Mit tartalmazott az eredeti hároméves bérmegállapodás?

A 2024-ben létrejött megállapodás eredetileg úgy számolt, hogy a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban további 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik. Ennek alapján 2025-re bruttó 290 800 forintos, 2026-ra bruttó 328 600 forintos, 2027-re pedig bruttó 374 600 forintos minimálbérrel számoltak.

A hároméves megállapodás tehát eredetileg azt irányozta elő, hogy 2027-ben a teljes munkaidős minimálbér havi bruttó 374 600 forint legyen. Fontos azonban, hogy ez egy korábban kialakított bérpálya része, amelynek alapját az akkori gazdasági előrejelzések képezték.

A garantált bérminimum esetében más rendszert választottak. Annak 2025-ös összegét meghatározták, a 2026-os és 2027-es összeget azonban nem rögzítették előre a hároméves megállapodásban. A garantált bérminimum következő évi mértékéről évenként külön egyeztetés alapján döntenek.

Mi változott 2026-ra?

A gazdasági folyamatok miatt már a 2026-os minimálbér esetében szükségessé vált az eredeti pálya módosítása. A korábban tervezett bruttó 328 600 forint helyett 2026. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére bruttó 322 800 forint havonta.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben alkalmazandó garantált bérminimum 2026-ban bruttó 373 200 forint havonta. Ezek a jelenleg hatályos kötelező legkisebb bérek.

A legfontosabb összegek tehát jelenleg:

2026-os minimálbér: 322 800 Ft/hó
2026-os garantált bérminimum: 373 200 Ft/hó
Az eredeti megállapodás szerinti 2027-es minimálbér: 374 600 Ft/hó
2027-es garantált bérminimum: nincs előre rögzített összeg, annak mértékéről külön megállapodás szükséges.

Ez azért különösen érdekes helyzet, mert az eredeti 2027-es minimálbér mindössze 1 400 forinttal magasabb a jelenlegi, 2026-os garantált bérminimumnál. Ugyanakkor a két összeget nem szabad közvetlenül összekeverni: eltérő munkavállalói körre vonatkoznak, és a 2027-es garantált bérminimumról még külön döntés szükséges.

Miért kerülhet ismét napirendre a 2027-es minimálbér?

Egy több évre szóló bérmegállapodás szükségszerűen gazdasági feltételezésekre épül. A bérek emelésének tervezésekor többek között a várható inflációt, a gazdasági növekedést, a keresetek változását és a vállalkozások teljesítőképességét is figyelembe kell venni. Három év gazdasági folyamatait azonban évekkel korábban nem lehet teljes pontossággal előre jelezni.

Az eredeti bérmegállapodás kialakításakor 2027-re 3 százalékos inflációval, 4,3 százalékos GDP-növekedéssel és 7,4 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedéssel számoltak. A megállapodás ugyanakkor eleve számolt annak lehetőségével, hogy a tényleges gazdasági adatok jelentősen eltérhetnek az előrejelzésektől.

Ezért önmagában az, hogy egy több évre kialakított bérpályát később felülvizsgálnak, nem rendkívüli helyzet. A lényeg az, hogy a kötelező legkisebb munkabér emelése hosszabb távon is finanszírozható legyen, miközben a munkavállalók keresetének vásárlóereje is megfelelően alakuljon.

Mi történhet a 374 600 forintos összeggel?

A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb kérdése éppen az, hogy változatlanul tartható-e az eredetileg 2027-re meghatározott bruttó 374 600 forintos minimálbér. Mivel már a 2026-os bérpályát is korrigálni kellett, a 2027-es összeg megítélésénél ismét a tényleges gazdasági mutatók kerülhetnek előtérbe.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a 374 600 forintos összeg biztosan csökkenni fog. Azt sem lehet jelenleg kész tényként kijelenteni, hogy változatlan marad. A következő időszak gazdasági adatai és a bértárgyalások eredménye határozhatják meg, hogy szükség lesz-e újabb korrekcióra.

Mi lesz a garantált bérminimummal?

A garantált bérminimum esetében még egyértelműbb, hogy új döntés szükséges. A hároméves megállapodás ugyanis nem határozott meg konkrét 2027-es összeget. Ezért a 2027-es garantált bérminimum mértékéről külön kell megállapodni.

A kérdés munkáltatói és munkavállalói szempontból egyaránt jelentős. A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkaköröknél határozza meg a kötelező legkisebb alapbért. Az összeg változása ezért számos szakmában közvetlenül érinti a vállalkozások bérköltségeit és a munkavállalók keresetét.

