Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!
Legalább 5 karakter megadása szükséges.A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír külön oldalon olvasható.
A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat. A közös megegyezés pedig kétoldalú megállapodás. A kettő jogilag kizárja egymást. Ha megkérdeznénk tíz munkavállalót vagy akár tíz munkáltatót arról, hogyan szűnt meg egy munkaviszony, nagy valószínűséggel többen is azt válaszolnák, hogy „közös megegyezéses felmondással”.
A munkaviszony módosítása a munkáltatók és a munkavállalók életében egyaránt gyakran előforduló helyzet. Előfordulhat, hogy a munkáltató gazdasági okokra hivatkozik, átszervezést hajt végre, egy meghatározott projektre szeretné foglalkoztatni a munkavállalót, vagy egyszerűen rugalmasabb foglalkoztatási formát kíván kialakítani. Ilyenkor sokszor felmerül a kérdés, hogy a korábban határozatlan időre létrejött munkaviszony átalakítható-e határozott idejűvé.
A munkaviszony során az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ki dönthet a szabadság időpontjáról. Sokan úgy gondolják, hogy a munkavállaló saját maga határozza meg, mikor szeretne szabadságra menni, mások szerint kizárólag a munkáltató jogosult erről dönteni. A valóság ennél árnyaltabb. A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, és mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára biztosít jogokat és kötelezettségeket. A szabályok ismerete segíthet elkerülni a munkahelyi vitákat és félreértéseket.
Az egyik leggyakoribb munkaügyi kérdés, hogy évente hány nap szabadság jár egy munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy mindenkinek egységesen húsz vagy huszonöt nap szabadsága van, azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A Munka Törvénykönyve az alapszabadság mellett életkor alapján pótszabadságot is biztosít, emellett bizonyos élethelyzetekben további pótszabadság is megilleti a munkavállalót. Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkavállalók eltérő számú szabadságra jogosultak.
A munkaviszony megszűnésekor sok munkavállaló első kérdése az, hogy jogosult-e végkielégítésre. A közvélekedéssel ellentétben nem minden munkaviszony megszűnése esetén jár ez a juttatás. A végkielégítés feltételeit a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza, és több tényezőtől is függ, hogy a munkavállaló jogosulttá válik-e rá.
A munkaviszony megszüntetésekor az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi felmondási idő jár a munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy minden esetben harminc nap a felmondási idő, azonban a Munka Törvénykönyve ennél részletesebb szabályokat tartalmaz. A felmondási idő hossza több tényezőtől is függ, például attól, hogy ki mond fel, mennyi ideje áll fenn a munkaviszony, illetve mit tartalmaz a munkaszerződés. Éppen ezért érdemes tisztában lenni a legfontosabb szabályokkal, hogy egyik fél számára se érjen kellemetlen meglepetés.
Sok munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy felmondhat-e neki a munkáltató akkor, amikor táppénzen van. Az interneten számos téves információ kering erről a témáról, ezért érdemes tisztázni, hogy mit mond a Munka Törvénykönyve.
A Nestlé bejelentette, hogy 2026 végén befejezi a termelést diósgyőri édességgyárában. A vállalat tájékoztatása szerint a döntés hátterében a szezonális édességek iránti kereslet visszaesése, valamint a gyártási kapacitások átszervezése áll. A cég ugyanakkor jelezte, hogy olyan befektetőt keres, aki a telephelyen folytatni kívánja az élelmiszeripari termelést. Ez reményt jelenthet arra, hogy a gyár jövője még nem dőlt el végleg.
A magyar kis- és középvállalkozások számára új üzleti és fejlesztési lehetőségeket jelenthetnek azok a nemzetközi innovációs programok, amelyek a védelmi ipar kutatás-fejlesztési projektjeit támogatják.
Húszéves mélypontra csökkent az uniós vállalatok adóssága – mit jelent ez a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából?
Az Európai Unió vállalatainak adósságállománya 2025 végére húszéves mélypontra csökkent a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva. Az Európai Bizottság adatai szerint a nem pénzügyi vállalkozások adóssága az unióban a GDP 70,1 százalékát, az euróövezetben pedig 71,6 százalékát tette ki.
Egy friss vállalkozói felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások számára továbbra is a kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet jelenti a legfontosabb feltételt a fejlődéshez. A válaszadók szerint az adminisztratív terhek csökkentése, az adóterhek mérséklése, valamint a jogbiztonság erősítése olyan területek, amelyek közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését, beruházási döntéseit és foglalkoztatási lehetőségeit.
