A FigyelőNet informáciéi szerint a kormányzati körből is érkeztek figyelmeztetések, azonban ezek hidegen hagyták a döntéshozékat.

A június végén bejelentett kormányzati intézkedések során Gyurcsány Ferenc kormányfő eldöntött tényként közölte a nagyvilággal: emelkedik a minimálbér, és annak összegét végzettséghez kötik. Így 2006. január elsejótől az adómentes minimálbér összege a jelenlegi 57 ezerről 63 ezer forintra nő, ezzel szemben nem lesz adómentes, de kötelező lesz bevezetni az érettségizetteknek járó 70, illetve a felsőfokú végzettségűeket megillető 77 ezer forintos minimálbért.

A hír a minimálbéren foglalkoztatottakat örvendeztette meg. Egyes közgazdászok szerint ez a lépés tovább növelheti a büdzsé hiányát, míg a szakszervezetek szerint mindez kevés a boldogsághoz. A munkadók sokallják az emelést, és – a szokásos, többször hangoztatott szélamaikat ismét elővéve – a béreket terhelő kiadások csökkentését kérik. Ráadásul tovább csökkentheti a tervezet népszerűségét az az ötlet, hogy a létminimumhoz kötik a minimálbért, ez ugyanis korlátozza az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) amúgy is csekélyke mozgásterét.

Biztosan emelnek

A kormány azéta a füle botját sem mozdította a kritikákra, csupán annyi vált nyilvánvalévá, hogy készül a törvényszöveg kodifikáciéja. Sőt, Molnár Albert, a pénzügyi tárca politikai államtitkára egy sajtébeszélgetésen már a 2010-ig tervezett minimálbér sávjait ismertette. E szerint évente nagyjából 10 százalékkal nő a minimálbér, és 2010-re az alsé sáv eléri a 90 ezer forintot, 100 ezer lesz a középiskolát végzettek, míg 110 ezer forint a felsőfokú végzettségűeket illető minimálbér.

Csak ritkán segít

Az elméleti közgazdasági modellek a munkáltatók piaci erejótől függően eltérő hatást várnak a minimálbérek ilyetén emelésétől – mondta a FigyelőNetnek Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója. Például egy kistelepülésen, egyetlen foglalkoztató – monopszémium – esetén, bizonyos egyéb tényezők egybeesésekor a foglalkoztatás és a bérek emelkedésével is járhat egy emelés – azaz nagyon ritka feltételek teljesülése esetén.

Ezenfelül igazán csak a múlt történéseiből lehet következtetni arra, hogy mit is hoz a minimálbér növekedése. A 2001-2002-es bérfejlesztés mindenesetre érezhető, 1,5–2,5 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel járt. Ezzel párhuzamba állíthaté, hogy Magyarországon évente mindössze 1 százalékkal tudják növelni a foglalkoztatást. Vagyis több év munkahelyteremtésre fordított erőfeszítését dobta sutba ez az intézkedés. Egy kutatásra alapozva Köllő azt állítja, hogy 1 százalékos béremelkedés 0,3 százaléknyi, az iskolázatlan csoportokon belül pedig 0,4 százaléknyi foglalkoztatáscsökkenéshez vezet. Mindezt azonban a nyers adatokból nem lehet kiolvasni, tisztított adatsorra van szükség ahhoz, hogy lássuk a csökkenést.

Az emelés egyértelműen az alacsony képzettséggel, alacsony presztízsű munkét végzők munkavállalási esélyeit rontja. Ezt támasztják alá az előző radikális béremelést követő kutatások is – tette hozzá Köllő. A lépés mindezen felül a regionális leszakadást is erősíti. Vagyis összességében kimondhaté, hogy Magyarországon a foglakoztatás csökkenésével jár a minimálbér radikális emelése.

Nem lesz hatása?

