Az európai uniós OECD-tagállamok béralakulása – jelentős különbségek és gyors kelet-közép-európai felzárkózás
Az OECD legfrissebb béradatai alapján továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg az Európai Unió OECD-hez tartozó tagállamainak kereseti szintjei között. A nyugat- és észak-európai országok éves átlagbérei lényegesen magasabbak a közép- és kelet-európai tagállamokban mérhető összegeknél. A százalékos bérnövekedés ugyanakkor több felzárkózó országban gyorsabb volt, mint a már eleve magas kereseti szinttel rendelkező tagállamokban.
Az adatok értelmezése
A nominális bérnövekedés azt mutatja meg, hogy folyó áron hány százalékkal emelkedett az éves átlagkereset. Ez nem azonos a reálbér növekedésével, mert nem veszi figyelembe az inflációt. Egy országban tehát jelentős nominális bérnövekedés mellett is csökkenhetett a keresetek tényleges vásárlóereje, ha az árszínvonal ennél gyorsabban emelkedett. A havi átlagbér az OECD éves adatának tizenketted része. Nem egy konkrét munkavállaló havi fizetését vagy a mediánkeresetet mutatja, hanem a teljes gazdaságra számított éves átlag egyszerű havi megfelelőjét. A magasabb keresetek az átlagot felfelé húzhatják, ezért a számokat nem szabad úgy értelmezni, mintha minden munkavállaló ekkora fizetést kapna.
Magyarország gyors százalékos bérnövekedése fontos felzárkózási folyamatot jelez, de a kereseti különbségek még mindig jelentősek. A tartós közeledéshez nemcsak további béremelésekre, hanem a termelékenység, a képzettség, a technológiai fejlettség és a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek növelésére is szükség van.
Forrás: OECD, Average Annual Wages Database, Current prices – Euro. Az adatok teljeskörűsége és az egyes országokra vonatkozó legutolsó elérhető év eltérhet.