A távmunka nem egyszerűen azt jelenti, hogy a munkáltató időnként megengedi a dolgozónak, hogy otthon maradjon. A Munka Törvénykönyve külön szabályozza ezt a foglalkoztatási formát, ezért mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak érdemes tisztában lennie az alapvető feltételekkel.

Mit jelent pontosan a távmunka?

Távmunkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A leggyakoribb helyszín természetesen a munkavállaló otthona, de a törvényi fogalom nem kizárólag az otthoni munkavégzésre épül.

Nagyon fontos szabály, hogy a távmunkavégzésről a munkaszerződésben meg kell állapodni. A munkáltató tehát nem kezelheti tartós távmunkaként a foglalkoztatást pusztán azért, mert a dolgozó rendszeresen otthonról végzi a feladatait. Ha a felek távmunkában kívánnak megállapodni, ennek a munkaszerződésben is meg kell jelennie.

Ki dönti el, honnan dolgozhat a munkavállaló?

A távmunka egyik fontos kérdése a munkavégzés helye. A felek a munkaszerződésben és a kapcsolódó belső szabályokban rendezhetik, hogy honnan történhet a munkavégzés. Nem célszerű abból kiindulni, hogy a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló automatikusan a világ bármely pontjáról dolgozhat. Egy másik országból történő rendszeres munkavégzés ráadásul adózási, társadalombiztosítási és más jogi kérdéseket is felvethet.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a Munka Törvénykönyve külön háttérszabályokat határoz meg a távmunkára. Ezek rendezik többek között a munkáltatói utasítási jogot, az ellenőrzést és azt is, hogy a munkavállaló milyen mértékben végez munkát a munkáltató telephelyén.

A távmunka nem jelent kötetlen munkaidőt

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy aki otthonról dolgozik, az automatikusan maga döntheti el, mikor kezd és mikor fejezi be a munkáját. Ez nem így van. A távmunka és a kötetlen munkarend két különböző fogalom. A munkavállaló dolgozhat távmunkában úgy is, hogy közben meghatározott munkaidő-beosztást kell betartania.

Ha például a munkavállaló munkaideje 8 órakor kezdődik, attól még, hogy aznap otthonról dolgozik, nem dönthet automatikusan úgy, hogy csak 10 órakor kezdi meg a munkát. Ugyanígy a távmunkavégzés sem jelenti azt, hogy a munkavállalónak a nap huszonnégy órájában elérhetőnek kell lennie. A munkaidőre, pihenőidőre és rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat távmunkában is alkalmazni kell.

Lehet-e ellenőrizni az otthon dolgozó munkavállalót?

A munkáltató távmunkavégzés esetén sem mond le az ellenőrzés jogáról. Ellenőrizheti a munkavégzést, számon kérheti a feladatok teljesítését és meghatározhatja az alkalmazandó informatikai, adatbiztonsági vagy munkaszervezési követelményeket. Az ellenőrzés módját azonban úgy kell kialakítani, hogy az ne jelentsen indokolatlan beavatkozást a munkavállaló magánéletébe.

Ez különösen érzékeny kérdés akkor, amikor a munkavégzés helye egyben a munkavállaló otthona is. A munkáltatói ellenőrzési jog ugyanis nem változtatja a magánlakást korlátlanul ellenőrizhető munkahellyé. A megfelelő tájékoztatás, az előre rögzített ellenőrzési szabályok és az adatvédelmi követelmények ezért a távmunka fontos elemei.

Ki biztosítja a számítógépet és a munkavégzés feltételeit?

A távmunkában végzett munka történhet a munkáltató által biztosított számítógéppel és más informatikai eszközökkel, de megfelelő megállapodás esetén a munkavállaló saját eszközeinek használata is szóba kerülhet. Mindkét esetben célszerű pontosan meghatározni, hogy ki felel az eszközök karbantartásáért, milyen programok használhatók, hogyan történik az adatok védelme, és mi történik műszaki meghibásodás esetén.

A céges adatok védelme távmunkában különösen fontos. Egy üzleti dokumentum, ügyféladat vagy belső rendszerhez biztosított hozzáférés ugyanolyan védelmet igényel otthoni munkavégzés során, mint a munkáltató telephelyén. A munkáltató ezért jogosult megfelelő informatikai és adatbiztonsági szabályokat meghatározni.