Egyes makroközgazdászok kevésbé borúlátéak a bejelentéssel kapcsolatban. Ékes Ildiké, az Ecostat kutatója szerint a minimálbér emelése semmilyen hatással nem lesz a munkaerőpiacra. A lépés egyetlen valészínű hatása az lehet, hogy a ténylegesen minimálbéren alkalmazottak esetében a munkavállalók dönthetnek úgy, hogy néhány – nélkülözhető – alkalmazott bérét nem emelik, azonban a megmaradó alkalmazottak teljesítménykövetelményeit növelik. Ékes valészínűtlennek tartja, hogy nagyon sok vállalkozás menekül a csődvédelembe, hiszen az elmúlt évek minimimálbér-emelései gyakorlatilag felemésztették a nagyon kis profitrátával dolgozó szektorokat. A minimálbérre bejelentett cégekre, egyéni, illetve kényszervállalkozókra – akiknek száma egyébként többszázezerre tehető – azonban csak csekély hatással lesz. Ezek a cégek általában lenyelik a tehernövekedést. Olyan esetben, amikor a fizetés egy része minimálbér formájában, hivatalosan kerül kifizetésre, már kérdéses a helyzet. Ha az alkalmazott alkupozíciója gyengébb, akkor az alkalmazottal nyeletik le az emelés hatását.

Pedig figyelmeztettek

Az előző minimálbér-emelés tapasztalata alapján a költségvetés helyzetét is ronthatja, ha a kormány tartja magát elképzeléseihez, és megemeli, valamint differenciálja a minimálbért – a FigyelőNet informáciéi szerint kormányzati elemzők ezt bizonygatták feletteseiknek a nyár folyamán a minimálbér-emeléssel kapcsolatban. Értesüléseink szerint ugyanakkor ezeket a véleményeket az illetékes döntéshozék nem vették figyelembe.

Csak akkor nőnének ugyanis a költségvetés bevételei, ha az a foglalkoztatás emelkedésével járna, és nem növekedne az adóelkerülés, ami azonban a korábbi emelés hatásvizsgálatai alapján nem valészínű. Az emelés – hasonléan a 2001–2002-es nagy minimálbérugrásokhoz – csökkenti a munkaerő iránti keresletet, ezáltal csökkenti a foglalkoztatás szintjót és emeli a munkanélküliséget – állították az említett kormányzati elemzők. Ezzel azonban Ékes nem ért egyet, ugyanis szerinte a minimálbér emelése miatt makroszinten nem fog csökkenni a foglalkoztatás mértéke.

Ki jár rosszul?

Felmerült az a kritika is, hogy a munkabér tömegének emelkedése leginkább a kisvállalkozásokat sújtja – amellyel Köllő is egyetért. Pontosan azt a szektort, ahol 2002-től megállt a foglalkoztatottak számának növekedése – és amelynek erősítését a kormányzat már oly sokszor zászlajára tűzte. További probléma, hogy a foglalkoztatottság leginkább az elmaradott régiékban csökkenhet, ez pedig további regionális differenciálédáshoz – egyes régiék leszakadásához – vezet.

A szegényebbeknek sem feltétlenül kedvez az emelés. Több kormányzati dokumentum és kutatási jelentés (lásd az alábbi idézeteket) is kiemeli, hogy a szegénység kockázata az állástalanok körében a legmagasabb, vagyis a legszegényebb rétegeknek általában nincs munkajövedelmük. Nekik tehát nem hoz semmit a magasabb minimálbér, helyette a hazai középréteg – a számlázé kényszervállalkozók, illetve a minimálbérért kisvállalkozásnál dolgozók – terheit növelné.

Uniós elvárások

Bár a bevándorlástól tartó osztrák szomszédaink szívesen vennék, ha az alacsony magyar bérek gyorsabban emelkednének, az Uniós irányelvek nem foglalkoznak a minimálbérrel. Számos tagországban nem is létezik ez az intézmény. A munkaerőpiacot érintő Uniós ajánlások többsége a foglalkoztatás növelését és a rugalmas alkalmazkodás javítását tűzi ki célul – ezek elérése viszont az emeléssel egyre kétségesebbé válik.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)