Bértranszparencia: új korszak kezdődik a bérezésben • Mesterséges intelligencia a munkahelyeken: egyre több cég fektet az AI-képzésekbe • Munkaerő-megtartás került a HR középpontjába • A rugalmas munkavégzés továbbra is fontos elvárás a munkavállalók részéről • A munkaügy digitalizációja egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi működésben • Mérnökök és IT szakemberek iránt továbbra is erős a kereslet • Rehabilitációs és rokkantsági ellátások 2026-ban – Mire számíthatnak az érintettek? • Megváltozott a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendszere – Mit jelent ez a gyakorlatban? • Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása 2026-ban – Lehetőség és felelősség a munkáltatók számára • Családi pótlék 2026-ban – Változatlan összeggel, továbbra is fontos támogatás a családoknak

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.

Munkaügy

Munkaszerződések, munkaidő, szabadság, felmondás, foglalkoztatás.

Bérszámfejtés

Munkabér, pótlékok, távollétek, költségtérítések és juttatások.

Munkavédelem

Oktatások, alkalmassági vizsgálatok, balesetek és kötelező dokumentáció.

Munka Törvénykönyve

A Munka Törvénykönyve fejezetei, paragrafusai és azok közérthető magyarázatai.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

1. A törvény célja | 1. §

Részletek

Jogszabály szövege

E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.

Magyarázat

Ez a paragrafus rögzíti a Munka Törvénykönyvének alapvető célját. Kimondja, hogy a törvény a tisztességes foglalkoztatás kereteit teremti meg. A szabályoknak egyszerre kell védeniük a munkavállaló jogait és figyelembe venniük a munkáltató gazdasági érdekeit. A rendelkezés hangsúlyozza a munkavállalás és a vállalkozás szabadságának tiszteletben tartását. Összességében azt mondja ki, hogy a munka világát átlátható, kiegyensúlyozott és méltányos szabályoknak kell irányítaniuk.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

2. A törvény hatálya | 2. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) E törvény hatálya
a) a munkáltatóra,
b) a munkavállalóra,
c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre,
d) az üzemi tanácsra, valamint
e) a szakszervezetre
terjed ki.
(2) E törvény
a) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre,
b) *
alkalmazni kell.

Magyarázat

Ez a paragrafus felsorolja, hogy kire terjed ki a törvény hatálya. Meghatározza, hogy a szabályokat elsősorban a munkáltatóra, a munkavállalóra és a munkáltatói érdekképviseletekre kell alkalmazni. Ide tartoznak az üzemi tanácsok és a szakszervezetek is. A szakasz kimondja azt is, hogy bizonyos részek speciálisan vonatkoznak például a kölcsönvevőre vagy más különös szereplőkre. Lényegében eligazítást ad arról, hogy kikre nézve kötelezőek a Munka Törvénykönyvének rendelkezései.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

2. A törvény hatálya | 3. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni.
(2) E törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi.
(3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van.

Magyarázat

Ez a rendelkezés a törvény nemzetközi és területi hatályát rendezi. Szabályozza, hogy milyen esetekben kell a magyar Munka Törvénykönyvét alkalmazni, ha a munkaviszony külföldi elemmel is érintett. Irányt ad arra, hogy melyik ország jogát kell figyelembe venni, ha a munkáltató székhelye vagy telephelye nem csak Magyarországon van. A paragrafus célja, hogy elkerülhető legyen a bizonytalanság a jog alkalmazása során. Röviden: azt rendezi, mikor kell a magyar munkajogi szabályokat alkalmazni határon átnyúló viszonyokban is.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

2. A törvény hatálya | 4. §

Részletek

Jogszabály szövege

A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Magyarázat

Ez a paragrafus a 18 év alatti munkavállalók védelmét szolgálja. Kimondja, hogy a kiskorúak munkaviszonyára speciális, védelmi jellegű szabályokat kell alkalmazni. Rögzíti, hogy bizonyos munkakörökben vagy körülmények között nem foglalkoztathatók, illetve csak szigorú feltételekkel. A szakasz célja, hogy óvja az egészségüket, fejlődésüket és tanulmányaikat. Összességében biztosítja, hogy fiatalkorúakat csak felelős, számukra nem aránytalanul megterhelő munkára lehessen alkalmazni.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

3. Értelmezési alapelvek | 5. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni.
(2) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Magyarázat

