Munkaügyi Tudástár
Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!
Híreink
Jogszabályfigyelő vállalkozásoknak: ezekre a változásokra kell figyelni 2026 nyarán
2026 májusa és júliusa között több olyan gazdasági, pénzügyi és foglalkoztatási változás lép életbe, amely közvetlenül érintheti a vállalkozások működését.
Megújult a Munkaugyes.hu – még több szakmai tartalom, még áttekinthetőbb formában
Örömmel jelentjük be, hogy megújult a Munkaugyes.hu, cégünk szakmai oldala. A frissített felület célja, hogy a munkaügyi, HR és foglalkoztatási témák iránt érdeklődők még könnyebben és gyorsabban találjanak hasznos információkat.
Turizmus és vendéglátás: a gazdasági kihívások és a munkaerőhiány egyszerre formálják az ágazat jövőjét
A turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások működését egyszerre nehezítik a növekvő gazdasági terhek és a tartós munkaerőhiány, amelyek együttesen csökkentik az ágazat versenyképességét. A hosszú távú fejlődés érdekében elengedhetetlen a gazdasági stabilitás erősítése, valamint a szakképzett munkavállalók megtartását és utánpótlását támogató foglalkoztatási intézkedések alkalmazása.
Munkaerőhiány és gazdasági nehézségek egyszerre sújtják a fuvarozó vállalkozásokat
Az ágazati szereplők szerint a gazdasági környezet változásai, valamint az árfolyamhatások is jelentős veszteségeket okozhatnak a fuvarozóknak, nem utolsó sorban pedig egyre kevesebb fiatal választja hivatásként a közúti árufuvarozást, ezért a munkáltatók egyre nehezebben találnak megfelelő jelentkezőket a meghirdetett állásokra.
Magáncélú céges autó használata – A jóhiszemű joggyakorlás erre is vonatkozik?
A munkáltatók gyakran biztosítanak a munkavállalók számára céges gépjárművet, amelynek használata bizonyos esetekben magáncélra is engedélyezett. Sokan úgy gondolják, hogy amennyiben a munkáltató ezt a lehetőséget biztosítja, annak igénybevétele teljes mértékben a munkavállaló döntésén múlik.
Bizonytalanságban a járműjavító dolgozói – a foglalkoztatási stabilitás továbbra is kulcskérdés
A munkáltatói szervezeti átalakulások egyik legfontosabb kérdése mindig az, hogy azok milyen hatással vannak a munkavállalók foglalkoztatási biztonságára és munkafeltételeire. Egy vállalat tulajdonosi vagy szervezeti változása önmagában nem feltétlenül jelent kedvezőtlen következményt, azonban az átmeneti időszakban gyakran bizonytalanság alakul ki a dolgozók körében.
Idénymunka a mezőgazdaságban: továbbra is komoly kihívás a megfelelő munkaerő biztosítása
A mezőgazdasági idénymunka évek óta az egyik legnagyobb foglalkoztatási kihívást jelenti a hazai agrárvállalkozások számára. A munkaerőhiány nem csupán a bérek emelkedésében mutatkozik meg, hanem egyre inkább a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók hiányában is. A gazdálkodók tapasztalatai szerint ma már sok esetben nem a munkabér jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy megfelelő létszámú és felkészült dolgozót találjanak.
Az ügyvezető tájékoztatási kötelezettsége – Mikor sérül a jóhiszeműség és az együttműködési kötelezettség?
A vezető állású munkavállalókra és az ügyvezetőkre a Munka Törvénykönyve a munkaviszony általános szabályain túl fokozott bizalmi követelményeket is támaszt. Az ügyvezető feladata nem csupán a társaság napi működésének irányítása, hanem a tulajdonosok érdekeinek képviselete és a megfelelő tájékoztatás biztosítása is. A vezetői tisztségből eredő bizalom megköveteli, hogy az ügyvezető minden döntését a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján hozza meg. Ha saját üzleti érdekeit helyezi előtérbe, vagy elmulasztja a tulajdonosok megfelelő tájékoztatását, az nemcsak vezetői hiba, hanem az együttműködési kötelezettség megszegését is jelentheti.
Kötelező-e hozzájárulni az orvosi adatok átadásához a munkaköri alkalmassági vizsgálat során?
A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló csak olyan munkakörben dolgozzon, amelyet egészségi állapota alapján biztonságosan el tud látni. Ennek érdekében bizonyos munkakörök esetében kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatra kerül sor. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy a munkavállaló köteles-e hozzájárulni egészségügyi adatainak megismeréséhez, illetve hol húzódik a határ az adatvédelem és az együttműködési kötelezettség között. A bírói gyakorlat szerint a két érdek között megfelelő egyensúlyt kell kialakítani.
Megtámadható-e másfél év után a már elfogadott munkaviszony megszüntetése?