Az érettségi időszak sok család számára egy új élethelyzet kezdetét jelenti, azonban ilyenkor nemcsak a továbbtanulással kapcsolatos teendőkre kell figyelni. A családi pótlék folyósításának szabályai is megváltozhatnak, és ha a jogosultság megszűnését a szülő nem jelenti be időben, akár visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. Érdemes ezért tisztában lenni a legfontosabb tudnivalókkal.
Az iskolakezdés minden évben komoly anyagi terhet jelent a családok számára. Egy gyermek tanévkezdése sok esetben több tízezer forintos kiadással jár, hiszen a tanszerek, az iskolatáska, a sportfelszerelés, a ruházat és egyéb szükséges eszközök beszerzése jelentős költséget jelenthet. Éppen ezért nagy érdeklődés övezi a bejelentett, gyermekenként legfeljebb 100 000 forintos iskolakezdési támogatást.
Az elmúlt öt év bérnövekedése alapvetően átalakította a magyar munkaerőpiac működését. Míg korábban a bérek emelése sok vállalkozás számára elsősorban évente egyszer meghozott döntést jelentett, napjainkra a bérezés stratégiai kérdéssé vált. A munkáltatóknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a piaci folyamatokat, a versenytársak ajánlatait és a munkavállalói elvárások változását. Azok a cégek, amelyek későn reagálnak ezekre a változásokra, könnyen elveszíthetik legértékesebb munkatársaikat.
Az elmúlt öt évben Magyarországon tapasztalt bérnövekedés nem egyetlen tényező eredménye volt, hanem több gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci folyamat együttes hatása. Bár sokan kizárólag az inflációval vagy a minimálbér-emelésekkel magyarázzák a keresetek növekedését, a valóság ennél jóval összetettebb.
A közép-európai régió országai az elmúlt öt évben hasonló kihívásokkal szembesültek, azonban a bérek növekedésének üteme és a gazdasági teljesítmény között jelentős különbségek alakultak ki. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Horvátország egyaránt jelentős béremeléseket hajtott végre, ugyanakkor a fejlődés üteme nem volt minden országban azonos. A munkáltatók egyre inkább regionális összehasonlításban is kénytelenek gondolkodni, hiszen a munkaerő ma már sokkal könnyebben mozog az Európai Unión belül.
A mediánbér egy statisztikai mutató, amely megmutatja, hogy mennyit keres a "középen lévő" munkavállaló. A számítás során az összes dolgozó keresetét a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezik. A medián az a bér, amely pontosan a sor közepén helyezkedik el.
A bérekről szóló hírekben legtöbbször az átlagkereset szerepel, amely azonban nem mindig tükrözi a munkavállalók többségének valós jövedelmét. A legfrissebb statisztikák alapján érdemes a mediánkeresetet is megvizsgálni, mert ez sokkal pontosabb képet ad arról, hogy mennyit visz haza egy tipikus magyar dolgozó.
Az Európai Unió munkaerőpiaca rendkívül sokszínű, ezért a bérek összehasonlítása önmagában nem egyszerű feladat. Az egyes tagállamok gazdasági fejlettsége, termelékenysége, adórendszere, munkaerőpiaci sajátosságai és megélhetési költségei jelentősen eltérnek egymástól. Emiatt ugyanaz a bérösszeg teljesen más életszínvonalat biztosíthat egy nyugat-európai országban, mint Közép- vagy Kelet-Európában. A bérek elemzésekor ezért nem elegendő kizárólag a nominális összegeket vizsgálni. Ugyanilyen fontos figyelembe venni a vásárlóerőt, az inflációt és a munkavállalókat terhelő adókat is.
Az európai ipar átalakulása az elmúlt évek egyik legjelentősebb gazdasági folyamata. Egyre több gyártó vizsgálja felül, hogy hosszú távon hol érdemes termelnie, miközben a globális verseny, az energiaárak és a működési költségek folyamatos nyomás alatt tartják az európai vállalatokat. Ennek a folyamatnak egy újabb látványos példája, hogy a közel nyolc évtizedes múltra visszatekintő Zetor bejelentette: traktorainak gyártását Indiába helyezi át, és kínai együttműködésben is gondolkodik.
Az elmúlt öt év az európai munkaerőpiac egyik legmozgalmasabb időszaka volt. A világjárvány utóhatásai, az energiaválság, a magas infláció, a munkaerőhiány és a gazdasági szerkezet átalakulása egyaránt jelentős hatással voltak a bérek alakulására. Magyarországon és az Európai Unió legtöbb tagállamában egyaránt gyors béremelkedés volt megfigyelhető, azonban a növekedés mértéke és annak valódi értéke országonként jelentősen eltért.
