnik el Németországban – A gazdasági átalakulás új kihívások elé állítja Európa munkaerőpiacát
A német gazdaság egyik legfontosabb pillére, a feldolgozóipar egyre nehezebb időszakot él át. A legfrissebb munkaerőpiaci adatok szerint havonta átlagosan mintegy 15 ezer ipari munkahely szűnik meg, miközben az új állások létrejötte történelmi mélypontra került. A folyamat nemcsak Németország, hanem az egész európai gazdaság és a magyar beszállítói vállalkozások számára is figyelmeztető jel lehet.
Magyar bankszámlaszámot kaptak a Revolut ügyfelei – Mit jelent ez a mindennapi bankolásban?
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai digitális bankolás: a Revolut bejelentette, hogy több mint kétmillió magyarországi ügyfelének sikeresen biztosította a magyar bankszámlaszám használatának lehetőségét. A változás nem csupán technikai fejlesztés, hanem a mindennapi pénzügyekben is érezhető könnyebbséget jelenthet az ügyfelek számára.
Pontos munkaidő-nyilvántartás: egy visszaélés tanulságai minden munkáltató és munkavállaló számára
A közelmúltban nyilvánosságra került egy olyan ügy (BKK), amelyben egy munkáltató belső vizsgálata szerint egyes munkavállalók és vezetőjük a munkaidő-nyilvántartások, menetlevelek és egyéb dokumentumok valós tartalmától eltérő adatokat rögzítettek annak érdekében, hogy magasabb összegű pótlékokhoz jussanak. Az ügy ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos nyilvántartások pontossága nem csupán adminisztratív kérdés, hanem komoly munkajogi, polgári jogi és akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
Hogyan kell jogszerűen tájékoztatni? – A szóban közölt információtól az e-mailig és az elektronikus kommunikációig
A munkaviszony során nemcsak az a fontos, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló teljesítse tájékoztatási kötelezettségét, hanem az is, hogy azt megfelelő módon tegye meg. Egy későbbi munkaügyi vita során ugyanis gyakran nem az a kérdés, hogy megtörtént-e a tájékoztatás, hanem az, hogy az bizonyítható-e.
Nem eltűnik, hanem teljesen átalakul a könyvelői szakma – A digitalizáció új korszakot nyit az adózásban
Az elektronikus adózás és a digitális ügyintézés gyors fejlődése alapjaiban alakítja át a könyvelői szakmát. Az új rendszerek megjelenése egyre több adminisztratív feladatot vesz át, ugyanakkor a szakértői tudás szerepe várhatóan még nagyobb jelentőséget kap a következő években.
Új korszak kezdődik az elektronikus adózásban – Mire kell felkészülniük a vállalkozásoknak 2027-től?
Az elektronikus adóügyintézés területén jelentős változás előtt állnak a magyar vállalkozások. 2026 végével megszűnik az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) használatának lehetősége, így a cégeknek új digitális megoldásokra kell átállniuk adóbevallási kötelezettségeik teljesítése során. A változás nem csupán egy informatikai fejlesztés, hanem az adózási folyamatok átalakulásának újabb fontos állomása.
Tájékoztatási kötelezettség - Kártérítési felelősség - Előreláthatóság - Kézbesítési vélelem - Munkaügyi jogvita
A Munka Törvénykönyve több olyan élethelyzetet is nevesít, amikor a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos felmondási tilalmak csak akkor érvényesíthetők, ha a munkavállaló időben tájékoztatja a munkáltatót a védelmet megalapozó körülményről.
Mi történik, ha valaki elmulasztja a tájékoztatást? – A tájékoztatási kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
A munkaviszonyban a tájékoztatási kötelezettség nem csupán formai előírás, hanem a jogszerű foglalkoztatás egyik alapvető követelménye. Amennyiben akár a munkáltató, akár a munkavállaló elmulasztja a másik fél megfelelő tájékoztatását, annak munkaügyi, kártérítési, sőt egyes esetekben a munkaviszony megszüntetésére is kiható következményei lehetnek.
