Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!
Legalább 5 karakter megadása szükséges.A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír külön oldalon olvasható.
A német autóipar egyik meghatározó szereplőjénél ismét napirendre került a heti munkaidő növelésének lehetősége. A felvetés nemcsak a Mercedes-Benz munkavállalóit érintheti, hanem szélesebb körben is jelzi, hogy Európában egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség és a munkaidő kapcsolatának kérdése.
A munkaviszony során nemcsak a munkavállalót terheli tájékoztatási kötelezettség, hanem a munkáltatót is. A Munka Törvénykönyve számos olyan esetet nevesít, amikor a munkáltató köteles előzetesen vagy írásban tájékoztatni a munkavállalót annak érdekében, hogy jogait megfelelően gyakorolhassa, illetve kötelezettségeit teljesíteni tudja.
A munkaviszony során a munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy minden olyan lényeges körülményről időben tájékoztassa a munkáltatót, amely a munkavégzést vagy a munkáltató működését érintheti. Ennek elmulasztása nem csupán együttműködési kötelezettség megszegésének minősülhet, hanem bizonyos esetekben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének is alapjául szolgálhat.
Nincs új hőségrendelet – mégis komoly bírságra számíthatnak a munkáltatók a kánikula idején. A rendkívüli nyári hőség miatt az elmúlt napokban számos munkáltató kereste azt az információt, hogy megjelent-e új jogszabály a Magyar Közlönyben, amely új kötelezettségeket ír elő a munkahelyi hőség kezelésére. A válasz egyértelmű: a Magyar Közlöny legutóbbi számaiban nem jelent meg olyan általános munkajogi vagy munkavédelmi rendelet, amely új kötelezettségeket vezetne be kizárólag a hőség miatt.
A munkaviszony nem kizárólag a munkavégzésről és a munkabér megfizetéséről szól. Ahhoz, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei megfelelően érvényesüljenek, mindkét félnek folyamatosan együtt kell működnie, amelynek egyik legfontosabb eleme a kölcsönös tájékoztatási kötelezettség.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 májusában kedvező irányba mozdult el a magyar munkaerőpiac: csökkent a munkanélküliek száma és mérséklődött a munkanélküliségi ráta. A részletes adatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a munkaerőpiac továbbra is több olyan szerkezeti problémával küzd, amelyek hosszabb távon befolyásolhatják a foglalkoztatás alakulását.
2026. július 1-jétől fontos változás lép életbe a közúti árufuvarozásban: bizonyos 2,5 tonna feletti, de legfeljebb 3,5 tonnás járművek is tachográf-kötelezettség alá kerülnek. A módosítás elsősorban a nemzetközi árufuvarozást végző vállalkozásokat érinti.
2026 májusa és júliusa között több olyan gazdasági, pénzügyi és foglalkoztatási változás lép életbe, amely közvetlenül érintheti a vállalkozások működését.
Örömmel jelentjük be, hogy megújult a Munkaugyes.hu, cégünk szakmai oldala. A frissített felület célja, hogy a munkaügyi, HR és foglalkoztatási témák iránt érdeklődők még könnyebben és gyorsabban találjanak hasznos információkat.
A turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások működését egyszerre nehezítik a növekvő gazdasági terhek és a tartós munkaerőhiány, amelyek együttesen csökkentik az ágazat versenyképességét. A hosszú távú fejlődés érdekében elengedhetetlen a gazdasági stabilitás erősítése, valamint a szakképzett munkavállalók megtartását és utánpótlását támogató foglalkoztatási intézkedések alkalmazása.
Az ágazati szereplők szerint a gazdasági környezet változásai, valamint az árfolyamhatások is jelentős veszteségeket okozhatnak a fuvarozóknak, nem utolsó sorban pedig egyre kevesebb fiatal választja hivatásként a közúti árufuvarozást, ezért a munkáltatók egyre nehezebben találnak megfelelő jelentkezőket a meghirdetett állásokra.
