A mezőgazdasági idénymunka évek óta az egyik legnagyobb foglalkoztatási kihívást jelenti a hazai agrárvállalkozások számára. A munkaerőhiány nem csupán a bérek emelkedésében mutatkozik meg, hanem egyre inkább a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók hiányában is. A gazdálkodók tapasztalatai szerint ma már sok esetben nem a munkabér jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy megfelelő létszámú és felkészült dolgozót találjanak.
A mezőgazdasági idénymunka foglalkoztatását Magyarországon az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai teszik lehetővé. A hatályos rendelkezések alapján egy munkavállaló mezőgazdasági idénymunka keretében évente legfeljebb 210 napig foglalkoztatható, amelyből az első 120 nap kedvezményes közteher mellett teljesíthető. Ezt követően a munkáltató magasabb összegű közterhet köteles fizetni minden további foglalkoztatási nap után.
A gyakorlatban a legtöbb gazdaság visszatérő brigádokkal dolgozik, akik a metszéstől kezdve a zöldmunkákon át egészen a szüretig ellátják a szezonális feladatokat. Az állandó munkacsoportok jelentős előnyt jelentenek, hiszen a megfelelő szakmai tapasztalat a szőlészetben és más növénytermesztési ágazatokban közvetlenül befolyásolja a munka minőségét és hatékonyságát. Az ágazat szereplőinek beszámolói szerint ugyanakkor egyre nehezebb új munkavállalókat bevonni. A tapasztalatlan dolgozók betanítása jelentős időráfordítást igényel, miközben a szezonális munkák többsége szoros határidőkhöz kötött. Ez különösen igaz a metszési, növényvédelmi és szüreti időszakokra. Az idei szezonban az idénymunka órabére számos térségben nettó 2 500–3 000 forint között mozog. A brigádszervezés továbbra is meghatározó szerepet tölt be, hiszen a brigádvezetők nem csupán a munkaerő toborzását végzik, hanem sok esetben az utazás megszervezését, a munkavállalók bejelentését, valamint a folyamatos létszám biztosítását is vállalják. Ez jelentős adminisztratív és szervezési feladatot jelent számukra.
A munkaerőhiány nem kizárólag a fizikai idénymunkákat érinti. A mezőgazdasági vállalkozások egyre nagyobb nehézségekről számolnak be a megfelelő szakértelemmel rendelkező gépkezelők és traktorvezetők felvétele során is. A korszerű mezőgazdasági gépek kezelése speciális ismereteket igényel, miközben a szezonális munkacsúcsok gyakran hétvégi vagy munkaszüneti napi munkavégzést is szükségessé tesznek. Munkaügyi szempontból jól látható tendencia, hogy a szezonális munkaerőpiacon jelentősen megerősödött a munkavállalók alkupozíciója. A foglalkoztatók egyre gyakrabban alkalmazkodnak a munkavállalók rendelkezésre állásához, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt számos munkafolyamat időben nem halasztható.
A szakemberek szerint a mezőgazdasági idénymunka hosszú távú stabilitása érdekében a bérek emelése önmagában már nem jelent elegendő megoldást. Legalább ilyen fontos a kiszámítható foglalkoztatás, a megfelelő szakmai utánpótlás biztosítása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. A munkaerőhiány kezelése egyre inkább komplex foglalkoztatáspolitikai kérdéssé válik, amely a mezőgazdaság versenyképességére is közvetlen hatással van.