Másodállás, mellékállás és versenytilalom – Mikor kell tájékoztatni a munkáltatót?
Egyre gyakoribb, hogy a munkavállalók a főállásuk mellett másodállást vállalnak, vállalkozást indítanak vagy megbízási jogviszonyban is munkát végeznek. Bár a Munka Törvénykönyve nem tiltja automatikusan a további keresőtevékenységet, a munkavállalónak bizonyos esetekben tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a munkáltató felé.
Munkáltatóváltás és munkaviszony-átszállás – Milyen jogai vannak a munkavállalónak?
A vállalkozások életében időről időre előfordulhat, hogy tulajdonosváltás, cégeladás, szervezeti átalakulás vagy egy gazdasági egység átvétele miatt megváltozik a munkáltató személye. Ilyen esetekben sok munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy mi történik a munkaviszonyával, megmaradnak-e a korábbi jogai, illetve szükséges-e új munkaszerződést kötni.
2026 július 1-jétől változnak az özvegyi nyugdíj szabályai – Fontos tudnivalók a jogosultsági feltételek módosításáról
2026. július 1-jétől több ponton módosulnak az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályok Magyarországon. A változások elsősorban az élettársak és a külön élő házastársak jogosultsági feltételeit érintik, ezért sok érintett számára fontos lehet áttekinteni az új rendelkezéseket.
Visszatérhet a 40 órás munkahét a Mercedesnél? – Európában ismét napirenden a munkaidő növelése
A német autóipar egyik meghatározó szereplőjénél ismét napirendre került a heti munkaidő növelésének lehetősége. A felvetés nemcsak a Mercedes-Benz munkavállalóit érintheti, hanem szélesebb körben is jelzi, hogy Európában egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség és a munkaidő kapcsolatának kérdése.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – Milyen adatokról és körülményekről kell kötelezően tájékoztatni a munkavállalót?
A munkaviszony során nemcsak a munkavállalót terheli tájékoztatási kötelezettség, hanem a munkáltatót is. A Munka Törvénykönyve számos olyan esetet nevesít, amikor a munkáltató köteles előzetesen vagy írásban tájékoztatni a munkavállalót annak érdekében, hogy jogait megfelelően gyakorolhassa, illetve kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Mikor kötelező tájékoztatni a munkáltatót? – A mulasztás akár azonnali hatályú felmondást is eredményezhet
A munkaviszony során a munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy minden olyan lényeges körülményről időben tájékoztassa a munkáltatót, amely a munkavégzést vagy a munkáltató működését érintheti. Ennek elmulasztása nem csupán együttműködési kötelezettség megszegésének minősülhet, hanem bizonyos esetekben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének is alapjául szolgálhat.
Nincs új hőségrendelet – mégis komoly bírságra számíthatnak a munkáltatók a kánikula idején
Nincs új hőségrendelet – mégis komoly bírságra számíthatnak a munkáltatók a kánikula idején. A rendkívüli nyári hőség miatt az elmúlt napokban számos munkáltató kereste azt az információt, hogy megjelent-e új jogszabály a Magyar Közlönyben, amely új kötelezettségeket ír elő a munkahelyi hőség kezelésére. A válasz egyértelmű: a Magyar Közlöny legutóbbi számaiban nem jelent meg olyan általános munkajogi vagy munkavédelmi rendelet, amely új kötelezettségeket vezetne be kizárólag a hőség miatt.
Mit jelent a tájékoztatási kötelezettség a munkaviszonyban? – Amit minden munkáltatónak és munkavállalónak tudnia kell
A munkaviszony nem kizárólag a munkavégzésről és a munkabér megfizetéséről szól. Ahhoz, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei megfelelően érvényesüljenek, mindkét félnek folyamatosan együtt kell működnie, amelynek egyik legfontosabb eleme a kölcsönös tájékoztatási kötelezettség.