A munkáltatók gyakran biztosítanak a munkavállalók számára céges gépjárművet, amelynek használata bizonyos esetekben magáncélra is engedélyezett. Sokan úgy gondolják, hogy amennyiben a munkáltató ezt a lehetőséget biztosítja, annak igénybevétele teljes mértékben a munkavállaló döntésén múlik.
A munkáltatói szervezeti átalakulások egyik legfontosabb kérdése mindig az, hogy azok milyen hatással vannak a munkavállalók foglalkoztatási biztonságára és munkafeltételeire. Egy vállalat tulajdonosi vagy szervezeti változása önmagában nem feltétlenül jelent kedvezőtlen következményt, azonban az átmeneti időszakban gyakran bizonytalanság alakul ki a dolgozók körében.
A mezőgazdasági idénymunka évek óta az egyik legnagyobb foglalkoztatási kihívást jelenti a hazai agrárvállalkozások számára. A munkaerőhiány nem csupán a bérek emelkedésében mutatkozik meg, hanem egyre inkább a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók hiányában is. A gazdálkodók tapasztalatai szerint ma már sok esetben nem a munkabér jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy megfelelő létszámú és felkészült dolgozót találjanak.
A vezető állású munkavállalókra és az ügyvezetőkre a Munka Törvénykönyve a munkaviszony általános szabályain túl fokozott bizalmi követelményeket is támaszt. Az ügyvezető feladata nem csupán a társaság napi működésének irányítása, hanem a tulajdonosok érdekeinek képviselete és a megfelelő tájékoztatás biztosítása is. A vezetői tisztségből eredő bizalom megköveteli, hogy az ügyvezető minden döntését a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján hozza meg. Ha saját üzleti érdekeit helyezi előtérbe, vagy elmulasztja a tulajdonosok megfelelő tájékoztatását, az nemcsak vezetői hiba, hanem az együttműködési kötelezettség megszegését is jelentheti.
A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló csak olyan munkakörben dolgozzon, amelyet egészségi állapota alapján biztonságosan el tud látni. Ennek érdekében bizonyos munkakörök esetében kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatra kerül sor. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy a munkavállaló köteles-e hozzájárulni egészségügyi adatainak megismeréséhez, illetve hol húzódik a határ az adatvédelem és az együttműködési kötelezettség között. A bírói gyakorlat szerint a két érdek között megfelelő egyensúlyt kell kialakítani.
A munkaviszony megszüntetését követően előfordulhat, hogy a munkavállaló utólag úgy érzi, mégsem volt számára kedvező a munkáltató intézkedése, ezért később megpróbálja annak jogellenességét megállapíttatni. A munkaügyi jogvitákban azonban kiemelt jelentősége van a következetes joggyakorlásnak és a jogbiztonságnak. A bírói gyakorlat szerint nem egyeztethető össze a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményével, ha a munkavállaló hosszú időn keresztül elfogadja a munkaviszony megszűnését, majd évekkel később ennek ellenkezőjére hivatkozik.
A munkaviszony megszüntetése során előfordulhat, hogy a munkavállaló maga kezdeményezi a munkáltatónál a felmondását. Ennek oka lehet például az, hogy szeretné megkapni a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokat, vagy úgy ítéli meg, hogy számára ez a legkedvezőbb megoldás. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkavállaló később meggondolja magát, és már arra hivatkozik, hogy a munkáltató felmondása jogellenes volt. A bírói gyakorlat szerint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye ilyen helyzetekben is meghatározó jelentőségű.
A véleménynyilvánítás szabadsága minden munkavállalót megillető alapvető jog, azonban a munkaviszonyban ennek gyakorlása nem korlátlan. A munkavállaló jogosult kritikát megfogalmazni, javaslatot tenni vagy akár kifogást emelni a munkáltató döntéseivel kapcsolatban, ugyanakkor ezt úgy kell megtennie, hogy közben ne sértse a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, jó hírnevét vagy a munkahelyi együttműködést.
