2026. június 10. szerda Margit, Gréta
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Gyors szakmai segítség
400+ munkaügyi fogalom és magyarázat
Friss jogszabályi és munkajogi tartalmak
3 terület munkaügy, bérszámfejtés, munkavédelem
MNB Árfolyam
Ügyelet
A munkavállaló köteles a munkáltató által meghatározott helyen tartózkodni munkára készen. (Mt. 110. §)
Munkaügy Jó tudni!
Családi kedvezmény
A családi kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkentő kedvezmény. Mértéke az eltartottak számától függ. (1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 29/A. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Létra használata
A létrák biztonságos alkalmazására vonatkozó munkavédelmi szabályok összessége. (14/2004. (IV.19.) FMM rendelet)
Munkavédelem Jó tudni!
2026.06.09.

Szeretnénk kérni egy állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy egy folyamatosan működő üzemben, megoldható-e az, hogy a dolgozók a fél órás szünetüket 3x10 percben vegyék ki? Vagy mindenképp kötelező minimum egy 20 perces szünet biztosítása? Milyen megoldások vannak, ha a 3x 10 perc nem elég? (20 +10 vagy 20 + 5 + 5 esetleg?)

Jogszabály


Jogszabályi hivatkozás:
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 103. § (1) és (5) bekezdés.

Teljes válasz


A munkaközi szünet szabályai – biztosítható-e 3 × 10 perc szünet?

A kérdés megválaszolásánál a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) munkaközi szünetre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Hirdetés
Hirdetés
Az Mt. 103. § (1) bekezdése szerint:

„A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”

A jogszabály ugyanakkor nem csupán a munkaközi szünet teljes időtartamát határozza meg, hanem annak kiadására vonatkozó szabályokat is rögzíti.

Az Mt. 103. § (5) bekezdése szerint:

„A munkaközi szünetet legalább húsz percet elérő megszakítás nélküli tartamban kell kiadni.”

Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a munkaközi szünet több részletben is biztosítható, abból legalább egy résznek el kell érnie a 20 percet megszakítás nélkül.

Gyakran felmerül, hogy egy folyamatosan működő üzemben a dolgozók számára kedvezőbb lehetne három alkalommal 10 perc pihenőidő biztosítása. Munkaszervezési, egészségvédelmi vagy komfortszempontból ez valóban előnyösebb lehet, hiszen a munkavállaló többször tudja megszakítani a munkavégzését, és összességében akár hosszabb ideig is pihenhet.

A hatályos szabályozás azonban nem az összes pihenőidő hosszát, hanem a munkaközi szünet minimális egybefüggő időtartamát is meghatározza. Emiatt a kizárólag 3 × 10 perces szünetezés önmagában nem felel meg maradéktalanul az Mt. 103. § (5) bekezdésében foglalt követelménynek, mivel nem tartalmaz legalább 20 perc egybefüggő munkaközi szünetet.

A jogszabályi előírásoknak megfelelő megoldás lehet például:

• 20 perc egybefüggő szünet;
• 20 + 10 perc;
• 20 + 5 + 5 perc;
• 20 + 10 + 15 perc (9 órát meghaladó munkavégzés esetén);
• vagy bármely más felosztás, amely mellett legalább egy 20 perces megszakítás nélküli szünet biztosított.

Összefoglalva:

Bár a több rövidebb pihenőidő a munkavállalók számára akár kedvezőbb is lehet, a Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályai alapján a munkáltató akkor jár el a legbiztonságosabban és a hatósági ellenőrzések során is akkor tud egyértelműen megfelelni az előírásoknak, ha a munkaközi szünet részeként legalább 20 perc egybefüggő pihenőidőt biztosít a munkavállalók számára.

Jogszabályi hivatkozás:
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 103. § (1) és (5) bekezdés.
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →