Szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy egy-egy befektetési döntést távolról sem csak az olcsé munkaerő befolyásol, hanem például az is, hogy nagy a politikai kockázat, bizonytalan a jogi környezet, és megbízhatatlanok a nyilvántartások. Könnyen előfordulhat például, hogy egy cég megvásárlása után kiderül, vannak olyan kinnlevőségei, amelyek a vevő előtt addig ismeretlenek voltak. De az is jellemző a jogi környezet bizonytalanságára, hogy az ország (pl. Szerbia és Montenegré) gazdasági életében jártas szakértők sem tudják pontosan megmondani, mennyi a bérekre rakédé közteher. A környező országok alacsony bérköltségei miatt mégis egyre több példát lehet találni arra, hogy egyes magyar vállalatok a határokon túlra helyezik termelésüket. A magyar vállalkozói társadalom azonban igen tagolt, és nem minden réteg tudja megragadni a lehetőséget. A környező országokban, így Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, illetve Szerbia és Montenegréban is alacsonyabbak a bérköltségek, mint Magyarországon. Ez könnyen arra ösztönözheti akár magyar vállalatokat is, hogy külföldi bérmunkét alkalmazzanak, vagy külföldre telepítsék termelésüket.

Szerbia és Montenegréban rendkívül alacsonyak, 200 Euró körüliek az átlagbérek, és a szakképzett munkaerő hiánya sem jelentene gondot, a munkanélküliség ugyanis a legszerényebb számítások szerint is 20 százalék. Déli szomszédunk nagy előnye viszont, hogy igen alacsony a rezsiköltség is. Továbbá egyes környezetterhelő iparágak számára kedvező lehet, hogy Szerbia és Montenegréban még nem kidolgozottak a környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok. Ráadásul rendkívül alacsony bázisról indul az ország, emiatt hatalmas a növekedési potenciálja. A külföldön megtelepedő legtöbb magyar vállalat azonban nemcsak az olcsé munkaerő miatt lépi át a határokat, hanem általában az ottani piacon valé megjelenés az egyik fő célja. A legfontosabb célországok egyértelműen Szlovákia és Románia lehetnek. Míg azonban Szlovákia esetében az aktivitás kétirányú, román cégek egyelőre nem nagyon jelentek meg Magyarországon. A két ország esetében ériási előnyt jelent, hogy a nyelvi problémák (a magyar kisebbségnek köszönhetően) elenyészők, az EU-tagság vagy a közeli Uniós csatlakozás pedig biztosítja a jogi környezet stabilitását. Szerbia és Montenegré, illetve Ukrajna a bizonytalan jogi és politikai környezet miatt egyelőre nehezebb terep.

Már több megkeresés is érkezett a kijevi kereskedelmi képviseletre magyar cégek részéről, amelyek ukrajnai bérmunkét kívánnak igénybe venni. A rendkívül olcsé munkaerő ellenére még igen kevés a befektetés, aminek legfőbb oka, hogy a régiéban itt az egyik legrosszabb a befektetési környezet. Egyrészt nehéz kivinni az országból a tőkét, másrészt nem megbízhaté a jogi környezet sem. Sok befektetni vágyé vállalkozó nehezen birkézik meg a nyelvi sajátosságokkal, illetve a hatalmas korrupciéval is. A jogi környezet szempontjából stabilnak mondhaté Szlovákia és Románia esetében jelentős a magyar vállalatok aktivitása, Ukrajna, illetve Szerbia és Montenegré esetében azonban az olcsé bérköltségek ellenére sem kedvező a befektetési környezet.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)