A munkaviszony megszűnése nem jelenti azt, hogy a téves utalás megtartható

Ha a munkáltató a munkavállalónak járó utolsó munkabért szabályosan kifizette, majd ugyanazt az összeget tévedésből még egyszer átutalta, a második kifizetés mögött már nincs olyan munkabérkövetelés, amely arra a munkavállalót jogosítaná.

A Munka Törvénykönyve külön rendelkezik a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszaköveteléséről. Az Mt. 164. § szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

Ezért a munkáltatónak célszerű a téves kifizetés észlelése után haladéktalanul intézkednie, és nem csupán telefonon vagy üzenetben kérnie a pénz visszautalását.

Különösen fontos lehet, hogy a munkavállaló felismerhette-e a tévedést

Egy teljes havi vagy utolsó munkabér kétszeri, azonos vagy könnyen azonosítható összegű jóváírása olyan körülmény lehet, amelynél felmerül, hogy a munkavállalónak észlelnie kellett a kifizetés rendellenességét. Ennek jelentősége különösen akkor nő meg, ha a munkáltató csak a kifizetést követő 60 nap elteltével próbálja érvényesíteni a követelését, mert ekkor az Mt. már kifejezetten a felismerhetőséghez vagy a munkavállaló általi előidézéshez köti a visszakövetelést.

Ha pedig a volt munkavállaló a munkáltató megkeresésére maga is visszajelez, hogy a második összeget látja a bankszámláján, és egyúttal részletekben történő visszafizetést ajánl, az a későbbi jogvita során is lényeges bizonyíték lehet. Ezért az ilyen kommunikációt a munkáltatónak célszerű dokumentáltan megőriznie.

Mondhatja-e a volt munkavállaló, hogy csak havi 10 000 forintot fizet?

A munkavállaló természetesen kérhet részletfizetést, például arra hivatkozva, hogy az összeget csak havi 10 000 forintos részletekben tudja visszatéríteni. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy jogosult egyoldalúan meghatározni a tartozás visszafizetésének ütemét.

A részletfizetésről a felek megállapodhatnak. A munkáltató elfogadhatja a havi 10 000 forintos törlesztést, kérhet magasabb havi összeget, rövidebb futamidőt, vagy ragaszkodhat a követelés egy összegben történő rendezéséhez.

Mi legyen a munkáltató első lépése?

A gyakorlatban célszerű írásban rögzíteni a téves utalás időpontját, összegét, jogcímét, a helyes kifizetést és a második, jogalap nélküli kifizetést. Ezt követően a volt munkavállalót írásban fel kell szólítani a jogalap nélkül felvett összeg visszafizetésére, megfelelő teljesítési határidő megadásával.

Amennyiben a munkáltató hajlandó részletfizetést engedélyezni, annak feltételeit célszerű külön írásbeli megállapodásban rendezni. Ebben egyértelműen szerepelhet a tartozás teljes összege, a munkavállaló tartozáselismerése, az egyes részletek összege, a fizetési határidők és az a bankszámla, amelyre a visszafizetést teljesíteni kell.

Mi történik, ha a volt munkavállaló mégsem fizet?

Ha nincs megállapodás és a volt munkavállaló a jogos követelést nem teljesíti, a munkáltató jogi úton is érvényesítheti pénzkövetelését. Az alkalmazható eljárás megválasztása a követelés összegétől és jogalapjától is függhet, ezért konkrét ügyben célszerű a munkajogi igényérvényesítés szabályait külön megvizsgálni; pénzkövetelések érvényesítésében a fizetési meghagyásos eljárás is releváns lehet. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara külön tájékoztatást és nyomtatványokat biztosít a fizetési meghagyásos eljáráshoz.

A munkáltató hibája nem feltétlenül teszi a pénzt a munkavállalóévá

Lényeges különbséget tenni aközött, hogy ki okozta az adminisztrációs hibát, és aközött, hogy a munkavállaló jogosult volt-e a második kifizetésre. Attól, hogy a téves utalást a munkáltató vagy annak bérszámfejtése idézte elő, a második munkabér nem válik automatikusan jogszerű juttatássá.

A munkáltatónak ugyanakkor belső oldalról is érdemes kivizsgálnia az esetet: hogyan történhetett meg a kétszeres utalás, megfelelő volt-e a bérszámfejtés és a banki utalási lista ellenőrzése, illetve szükséges-e új kontrollpont beépítése a kilépő munkavállalók végelszámolásába.

Gyakorlati tanulság a munkáltatóknak

A kétszeresen elutalt munkabér nem egyszerűen könyvelési kellemetlenség, hanem megfelelően dokumentálandó munkajogi és pénzügyi követelést keletkeztethet. A munkáltatónak ezért érdemes gyorsan, írásban és bizonyítható módon intézkednie, a részletfizetést pedig nem informális üzenetváltásként, hanem pontos feltételeket tartalmazó megállapodásként kezelnie.

A munkavállaló számára pedig fontos tanulság, hogy egy nyilvánvalóan tévesen vagy kétszeresen érkezett munkabér attól még nem válik automatikusan megtartható összeggé, hogy a munkáltató hibájából került a bankszámlájára. A gyors egyeztetés és az írásban rendezett visszafizetés mindkét fél számára lényegesen biztonságosabb megoldás lehet, mint egy későbbi jogvita.

Szakmai javaslat – Mit tennénk a munkáltató helyében?

Ebben a helyzetben elsőként írásban dokumentálnánk a téves, kétszeres munkabér-kifizetést, és megőriznénk a volt munkavállaló azon üzenetét is, amelyben visszajelezte, hogy a második jóváírást már látja a bankszámláján, valamint havi 10 000 Ft-os visszafizetést ajánlott.

Ezt követően hivatalos írásbeli felszólítást küldenénk részére, amelyben pontosan feltüntetnénk a tévesen átutalt összeget, az utalás időpontját, a visszakövetelés jogcímét és a teljesítésre biztosított határidőt.

A havi 10 000 Ft-os részletfizetést nem tekintenénk automatikusan elfogadottnak. Megvizsgálnánk a tartozás teljes összegét és azt, hogy a felajánlott részletekkel mennyi idő alatt térülne meg a munkáltató követelése. Ha ez indokolatlanul hosszú időt jelentene, magasabb havi részletet vagy rövidebb visszafizetési időszakot javasolnánk.

Amennyiben a munkáltató méltányosságból részletfizetést engedélyez, azt kizárólag írásbeli megállapodás alapján tennénk. A megállapodásban rögzítenénk a teljes tartozást, annak elismerését, a havi részleteket, a fizetési határidőket, valamint azt is, hogy mi történik, ha valamelyik részlet határidőben nem érkezik meg.

Ha a volt munkavállaló nem működik együtt, nem fogad el észszerű visszafizetési feltételeket, vagy a megállapodás ellenére nem teljesít, a követelés jogi úton történő érvényesítését kezdeményeznénk.

Munkáltatói oldalról tehát a javasolt sorrend: dokumentálás → írásbeli felszólítás → szükség esetén írásbeli részletfizetési megállapodás → nemteljesítés esetén jogi igényérvényesítés.

Emellett belső bérszámfejtési ellenőrzést is végeznénk annak feltárására, hogyan történhetett meg ugyanazon munkabér kétszeri utalása. A cél nemcsak a tévesen kifizetett összeg visszaszerzése, hanem annak megakadályozása is, hogy hasonló hiba egy következő kilépő munkavállaló elszámolásánál ismét előforduljon.