A munkavédelem otthon sem szűnik meg

A távmunka egyik legösszetettebb területe a munkavédelem. Attól, hogy a munkavállaló nem a munkáltató irodájában dolgozik, a munkavégzés biztonságára vonatkozó követelmények nem tűnnek el. A pontos kötelezettségek ugyanakkor attól is függnek, hogy a munkavállaló számítástechnikai eszközzel vagy más módon végzi-e a távmunkát.

A munkáltatónak ezért már a távmunka kialakításakor célszerű rendeznie a biztonságos munkavégzés feltételeit, és megfelelő tájékoztatást kell biztosítania a munkavállaló számára. A munkavállalónak pedig az előírásokat otthoni munkavégzés esetén is be kell tartania.

Ki fizeti az otthoni munkavégzés költségeit?

A távmunkával kapcsolatban rendszeresen felmerül az internet, az áram, a saját számítógép vagy az otthoni munkaterület költségének kérdése. Nem helyes abból kiindulni, hogy minden otthonról dolgozó munkavállalónak automatikusan ugyanakkora összegű térítés jár. A költségek elszámolása függhet a munkáltató által biztosított eszközöktől, a felek megállapodásától és az alkalmazandó adózási szabályoktól is.

Éppen ezért célszerű a munkáltatónak előre és egyértelműen rendeznie, hogy milyen eszközöket biztosít, mely költségeket téríti meg, illetve milyen feltételekkel használhatja a munkavállaló a saját eszközeit.

Távmunkában is lehet túlórázni

Az otthoni munkavégzés nem zárja ki a rendkívüli munkaidő keletkezését. Ha a munkavállaló kötött munkaidőben dolgozik, és a munkáltató a beosztás szerinti munkaidején túl további munkavégzést rendel el, annak munkaidő- és díjazási következményei ugyanúgy lehetnek, mintha a munkavállaló az irodában dolgozna.

Ugyanakkor itt is fontos az a szabály, hogy a munkavállaló saját döntéséből történő esti számítógépezése vagy feladatvégzése nem válik pusztán ettől automatikusan túlórává. A munkáltatóknak ezért távmunkában különösen fontos egyértelművé tenniük, hogy mikor végezhető rendkívüli munka és ki jogosult azt elrendelni.

Mit érdemes írásban rendezni?

Egy jól működő távmunka-rendszerben nem elegendő annyit rögzíteni, hogy a munkavállaló otthonról dolgozhat. Érdemes egyértelműen meghatározni a munkavégzés helyét és rendszerességét, a munkaidőt, az elérhetőséget, az ellenőrzés módját, az informatikai eszközök használatát, az adatbiztonsági követelményeket, a költségek kezelését és azt is, milyen esetekben kell személyesen megjelenni a munkahelyen.

A pontos szabályozás mindkét felet védi. A munkáltató számára kiszámíthatóvá teszi a munkaszervezést és az ellenőrzést, a munkavállaló pedig pontosan tudhatja, hogy mikor, hol és milyen feltételekkel kell rendelkezésre állnia.

Összegzés

A távmunka nem egyszerűen egy munkáltatói engedmény arra, hogy a munkavállaló időnként otthonról dolgozzon, hanem a Munka Törvénykönyve által szabályozott foglalkoztatási forma. A távmunkavégzésről a munkaszerződésben kell megállapodni, és annak keretében ugyanúgy érvényesülnek a munkaidőre, a pihenésre, a munkabérre, a munkavédelemre és a munkáltatói ellenőrzésre vonatkozó alapvető követelmények.

A Munkavilága szakértőjének véleménye

A távmunka akkor működik jól, ha nem kizárólag bizalmi kérdésként, hanem szabályozott munkaszervezési formaként kezelik. A munkáltatónak pontosan meg kell határoznia az elvárásokat, a munkavállalónak pedig ugyanúgy teljesítenie kell munkaviszonyból eredő kötelezettségeit, mintha a munkáltató telephelyén dolgozna. A megfelelő szabályozás ugyanakkor mindkét fél számára jelentős rugalmasságot biztosíthat, és számos munkakörben hosszú távon is jól működő foglalkoztatási megoldást jelenthet.

Jogszabályi háttér

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 196. § – a távmunkavégzés különös szabályai.
2013. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – a távmunkavégzés munkavédelmi követelményei.