Szakmai információk
2026.06.29.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – Milyen adatokról és körülményekről kell kötelezően tájékoztatni a munkavállalót?
A munkaviszony során nemcsak a munkavállalót terheli tájékoztatási kötelezettség, hanem a munkáltatót is. A Munka Törvénykönyve számos olyan esetet nevesít, amikor a munkáltató köteles előzetesen vagy írásban tájékoztatni a munkavállalót annak érdekében, hogy jogait megfelelően gyakorolhassa, illetve kötelezettségeit teljesíteni tudja.
A megfelelő tájékoztatás nem pusztán jogszabályi kötelezettség, hanem a jogszerű foglalkoztatás egyik alapvető feltétele. Ha a munkavállaló nem kapja meg a szükséges információkat, könnyen előfordulhat, hogy nem tud eleget tenni munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek, vagy nem tudja érvényesíteni törvényben biztosított jogait.
A Munka Törvénykönyve 46–47. §-ai részletesen meghatározzák, hogy a munkaviszony kezdetét követően a munkáltatónak milyen munkafeltételekről kell írásban tájékoztatnia a munkavállalót. Ide tartozik többek között a napi munkaidő, a munkarend, a munkabér kifizetésének módja és időpontja, a szabadság kiadásának szabályai, a felmondási idő megállapítása, valamint a munkáltatónál irányadó kollektív szerződésre vonatkozó információk.
A munkáltató adatkezelési kötelezettségei szintén kiemelt jelentőségűek. Az Mt. 10. § (5) bekezdése alapján a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell személyes adatainak kezeléséről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy milyen adatokat kezel a munkáltató, milyen célból, mennyi ideig, valamint kik férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz.
Egyre több munkahelyen alkalmaznak kamerarendszereket, beléptető rendszereket, GPS-alapú járműkövetést vagy egyéb elektronikus ellenőrzési megoldásokat. A Munka Törvénykönyve 11/A. § (1) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat minden olyan technikai eszköz alkalmazásáról, amely a munkavállaló ellenőrzésére szolgál.
A munkáltató akkor is köteles tájékoztatást adni, ha a munkavállaló személyiségi jogainak gyakorlását vagy munkaidőn kívüli magatartását valamilyen szabály korlátozza. Ilyen korlátozás csak kivételes esetben alkalmazható, és arról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Ez különösen fontos azokban a munkakörökben, ahol a munkáltató jogos gazdasági érdeke fokozott védelmet igényel.
Külön tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót akkor is, ha személyében változás következik be. Ilyen esetben az új munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint arról is, hogy ez milyen hatással van a munkaviszony feltételeire.
A munkáltató köteles a munkabér elszámolásáról is megfelelő tájékoztatást adni. Az Mt. 155. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásban kell tájékoztatni a munkavállalót a munkabér elszámolásáról. A bérjegyzéknek olyannak kell lennie, hogy abból a munkavállaló ellenőrizni tudja a részére kifizetett munkabér helyességét és annak számítási módját.
A bírói gyakorlat következetesen hangsúlyozza, hogy a tájékoztatásnak nem csupán formálisnak kell lennie, hanem ténylegesen alkalmasnak arra, hogy a munkavállaló megismerhesse jogait és kötelezettségeit. Amennyiben a munkáltató lényegesen megváltoztatja a munkakörülményeket, köteles részletes tájékoztatást adni a változásokról és azok gyakorlati következményeiről.
Ezt erősítette meg az EBH 2013.M.20. számú elvi bírósági határozat is, amely szerint a munkáltató köteles megfelelő részletességgel tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzés feltételeinek jelentős változásáról. A döntés rámutat arra, hogy a munkavállaló csak akkor tudja megfelelően gyakorolni jogait és teljesíteni kötelezettségeit, ha minden lényeges információ időben a rendelkezésére áll.
A gyakorlatban a legtöbb munkaügyi vita nem abból ered, hogy a munkáltató szándékosan megsérti a jogszabályokat, hanem abból, hogy a megfelelő tájékoztatás elmarad vagy hiányos. Ezért minden munkáltató számára célszerű a tájékoztatási kötelezettségeket írásban dokumentálni, és gondoskodni arról, hogy azok igazolható módon eljussanak a munkavállalóhoz.
A megfelelő tájékoztatás mindkét fél érdeke. A munkáltató számára csökkenti a munkaügyi jogviták kockázatát, míg a munkavállaló számára biztosítja, hogy jogaival tudatosan élhessen, kötelezettségeit pedig jogszerűen teljesíthesse. A jól működő munkaviszony egyik legfontosabb alapja ma is az egyértelmű, pontos és dokumentált kommunikáció.
