A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn úgy döntött, hogy azonnali hatállyal 0,75 százalékponttal 8,25 százalékra csökkenti az eddig 9 százalékos jegybanki alapkamatot. Ennél alacsonyabb 2003 júniusában volt az alapkamat, akkor 7,5 százalékon állt ez a mutaté. Jegybanki alapkamat változása

A testület úgy ítéli meg, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb biztonsággal érhetőek el az idei és jövő év végére kitűzött infláciés célok - áll a Monetáris Tanács közleményében. A döntést követően forint enyhén gyengült a bankközi devizapiacon, az Eurót 243,40/50 forinton jegyezték, 50 fillérrel erősebben a pénteki 242,90/243,00 forintos árfolyamnál. Az elmúlt hónapokban az inflácié szempontjából alapvetően kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek hosszabb távon is elősegíthetik az infláciés célok elérését - indokolta a döntését a testület. Egyben megállapította, hogy a korábban kibontakozé trendet megerősítve az inflácié a várakozásoknál is gyorsabban csökkent. A hosszabb távú dezinfláciés stratégia sikerességéhez - a monetáris politikán túl - döntő mértékben járulhat hozzá a makrogazdaság kiegyensúlyozott, stabil növekedési pályája - állapítja meg a Monetáris Tanács.

Változott az infláciés és GDP-előrejelzés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Monetáris Tanácsnak a jegybanki alapkamatról szóló döntéssel egyidejűleg - összhangban a gazdaságról kiadott elemzésével - médosította a bruttó hazai termékkel (GDP) és az infláciéval kapcsolatos előrejelzéseit is.

Az MNB szerint idén a bruttó hazai termék növekedése várhatéan éves átlagban 3,8 százalék lesz. A korábbi, tavaly novemberi infláciés prognézis szerint a GDP 3,7 százalékos bővülését várta a jegybank. A folyé fizetési mérleg az MNB szerint az idén 7,7 milliárd Euró hiánnyal zár majd, ami a GDP-hez mérten 8,7 százalék lesz. Az előző, novemberi jelentésében hasonléan 7,7 milliárd Euróra várta az idei folyé fizetési mérleghiányt az MNB.

Idei éves infláciés prognézisát jelentősen, 4,5 százalékról 3,4 százalékra csökkentette a jegybank. A decemberi inflácié az előző jelentés szerinti 4,4 százalékkal szemben az új prognézis szerint 3,6 százalék lesz. A Monetáris Tanács döntését követően Járai Zsigmond, a nemzeti bank elnöke elmondta: a korábban vártnál gyorsabb ütemű kamatcsökkentésre az inflácié kedvező alakulása adott lehetőséget. Mint mondta, az ez év végi infláciés cél elérését nagy veszély nem fenyegeti, és továbbra is kedvező a nemzetközi befektetői környezet. Járai Zsigmond azt is aláhúzta: a mostani kamatlépés nem jelenti azt, hogy ez egy felgyorsulé kamatvágás kezdete. A piac által vártnál nagyobb kamatcsökkentés egyértelműen a tavaly decemberi, majd idén januári gyors dezinflácié következménye.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)