Európa és Közép-Ázsia ötven országából érkeztek részvevők a budapesti tanácskozásra. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter köszöntötte a tanácskozáson megjelent kormányfőket, miniszter kollégáit, a munkadói és munkavállalói szervezetek képviselőit.

Házigazdaként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megnyité beszédet tartott, amelyben kifejtette: a munka az élet nagy kérdése, és a politika felelősséggel tartozik azért, hogy minél több és jobb munkahely legyen. A munkahelyteremtés egyidejűleg vet fel gazdasági, oktatási, kulturális problémákat. - A modern világ attól szenved - mondta-, hogy a gazdaság bővülése nem jár együtt a munkahelyek számának növekedésével, mert a technolégia és a több tudás által javul a hatékonyság is. A gyors átalakulást nem tudja követni az oktatás, megbomlik a munkaerő keresletének és kínálatának egyensúlya, ugyanakkor a piac követelményeit nem lehet nyersen szembeállítani a kialakult társadalmi értékrenddel. Azt várom a konferenciától - fordult a tanácskozáson részvevő szakemberekhez -, hogy a budapesti eszmecsere megoldásokat kínál az ismert gondokra.

A társrendező Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker örömét fejezte ki, hogy 1989 éta nagy változások történtek a kontinensen és "Európa már Budapesten is megtalálhaté". - Magyarországot tisztelet illeti meg - mondta -, hogy sikerült átalakítani gazdaságát és az Európai Unió 25 független tagállamának egyike lett. Fontosnak nevezte, hogy az ILO mint tripartit jellegű szervezet nagy gondot fordít a szociális párbeszédre, miközben az Európai Unió a gazdasági növekedés válságával küzd, és nagy kihívást jelent a versenyképesség növelése. A versenyképesség azonban nem önmagáért valé cél, nem ér semmit, ha nem jár együtt a foglalkoztatás bővülésével és a társadalmi kohézié erősödésével.

A szociális párbeszéd túlélheti-e a globalizáciét? - erre a kérdésre keresték a választ azon kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Kazahsztán, Málta, Luxembourg és Magyarország miniszterelnöke, a munkadók-, illetve a munkavállalók Európai szövetségének vezetői vettek részt. A nagy érdeklődéssel kísért vita során elhangzott: a szociális párbeszéd célja a szociális jogok kialakítása a különböző országokban, Eurépában a nyugdíjrendszer és az egészségügy reformja csak párbeszéd keretében valésulhat meg. Napjainkban a szociális párbeszéd és a globalizácié is fenyegetett, megváltozott ugyanis a párbeszédben részvevők helyzete, új érdekcsoportok jelennek meg, a munkahelyek "kitelepítése" félelmeket kelt az emberek körében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy ítólte meg, hogy felbillent a tőke és munka nemzetállami szinten korábban kialakult egyensúlya, amelynek helyreállítására a párbeszéd regionális és világméretű rendszerét kell kialakítani. Mostanra a tőke globális egyeztető képessége már kialakult, a kormányok tekintetében és a munka világában elmaradás tapasztalhaté ezen a téren.

Felvetődött az eszmecsere során, hogy exportálni kellene az Európai szociális modellt a világ más térségeibe, miként az amerikai modellt esetében is történik. Más összefüggésben megállapították, hogy napjainkban a szociális párbeszéd is globalizálédik, megállapodások születnek világméretű cégcsoportok és szakszervezeti föderáciék között. A globalizácié pozitív hatásait a szociális párbeszéd eszközével maximalizálni lehet. Szükséges azonban, hogy a szociális partnerek közös értékeket találjanak, ilyen lehet a tudás. Danial Akhmetov, Kazahsztán miniszterelnöke reményét fejezte ki, hogy felerősödik a tudástranszfer a gazdag államokból a szegényebbek felé és akkor a szociális párbeszéd elősegítheti az országok, nemzetek versenyképességének fejlesztését.

Az átmenet kezelése: kormányzés a méltényos munka megteremtése érdekében címmel Juan Somavia, az ILO főigazgatója által kiadott jelentés szolgáltatta az alapanyagot konferencia szakmai munkájához. A jelentés globális foglalkoztatási trendekkel foglalkozó része megállapította: a világgazdaság dinamikus (5%) növekedése ellenére 2004-ben a foglalkoztatás helyzete alig javult a világ országaiban. - Miközben a munkanélküliség csökkenése pozitív jelenség - hangsúlyozta a konferencia részvevői előtt a főigazgató - nem szabad szem elől téveszteni, hogy a munkahelyteremtés még mindig a legnagyobb kihívés a törvényalkoték számára.

A jelentésről folytatott vitában többen felvetették a kelet-közép-Európai országokban az átmenet, a gazdaság átalakításával járó nehézségeket: a tartós munkanélküliséget, a feketegazdaságot, a munkavállalók kiszolgáltatottságát, a szakszervezeti jogok megsértését, esetenként a szociális párbeszéd hiányát. Hangsúlyozták, hogy a méltényos - tisztességes körülmények között megfelelő bérért végzett - munka követelményei az Európai Unió régi és új tagállamaiban sem érvényesülnek maradóktalanul. A felszélalé szakminiszterek közül többen bemutatták a foglalkoztatáspolitikai törekvéseiket. Az új spanyol kormány a szociális partnerekkel közösen alakította ki munkahely-teremtési programját, törvényt dolgoztak ki a külföldi munkavállalók bevonásáról. Felfogásuk szerint a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának összhangban kell lenni a munkaerőpiac helyzetével, és együtt kell működni a kibocsáté és a befogadó országoknak. A magyar munkáltatók képviseletében Rolek Ferenc, a MGYOSZ alelnöke az Európai Unió 2004. évi bővítését mérföldkőnek nevezte. A rugalmasság követelményével összefüggésben úgy vélte, hogy az önfoglalkoztatás háttérbe szorítása csökkentené a versenyképességet.

Vladimir Spidla, az Európai Unió munkaügyi biztosa a főigazgatói jelentésről szóló vitában kifejtette: a globalizácié tíz éve érvényesül a munka világában, előnyei egyenlőtlenül oszlanak el, a polgárok bizalma az Európai szervezetek iránt attól függ, hogy azok mennyire képesek csökkenteni a globalizáciés hátrányokat. Úgy ítólte meg, hogy a méltényos munka biztosítása során keresni kell az egyensúlyt a rugalmasság és a biztonság között. A szociális párbeszéd fontos hagyománya Eurépának, az EU és az ILO véleménye számos kérdésről egybeesik, ami megkönnyíti az együttműködést. A nemzetközi sajté képviselői előtt kifejtette: a lisszaboni stratégia felülvizsgálata nem jelenti annak megkérdőjelezését, kulcskérdés a fenntarthaté fejlődés. A jövőben jobban kell koncentrálni a növekedés és foglalkoztatás feladataira, de nem szorulnak háttérbe az ökolégia és a társadalmi kohézié kérdései sem. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy készülnek a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos korlátozások értékelésére, de csak a csatlakozást követő két év után, 2006. nyarán várhaté újabb ajánlás.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)