Jogszabály: Jogszabályok – távmunkához kapcsolódó költségtérítés és juttatások

Munka Törvénykönyve
– 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
– Mt. 45. § (munkaszerződés tartalma)
– Mt. 51. § (munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége)
– Mt. 196–197. § (távmunka szabályai)
– Mt. 12. § (egyenlő bánásmód, objektív megkülönböztetés)

Személyi jövedelemadó törvény
– 1995. évi CXVII. törvény az SZJA-ról
– Szja tv. 3. § (költségtérítés fogalma)
– Szja tv. 7. § (1) g) pont (adómentes költségtérítések)
– Szja tv. 1. számú melléklet (adómentes juttatások)

Számviteli törvény
– 2000. évi C. törvény a számvitelről
– Számviteli tv. 3. § (3) 3. pont (személyi jellegű egyéb kifizetések)
– Számviteli tv. 79. § (személyi jellegű egyéb kifizetések elszámolása)

Egyenlő bánásmódról szóló jogszabály
– 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról


A távmunkához kapcsolódó költségtérítés alkalmazásának alapfeltétele a távmunka megállapodás, amely rögzíti, hogy a munkavállaló a munkavégzés egy részét a munkáltató telephelyétől eltérő helyen, jellemzően otthon végzi.

Összeg és elszámolás módja
A költségtérítés havi maximális összege a minimálbér 10%-a.
Ezt az összeget a tárgyhavi munkanapok számával el kell osztani, és kizárólag azokra a munkanapokra számolható el, amelyeken a munkavállaló ténylegesen otthonról dolgozik.

Alkalmazhatóság köre
A költségtérítés csak azon munkavállalók esetében alkalmazható, akik a munkakörük és a munkavégzés körülményei alapján ténylegesen végezhetnek otthon munkát.

Például:
– az autószerelő munkaköre jellegéből adódóan nem végezhető otthonról,
– az adminisztrátor, üzletkötő, irodai munkatárs esetében a munkavégzés helye nem kötött, ezért alkalmas távmunkára.

Fontos elvi szempont
Nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló fizikai vagy szellemi dolgozó-e.
A döntő tényező kizárólag a munkakör sajátossága és az, hogy a munkavégzés a munkakör jellegéből adódóan ellátható-e távmunkában.

Ez a megkülönböztetés nem tartozik a diszkrimináció tilalma alá, mivel objektív, munkaszervezési szempontokon alapul.

Munkáltatói döntési jogkör
A munkáltató saját hatáskörében jogosult eldönteni, hogy:
– mely munkakörök esetében teszi lehetővé a távmunkát,
– és hogy él-e a távmunkához kapcsolódó költségtérítés alkalmazásával az adott munkavállaló vonatkozásában.

A költségtérítés tehát nem alanyi jogon jár, hanem a munkáltató döntésén és a munkakör jellegén alapul.