Az európai autóipar az elmúlt évtized egyik legjelentősebb átalakulási időszakát éli. A növekvő gyártási költségek, a nemzetközi verseny erősödése és az elektromobilitás térnyerése olyan változásokat indított el, amelyek közvetlenül hatással lehetnek a foglalkoztatásra is. Bár egy-egy nagyvállalat döntése elsősorban saját működését érinti, a következmények gyakran a teljes beszállítói láncon végighullámoznak.
Az OECD legfrissebb béradatai alapján továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg az Európai Unió OECD-hez tartozó tagállamainak kereseti szintjei között. A nyugat- és észak-európai országok éves átlagbérei lényegesen magasabbak a közép- és kelet-európai tagállamokban mérhető összegeknél. A százalékos bérnövekedés ugyanakkor több felzárkózó országban gyorsabb volt, mint a már eleve magas kereseti szinttel rendelkező tagállamokban.
Az új tanév közeledtével ismét előtérbe került a pedagógushiány kérdése. Az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett a meghirdetett tanári állások száma, ami arra utal, hogy számos intézmény még mindig keresi azokat a szakembereket, akikkel szeptemberben biztosítani tudja a zavartalan oktatást. A jelenség ugyan az oktatást érinti, ugyanakkor jól mutatja a magyar munkaerőpiac egyik általános problémáját is: egyre nehezebb megfelelő szakképzettségű munkavállalót találni
A próbaidő a munkaviszony egyik legfontosabb időszaka, hiszen ekkor derül ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló valóban megfelel-e egymás elvárásainak. Bár sokan csupán egy kötelező időszaknak tekintik, a gyakorlat azt mutatja, hogy a későbbi munkaügyi problémák jelentős része már a próbaidő alatt megelőzhető lenne.
A magyar munkaerőpiac az elmúlt években jelentősen átalakult. Egyre több vállalkozás tapasztalja meg, hogy nemcsak új munkavállalót találni nehéz, hanem a már bevált, jól teljesítő dolgozókat megtartani is komoly kihívássá vált. A munkaerő megtartása ezért 2026-ban már nem egyszerű HR-feladat, hanem stratégiai üzleti kérdés. Egy tapasztalt munkavállaló elvesztése nem csupán egy üres álláshelyet jelent, hanem tudásvesztést, betanítási költséget, termelékenységcsökkenést és sok esetben a csapat működésének megbillenését is.
A bértranszparencia a következő időszak egyik legfontosabb HR- és munkaügyi témája lehet Magyarországon. Bár a hazai részletszabályok még nem minden tekintetben véglegesek, az európai irány már egyértelmű: a munkáltatóknak átláthatóbb, következetesebb és jobban dokumentált bérezési rendszerekre kell felkészülniük. A kérdés ezért ma már nem az, hogy érdemes-e foglalkozni a témával, hanem az, hogy a vállalkozások időben elkezdik-e a belső felkészülést.
A magyar munkaerőpiac az elmúlt években folyamatos változáson ment keresztül. A gazdasági környezet, a demográfiai folyamatok, valamint a vállalkozások munkaerőigénye új megoldásokat tett szükségessé. Ezek közül az egyik legjelentősebb a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának bővülése volt. 2026-ban azonban módosult a vendégmunkások foglalkoztatását érintő szabályozás, amely számos munkáltató és munkavállaló számára vet fel gyakorlati kérdéseket.
Az elmúlt hetekben több jelentős magyarországi munkáltató is létszámcsökkentést jelentett be, ami ismét ráirányította a figyelmet a hazai munkaerőpiac átalakulására. Az autóiparban, a médiában és más szervezeteknél bejelentett elbocsátások ugyan különböző okokra vezethetők vissza, mégis közös bennük, hogy a vállalatok egy változó gazdasági környezethez próbálnak alkalmazkodni.
2026 első hat hónapjában több jelentős magyarországi vállalat és szervezet is létszámcsökkentést jelentett be, ami arra utal, hogy a gazdasági környezet továbbra is komoly alkalmazkodásra kényszeríti a munkáltatókat. A folyamat már nem kizárólag az autóipart érinti, hanem a gyógyszeriparban, az építőipari beszállítóknál, a médiában és az informatikai szolgáltatások területén is megjelent.