A minimálbér emelése nemcsak a minimálbéreseket érinti

Gyakori tévedés, hogy a minimálbér változása kizárólag azokat érinti, akik pontosan a kötelező legkisebb munkabért keresik. A gyakorlatban a hatás ennél jóval szélesebb lehet. Ha ugyanis jelentősen emelkedik a legalacsonyabb bér, csökkenhet a különbség a kezdő, a tapasztaltabb és a nagyobb felelősséggel dolgozó munkavállalók keresete között.

Ezt nevezzük bértorlódásnak. Ha például egy tapasztalt munkavállaló bére alig magasabb az újonnan megemelt minimálbérnél vagy garantált bérminimumnál, a munkáltató könnyen arra kényszerülhet, hogy az ő fizetését is megemelje. Ellenkező esetben nehézzé válhat a meglévő bérkülönbségek szakmai indokoltságának fenntartása, és akár a munkavállalók megtartása is problémát jelenthet.

Egy minimálbér-emelés ezért akár a teljes vállalati bérstruktúrán végighaladhat. A munkáltató tényleges többletköltsége így lényegesen nagyobb lehet annál az összegnél, amely kizárólag a minimálbéren foglalkoztatott dolgozók béremeléséből következne.

Mit jelenthet egy módosítás a munkavállalóknak?

Munkavállalói oldalról természetesen elsősorban az számít, hogy mennyivel emelkedik a tényleges kereset. Ha az eredetileg tervezettnél alacsonyabb minimálbér-emelésről születne megállapodás, az kisebb nominális béremelkedést jelentene az érintetteknek. A munkabér tényleges értékét azonban nem kizárólag az emelés százalékos mértéke határozza meg.

Legalább ilyen fontos az infláció. A munkavállaló szempontjából végső soron az számít, hogy az új fizetésből mennyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni. Egy alacsonyabb infláció mellett megvalósuló mérsékeltebb béremelés adott esetben kedvezőbb reálbér-változást eredményezhet, mint egy magas infláció mellett végrehajtott nagyobb nominális emelés.

Mit jelent mindez a munkáltatóknak?

A vállalkozások számára az egyik legfontosabb szempont a kiszámíthatóság. A cégek éves költségvetéseket, bérkereteket, beruházási terveket és létszámterveket készítenek, ezért egy előre ismert minimálbér-pálya komoly segítséget jelenthet. Ugyanakkor egy gazdaságilag már nem fenntartható korábbi szám mechanikus alkalmazása szintén problémát okozhat.

A jelentősebb kötelező béremelés különösen a magas élőmunka-igényű vállalkozások számára jelenthet komoly többletterhet. A vendéglátásban, kereskedelemben, szállodaiparban, egyes szolgáltatásokban és termelési területeken a személyi jellegű ráfordítások a vállalkozás költségeinek jelentős részét képviselhetik.

A munkáltató számára ezért nemcsak az számít, hogy mekkora lesz a minimálbér, hanem az is, hogy erről mikor születik végleges döntés. Minél korábban ismerhető a következő évi kötelező bérszint, annál pontosabban tervezhetők a vállalkozás költségei, árai és létszámigénye.

A 2027-es döntés tehát jóval többről szól, mint egyetlen összegről

A minimálbér meghatározása hatással lehet a vállalkozások létszámgazdálkodására, a munkaerő-felvételre, a beruházási döntésekre, a termelékenységi elvárásokra és a vállalaton belüli teljes bérstruktúrára. Munkavállalói oldalról pedig a keresetek mellett a munkahelyek stabilitása és a reálbérek alakulása is lényeges szempont.

A következő időszakban ezért nemcsak azt lesz érdemes figyelni, hogy végül hány forint lesz a 2027-es minimálbér. Legalább ilyen fontos kérdés lesz a garantált bérminimum új összege, valamint az, hogy a kötelező bérek változása milyen további béremeléseket indít el a minimálbérnél magasabb fizetéssel rendelkező munkavállalók körében.

A Munkavilága szakértőjének véleménye

Egy több évre szóló bérmegállapodás legnagyobb előnye a kiszámíthatóság, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a gazdasági környezet jelentős változását figyelmen kívül kell hagyni. A munkavállalók számára a keresetek vásárlóerejének növekedése, a munkáltatók számára pedig a bérek fenntartható finanszírozhatósága meghatározó. A 2027-es minimálbérről ezért várhatóan nem pusztán arról kell dönteni, hogy tartható-e a korábban meghatározott bruttó 374 600 forintos összeg. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni a garantált bérminimumot, és azt is figyelembe kell venni, hogy a két kötelező bérszint változása milyen hatással lesz a teljes vállalati bérrendszerre. A hosszú távon fenntartható megoldáshoz a bérek, a termelékenység, az infláció és a gazdasági teljesítmény együttes értékelésére van szükség.

Jogszabályi háttér

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 153. § – a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításának törvényi alapja.
426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet – a 2026. január 1-jétől alkalmazandó minimálbér és garantált bérminimum összege.