Ez a szakasz iránymutatást ad arra, hogyan kell értelmezni a törvény egyes rendelkezéseit. Kimondja, hogy az értelmezésnek összhangban kell állnia a magyar és az európai uniós jogrenddel. Hangsúlyozza a jóhiszeműség, tisztesség és együttműködés elvét a munkáltató és a munkavállaló között. Rögzíti, hogy a jogokat és kötelezettségeket nem lehet önkényesen, a másik fél kárára értelmezni. A paragrafus célja, hogy az esetleges vitás helyzetekben is kiegyensúlyozott, méltányos jogértelmezés érvényesüljön.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

4. Általános magatartási követelmények | 6. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.
(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Magyarázat

Ez a paragrafus leírja, hogyan kell a munkaviszonyban részt vevő feleknek általánosságban viselkedniük. Előírja a jóhiszemű és tisztességes eljárást mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Rögzíti az együttműködési kötelezettséget, vagyis hogy a feleknek segíteniük kell egymás jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését. Tiltja a joggal való visszaélést, vagyis hogy bárki a másik fél rovására használja ki a szabályokat. A cél az, hogy a munkakapcsolat kölcsönös tiszteleten és felelősségen alapuljon.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

4. Általános magatartási követelmények | 7. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(2) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
(3) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén
a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és
b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.

Magyarázat

Ez a szakasz részletesen bemutatja, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki megsérti az általános magatartási követelményeket. Rögzíti, hogy a joggal való visszaélés érvénytelen lehet, és a sérelmet szenvedett fél kártérítést is követelhet. A rendelkezés arra ösztönzi a feleket, hogy döntéseiknél a másik fél jogos érdekeit is figyelembe vegyék. Leírja, hogy nem lehet olyan hátrányt okozni, amelynek nincs jogszerű, ésszerű indoka. Összességében a korrekt, felelős magatartást erősíti a munkahelyi kapcsolatokban.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

4. Általános magatartási követelmények | 8. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
(2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell.
(3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.
(4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

Magyarázat

Ez a paragrafus a munkavállaló lojalitási és titoktartási kötelezettségéről szól. Előírja, hogy a munkavállaló a munkaviszony alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sérti. Ide tartozik például az üzleti titok megőrzése és az, hogy ne segítse a munkáltató versenytársait. A szakasz arra is utal, hogy ez a kötelezettség a munkakör jellegéhez és a munkavállaló felelősségi szintjéhez igazodik. A cél az, hogy a munkáltató bizalmas információi és piaci pozíciója védve legyen.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

5. A személyiségi jogok védelme * | 9. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(2) A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.
(3) A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
5/A. Adatkezelés *

Magyarázat

Ez a paragrafus kimondja, hogy a munkáltató és a munkavállaló személyiségi jogait a munkaviszonyban is tiszteletben kell tartani. Hivatkozik a polgári jogi szabályokra, és egyértelművé teszi, hogy ezek a munka világában is irányadók. Kiemeli, hogy a munkavállaló emberi méltósága, magánszférája és jó hírneve védelmet élvez. A munkáltató csak olyan eszközöket és eljárásokat alkalmazhat, amelyek ezt a védelmet nem sértik aránytalanul. A paragrafus célja, hogy a munkaviszonyban se váljon korlátlanul ellenőrizhetővé a dolgozó.

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

5. A személyiségi jogok védelme * | 10. §

Részletek

Jogszabály szövege

(1) A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.
(2) A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet e törvény Harmadik Részében meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján okirat bemutatása követelhető.
(4) A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
(5) A munkáltató az (1)–(4) bekezdésen alapuló adatkezeléséről az érintettet írásban tájékoztatja.

Magyarázat

Ez a szakasz arról szól, milyen adatokat és nyilatkozatokat kérhet a munkáltató a munkavállalótól. Kimondja, hogy a munkáltató csak olyan információt követelhet, amely a munkaviszonnyal összefügg és jogszerű célhoz kötött. Nem kérhet olyan nyilatkozatot, amely a munkavállaló magánéletére vagy világnézetére kíváncsi, ha annak nincs köze a munkához. A paragrafus védi a munkavállaló információs önrendelkezési jogát. Lényegében arról szól, hogy a munkáltató nem kérdezhet akármit csak azért, mert munkaviszonyban állnak.