Az üzemi tanács a munkavállalói részvétel egyik fontos intézménye, amelynek célja, hogy a munkavállalók érdekei szervezett formában is megjelenjenek a munkáltató működése során. Az üzemi tanács elnöke a testület képviseletében jár el, ezért jogait nem kizárólag saját személyes érdekei alapján, hanem a testület és a munkavállalói közösség érdekeit szem előtt tartva gyakorolhatja.
A munkaviszony során a munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködés nem kizárólag a munkavégzésre terjed ki. Ugyanilyen fontos, hogy a munkatársak egymással is tiszteletteljesen, kulturált módon kommunikáljanak. A Munka Törvénykönyve szerint a jóhiszeműség és tisztesség követelménye a munkaviszony valamennyi szereplőjére vonatkozik, ezért a munkatárs emberi méltóságának megsértése nem csupán etikai, hanem munkajogi következményekkel is járhat.
A munkaviszony nem csupán jogokból és kötelezettségekből áll, hanem olyan alapvető magatartási szabályokból is, amelyek biztosítják a munkáltató és a munkavállaló közötti korrekt együttműködést. Ezt a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 6. § (2) bekezdése rögzíti, amely szerint a felek jogaikat jóhiszeműen és tisztességesen kötelesek gyakorolni, kötelezettségeiket pedig egymással együttműködve, a másik fél jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával teljesíteni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 áprilisában tovább növekedtek a keresetek Magyarországon. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete elérte a 772 200 forintot.
2025. január 1-jén hatályba lépett Magyarországon a kiberbiztonság új szabályozási rendszere, amely az Európai Unió NIS2 irányelvének hazai átültetését valósítja meg. A szabályozás célja, hogy növelje a vállalkozások, intézmények és szolgáltatók ellenálló képességét a kibertámadásokkal, adatvesztésekkel és informatikai biztonsági eseményekkel szemben.
Egy - a sok közül - szabály, amely minden munkavállalóra és munkáltatóra vonatkozik
Júniustól új szabályok vonatkoznak a vendégmunkások foglalkoztatására Magyarországon. 2026 júniusától jelentős változás lépett életbe a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának szabályozásában. A módosítás értelmében jelenleg nem adható ki új vendégmunkás-tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgárok részére, akik erre a jogcímre kívánnának hivatkozni.
A szakértők szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is alapvetően stabilnak tekinthető, ugyanakkor több gazdasági ágazatban már érzékelhető a lassuló gazdasági környezet hatása. Egyes vállalkozások óvatosabban tervezik a létszámbővítést, míg mások átmenetileg elhalaszthatják a munkaerő-felvételt.
A Thyssenkrupp Automotive Technology mintegy 200 munkavállalót érintő létszámcsökkentést jelentett be Magyarországon, miközben új álláshelyeket és további hazai fejlesztéseket is ígér.
Az elmúlt hónapok munkaerőpiaci adatai első látásra ellentmondásos képet mutatnak. Miközben nőtt az álláskeresők száma és a foglalkoztatottság mérséklődött, számos vállalkozás továbbra is arról számol be, hogy nehezen talál megfelelő munkavállalókat. Sok munkáltató hónapokon keresztül keres szakembereket bizonyos pozíciókra, miközben a munkakeresők egy része hosszabb ideig nem talál számára megfelelő állást. A jelenség mögött azonban nem ellentmondás, hanem a munkaerőpiac szerkezetének folyamatos átalakulása áll.
A nyári időszak beköszöntével sok munkavállaló kezdi tervezni a szabadságát, a családi nyaralást vagy a hosszabb pihenést. A szabadság kiadásával kapcsolatban azonban számos félreértés és tévhit él a köztudatban. Érdemes tisztában lenni a legfontosabb szabályokkal, hogy a pihenés valóban a kikapcsolódásról szóljon, és ne munkaügyi vitákról vagy kellemetlen meglepetésekről.