A munkaviszony megszüntetését követően előfordulhat, hogy a munkavállaló utólag úgy érzi, mégsem volt számára kedvező a munkáltató intézkedése, ezért később megpróbálja annak jogellenességét megállapíttatni. A munkaügyi jogvitákban azonban kiemelt jelentősége van a következetes joggyakorlásnak és a jogbiztonságnak. A bírói gyakorlat szerint nem egyeztethető össze a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményével, ha a munkavállaló hosszú időn keresztül elfogadja a munkaviszony megszűnését, majd évekkel később ennek ellenkezőjére hivatkozik.
Megtámadhatja-e a munkavállaló a saját kérésére történt felmondást?
A munkaviszony megszüntetése során előfordulhat, hogy a munkavállaló maga kezdeményezi a munkáltatónál a felmondását. Ennek oka lehet például az, hogy szeretné megkapni a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokat, vagy úgy ítéli meg, hogy számára ez a legkedvezőbb megoldás. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkavállaló később meggondolja magát, és már arra hivatkozik, hogy a munkáltató felmondása jogellenes volt. A bírói gyakorlat szerint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye ilyen helyzetekben is meghatározó jelentőségű.
Meddig terjed a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága?
A véleménynyilvánítás szabadsága minden munkavállalót megillető alapvető jog, azonban a munkaviszonyban ennek gyakorlása nem korlátlan. A munkavállaló jogosult kritikát megfogalmazni, javaslatot tenni vagy akár kifogást emelni a munkáltató döntéseivel kapcsolatban, ugyanakkor ezt úgy kell megtennie, hogy közben ne sértse a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, jó hírnevét vagy a munkahelyi együttműködést.
Üzemi tanács és együttműködési kötelezettség – Hogyan kell eljárnia az üzemi tanács elnökének?
Az üzemi tanács a munkavállalói részvétel egyik fontos intézménye, amelynek célja, hogy a munkavállalók érdekei szervezett formában is megjelenjenek a munkáltató működése során. Az üzemi tanács elnöke a testület képviseletében jár el, ezért jogait nem kizárólag saját személyes érdekei alapján, hanem a testület és a munkavállalói közösség érdekeit szem előtt tartva gyakorolhatja.
Munkahelyi sértegetés és emberi méltóság – Mikor sérti meg a munkavállaló az együttműködési kötelezettségét?
A munkaviszony során a munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködés nem kizárólag a munkavégzésre terjed ki. Ugyanilyen fontos, hogy a munkatársak egymással is tiszteletteljesen, kulturált módon kommunikáljanak. A Munka Törvénykönyve szerint a jóhiszeműség és tisztesség követelménye a munkaviszony valamennyi szereplőjére vonatkozik, ezért a munkatárs emberi méltóságának megsértése nem csupán etikai, hanem munkajogi következményekkel is járhat.
A jóhiszeműség, tisztesség és együttműködés elve a munkaviszonyban
A munkaviszony nem csupán jogokból és kötelezettségekből áll, hanem olyan alapvető magatartási szabályokból is, amelyek biztosítják a munkáltató és a munkavállaló közötti korrekt együttműködést. Ezt a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 6. § (2) bekezdése rögzíti, amely szerint a felek jogaikat jóhiszeműen és tisztességesen kötelesek gyakorolni, kötelezettségeiket pedig egymással együttműködve, a másik fél jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával teljesíteni.
Áprilisban is tovább emelkedtek a keresetek Magyarországon – közzétette legfrissebb adatait a KSH
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 áprilisában tovább növekedtek a keresetek Magyarországon. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete elérte a 772 200 forintot.
NIS2 Magyarországon: mely vállalkozásokat érinti és milyen kötelezettségekkel jár? - Segítünk a döntésben
2025. január 1-jén hatályba lépett Magyarországon a kiberbiztonság új szabályozási rendszere, amely az Európai Unió NIS2 irányelvének hazai átültetését valósítja meg. A szabályozás célja, hogy növelje a vállalkozások, intézmények és szolgáltatók ellenálló képességét a kibertámadásokkal, adatvesztésekkel és informatikai biztonsági eseményekkel szemben.
Mi számít elvárható magatartásnak a munkahelyen?
Egy - a sok közül - szabály, amely minden munkavállalóra és munkáltatóra vonatkozik
Júniustól megszűnt az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadásának lehetősége
Júniustól új szabályok vonatkoznak a vendégmunkások foglalkoztatására Magyarországon. 2026 júniusától jelentős változás lépett életbe a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának szabályozásában. A módosítás értelmében jelenleg nem adható ki új vendégmunkás-tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgárok részére, akik erre a jogcímre kívánnának hivatkozni.
Csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon – új KSH adatok jelentek meg
A szakértők szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is alapvetően stabilnak tekinthető, ugyanakkor több gazdasági ágazatban már érzékelhető a lassuló gazdasági környezet hatása. Egyes vállalkozások óvatosabban tervezik a létszámbővítést, míg mások átmenetileg elhalaszthatják a munkaerő-felvételt.