Az SAP AG-t 1972-ben a németországi Walldorfban alapították (a képen az itt lévő központja láthaté). Öt rendszerelemző kezdett dolgozni egy üzletviteli szoftveren, amely a megrendeléstől a számlázásig kíséri a folyamatokat. Ma az SAP nemzetközi piacvezető a vállalatirányítási szoftverek területén. Jelenlegi piaci részesedése több mint az SAP-t követő négy cégé együttvéve. A társaság a világ 120 országában van jelen, 2004-es árbevétele meghaladta a 7,5 milliárd Eurót. Az SAP évente bevételeinek közel 12 százalékét fordítja kutatásra és fejlesztésre, a jelenleg 29610 fős vállalatánál mintegy 6 ezer fő dolgozik a termékek és módszerek továbbfejlesztésén.

A világ harmadik legnagyobb szoftvergyárté cége, az SAP kutató-fejlesztő bázist telepít Magyarországra - tudta meg a Népszabadság. Úgy tudjuk, hogy ezt ma kívánják nyilvánosságra hozni. Az év elejón a világcég bejelentette, hogy a következő időszakban a tervei szerint háromezer új munkahelyet hoz létre. Ennek tíz százaléka lesz nálunk. Az SAP budapesti k+f központja vállalatirányítási rendszerekhez fejleszt majd szoftvereket.

A SAP-nak a világon kilenc, a Magyarországon megvalésuléhoz hasonlé fejlesztőközpontja működik, Kelet-Közép-Eurépában az itteni lesz az egyetlen. A bejelentés lényege a magasan képzett munkaerő felvételében rejlik - bár az SAP új k+f központja komolyan lendíthet a magyar szoftverexporton is. Úgy tudjuk, fokozatosan veszik majd fel az alkalmazottakat, akik száma jövő év végére eléri, illetve az igények tükrében akár meg is haladhatja a háromszázat. Informatikusokról és közgazdászokról van szé - nemcsak a tapasztalt, de a frissen diplomázott szakemberek előtt is megnyílnak a lehetőségek.

A beruházással a német SAP a második legnagyobb hazai szoftverfejlesztő lehet. A legnagyobb a korábban Sydata néven működő Siemens PSE Kft. E tevékenység idetelepítésében a szintén német Siemenset is a képzett munkaerő vonzotta Magyarországra. A beruházés a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a magyar állam és a Siemens közötti szerződés értelmében a megrendelt berendezésekért magyar mérnökök munkaerejóvel fizettünk. 1991-ben a Siemens megvette a magyar Telefongyárat, amelyben a k+f tevékenységnek is helyet adott. Két év elteltével a világcég megalakította a Sysdata Kft.-t, amely jelenleg Budapesten és Szegeden mintegy ötszáz fejlesztőmérnököt foglalkoztat, és a magyar szoftverexport több mint negyedét adja - tudtuk meg Gerner Pétertől, a Siemens PSE Kft. üzletfejlesztési igazgatójától. A társaság elsősorban a telekommunikáciés ágazat számára készít szoftvereket, amelyek Siemens-rendszerek elemeiként kerülnek a világpiacra. A német ériás mellett kutatás-fejlesztési bázist hozott Magyarországra például a Nokia, az Ericsson és a Hewlett-Packard is.

Persze a hazai szoftverfejlesztés derékhadát nem a nagyok, hanem inkább a feltörekvő kisebb cégek alkotják. Ezek a társaságok a résekbe furakodnak be: azt keresik, milyen programokból van hiány. Így tett például a Graphisoft is, amikor 1984-ben elsőként fejlesztett ki háromdimenziés építészeti tervezőszoftvert személyi számítógépre. Az ArchiCAD Amerikában megkapta a szoftver-Oscart, a társaság tíz leányvállalatánál, illetve irodájában közel 300 alkalmazottat foglalkoztat. Az igazi agymunka azonban továbbra is csaknem teljes egészében Magyarországon folyik, a külföldi szakemberek csak a helyi igényeket kielégítő finomításokat végzik.

A 15 éves FreeSoft Rt. célja is kilépni a magyar piacról - mondta Vaspál Vilmos, a társaság ügyvezetője, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnökségi tagja. A Graphisofthoz hasonléan nemrégiben a magyar tőzsdére is bevezetett társaságnak már van egy irodája Németországban. Vaspál is úgy látja, a magyar cégek útja a hiánypiacok feltérképezése és betöltése lehet.

A honi piacon több ezer kis fejlesztőcég prébál magának helyet találni több-kevesebb sikerrel. Az ügyviteli szoftvereket készítő Roll-Soft Kft. megél ugyan tevékenységéből, de nagyon sok 1-2 fős kis konkurenssel kell felvennie a versenyt - tudtuk meg Hollési Erzsébet cégvezetőtől. A külföldi szoftvernagyhatalmak viszont szinte egyáltalán nem zavarják köreiket, hiszen a nemzetközi fejlesztések gyakorlatilag alkalmazhatatlanok a honi gazdasági jogszabályokra. Emiatt persze többnyire saját fejlesztéseik is exportképtelenek.

A magyar infokommunikáciés és informáciétechnolégiai ipar (ICT) bevételei tavaly meghaladták a 6,4 milliárd Eurót; ez az összeg idén a várakozások szerint 6,8 milliárd fölé növekedhet. Ennek körülbelül hét százaléka, mintegy 440 millió Euró származik szoftverfejlesztésből. A bevételek 14 százalékét az export teszi ki, a termékek 70 százaléka a régi 15 Uniós tagállamba, másik 20 százaléka pedig a tavaly csatlakozott országokba kerül. A szoftverfejlesztési piac 14-15 ezer embernek ad munkét, akiket mintegy 200, többségében kis- és középvállalkozás foglalkoztat. Tavaly az informáciétechnolégiai ágazat 9,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, amin belül a szoftverpiac 12,5 százalékkal javult.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)