Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell majd annak, hogy a munkanélküli (akit ezután álláskeresőnek neveznek) milyen médon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni elhelyezkedése érdekében, erre milyen időtartamot tűz ki maga elé, s milyen jellemzőket jelöl meg a keresett munkahelyre. A munkanélküli-járadékból is álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély lesz. Ez is kifejezi, hogy a járadékot az veheti igénybe, aki maga is aktívan részt vesz az álláskeresésben.

Új szabály, hogy a járadék első szakaszában, amely a járadékos idő fele, de legfeljebb három hónap, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, de a felső határa elérheti ennek kétszeresét, azaz a minimálbér 120 százalékét. Ez magasabb járadékot jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíjminimumhoz kötött felső határ. A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka a járadék, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedésre. A járadékos időt úgy kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékos időt jelent. A járadékos idő legfeljebb háromnegyed év.

Azok, akiknek nincs meg az álláskeresési járadékhoz négy év alatt teljesített legalább egyéves munkaviszony, csak legalább 200 nap, azok a minimálbér 40 százalékét jelentő álláskeresési segélyt vehetik majd igénybe. Ezt a segélyt kapják meg három hónapig - az ötven év felettiek hosszabb ideig - azok is, akik már kimerítették az álláskeresési járadékot.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)