Az eset ismertetése

Az egyik jogvitában egy gazdasági társaság ügyvezetője olyan üzleti döntéseket hozott, amelyek során saját gazdasági érdekei előnyt élveztek a társaság érdekeivel szemben. A tulajdonosok később azt is kifogásolták, hogy az ügyvezető több fontos gazdasági eseményről, szerződésről és üzleti döntésről nem adott megfelelő tájékoztatást, így nem tudtak megalapozott döntéseket hozni a társaság működésével kapcsolatban. Az ügyvezető azzal védekezett, hogy vezetőként önálló döntési jogosultsággal rendelkezett, ezért nem volt köteles minden egyes üzleti kérdésről részletes tájékoztatást adni.

A vita során a bíróságnak azt kellett megítélnie, hogy az ügyvezető magatartása összeegyeztethető-e a vezető állású munkavállalóval szemben támasztott fokozott bizalmi követelményekkel, illetve sérült-e az együttműködési kötelezettség.

A bíróság döntése

A bíróság kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló és különösen az ügyvezető jogviszonyát kiemelt bizalmi kapcsolat jellemzi. Ebből következően az ügyvezető köteles a társaság érdekeit saját érdekei elé helyezni, valamint a tulajdonosokat minden olyan lényeges körülményről megfelelő időben és megfelelő tartalommal tájékoztatni, amely a társaság működését vagy gazdálkodását érinti. A bíróság hangsúlyozta, hogy az együttműködési kötelezettség nem kizárólag a munkáltató és a munkavállaló között áll fenn, hanem a vezető és a tulajdonosok kapcsolatában is meghatározó jelentőségű. Ha az ügyvezető saját üzleti érdekeit helyezi előtérbe, vagy elhallgat olyan információkat, amelyek a tulajdonosok döntéseit befolyásolhatják, az sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ügyvezető nem tekintheti a társaság működését saját vállalkozásának, hanem minden esetben a tulajdonosok érdekeinek megfelelően köteles eljárni. A lényeges gazdasági döntésekről, kockázatokról és üzleti eseményekről időben tájékoztatnia kell a tulajdonosokat, hogy azok megalapozott döntéseket hozhassanak. A tulajdonosok számára ugyanakkor fontos, hogy a vezetői beszámoltatás és az ellenőrzési mechanizmusok megfelelően működjenek, hiszen ezek biztosítják a társaság átlátható működését. A vezetői önállóság nem jelent korlátlan döntési szabadságot, hanem fokozott felelősséggel és együttműködési kötelezettséggel párosul.

Kapcsolódó jogszabály

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
6. § (2) bekezdés – Jóhiszeműség, tisztesség és együttműködési kötelezettség.

Bírósági döntések

EBH 2008.1718.

Összegzés

A bírói gyakorlat szerint a vezető állású munkavállalóktól az átlagosnál magasabb fokú lojalitás és együttműködés várható el. Az ügyvezető köteles a társaság érdekeit elsődlegesen szem előtt tartani, a tulajdonosokat megfelelően tájékoztatni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely saját üzleti érdekeit helyezi előtérbe. A bizalom a vezetői jogviszony alapja, ezért annak megsértése súlyos munkajogi és polgári jogi következményekkel is járhat.