Az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 12-i teljes ülésén részben megsemmisítette a közszféra egyes illetménytörvényeinek ama rendelkezéseit, amelyek az egyhavi külön juttatásra (13. havi illetményre) valé jogosultság feltételeit határozták meg - tartalmazza a testület MTI-hez eljuttatott közleménye.

A határozat szerint önkényes, és ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennállé jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon - január 1-jón - fennáll-e.

Az Ab kimondta: a törvényhozé a megfelelő átmeneti szabályokat sem alkotta meg a 13. havi fizetés "0" havi fizetéssé valé átalakításakor és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg.

A közalkalmazottak jogállásáról, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a Munka Törvénykönyvéről, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó kitételei más szöveggel maradnak hatályban. Ezek szerint a közalkalmazottak és a köztisztviselők évente egyhavi illetményre, a fegyveres szervek dolgozói egyhavi távolléti díjnak megfelelő juttatásra jogosultak; a Munka Törvénykönyve esetében a közigazgatási szervnél munkaviszonyban lévő dolgozók egyhavi személyi alapbérre jogosultak.

A határozat szerint ezen jogszabályok azzal a szöveggel maradnak hatályban, hogy "e juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni"; a juttatás mértéke a januári illetmény.

Korábban több munkavállalói és érdekképviseleti szervezet és egy magánszemély kérte alkotmánybírósági beadványában annak megállapítását, hogy az addig 13. haviként adott juttatás rendszerének módosítása a nyugdíjba vonulékat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a 2004. második felében felmentett közalkalmazottakat pedig jogtalanul zárja ki e körből.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)