Jogszabályi hivatkozások:
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről – 8. §, 9. §, 10. § (5), 11/A. §, 46–47. §, 155. §, 38. §
Bírói gyakorlat:
• EBH 2013.M.20. – A munkáltató köteles megfelelően tájékoztatni a munkavállalót a munkafeltételek lényeges változásáról, hogy jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni tudja.
A Munka Törvénykönyve 46–47. §-ai részletesen meghatározzák, hogy a munkaviszony kezdetét követően a munkáltatónak milyen munkafeltételekről kell írásban tájékoztatnia a munkavállalót. Ide tartozik többek között a napi munkaidő, a munkarend, a munkabér kifizetésének módja és időpontja, a szabadság kiadásának szabályai, a felmondási idő megállapítása, valamint a munkáltatónál irányadó kollektív szerződésre vonatkozó információk.
A munkáltató adatkezelési kötelezettségei szintén kiemelt jelentőségűek. Az Mt. 10. § (5) bekezdése alapján a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell személyes adatainak kezeléséről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy milyen adatokat kezel a munkáltató, milyen célból, mennyi ideig, valamint kik férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz.
Egyre több munkahelyen alkalmaznak kamerarendszereket, beléptető rendszereket, GPS-alapú járműkövetést vagy egyéb elektronikus ellenőrzési megoldásokat. A Munka Törvénykönyve 11/A. § (1) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat minden olyan technikai eszköz alkalmazásáról, amely a munkavállaló ellenőrzésére szolgál.
A munkáltató akkor is köteles tájékoztatást adni, ha a munkavállaló személyiségi jogainak gyakorlását vagy munkaidőn kívüli magatartását valamilyen szabály korlátozza. Ilyen korlátozás csak kivételes esetben alkalmazható, és arról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Ez különösen fontos azokban a munkakörökben, ahol a munkáltató jogos gazdasági érdeke fokozott védelmet igényel.
Külön tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót akkor is, ha személyében változás következik be. Ilyen esetben az új munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint arról is, hogy ez milyen hatással van a munkaviszony feltételeire.
A munkáltató köteles a munkabér elszámolásáról is megfelelő tájékoztatást adni. Az Mt. 155. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásban kell tájékoztatni a munkavállalót a munkabér elszámolásáról. A bérjegyzéknek olyannak kell lennie, hogy abból a munkavállaló ellenőrizni tudja a részére kifizetett munkabér helyességét és annak számítási módját.
A bírói gyakorlat következetesen hangsúlyozza, hogy a tájékoztatásnak nem csupán formálisnak kell lennie, hanem ténylegesen alkalmasnak arra, hogy a munkavállaló megismerhesse jogait és kötelezettségeit. Amennyiben a munkáltató lényegesen megváltoztatja a munkakörülményeket, köteles részletes tájékoztatást adni a változásokról és azok gyakorlati következményeiről.
Ezt erősítette meg az EBH 2013.M.20. számú elvi bírósági határozat is, amely szerint a munkáltató köteles megfelelő részletességgel tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzés feltételeinek jelentős változásáról. A döntés rámutat arra, hogy a munkavállaló csak akkor tudja megfelelően gyakorolni jogait és teljesíteni kötelezettségeit, ha minden lényeges információ időben a rendelkezésére áll.
A gyakorlatban a legtöbb munkaügyi vita nem abból ered, hogy a munkáltató szándékosan megsérti a jogszabályokat, hanem abból, hogy a megfelelő tájékoztatás elmarad vagy hiányos. Ezért minden munkáltató számára célszerű a tájékoztatási kötelezettségeket írásban dokumentálni, és gondoskodni arról, hogy azok igazolható módon eljussanak a munkavállalóhoz.
A megfelelő tájékoztatás mindkét fél érdeke. A munkáltató számára csökkenti a munkaügyi jogviták kockázatát, míg a munkavállaló számára biztosítja, hogy jogaival tudatosan élhessen, kötelezettségeit pedig jogszerűen teljesíthesse. A jól működő munkaviszony egyik legfontosabb alapja ma is az egyértelmű, pontos és dokumentált kommunikáció.
Jogszabályi hivatkozások:
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről – 8. §, 9. §, 10. § (5), 11/A. §, 46–47. §, 155. §, 38. §
Bírói gyakorlat:
• EBH 2013.M.20. – A munkáltató köteles megfelelően tájékoztatni a munkavállalót a munkafeltételek lényeges változásáról, hogy jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni tudja.
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →